Pillanatfelvétel Szász Endre festőművész és grafikus életéből

„Húszéves ellenségeim vannak. Akár hiszi, akár nem, hiányoznak.”

„Szász Endre második éve tartózkodik Kanadában, s ez alatt rendkívül jó hírnévre tett szert, nemcsak Kanadában, de az USA-ban és Mexikóban is. Több százra tehető azoknak a képeknek a száma, amelyet megfestett, különböző galériákon keresztül kiállított, és az itteni körülményekhez képest nagyon magas áron értékesített. […] Felajánlotta, hogy a Torontó-i rezidenciáját térítés nélkül a magyar államnak ajándékozza. (Ha nem fogadható el, odahaza forint elszámolásban lehet rendezni. A ház értéke kb. 150 ezer dollár.) Egy cserével így megoldást nyerne a nagyköveti rezidencia problémája.”

Források

  

1. Szász Endre és a Petőfi ünnepségek Kanadában

a. 

Szigorúan titkos!

1972. okt[óber] 20.                                                                              Ottawa

Konzuli Osztály, Területi Osztály és Sajtóosztály figyelmébe:

Otthon jól ismert Szász Endre festőművész, kérésünkre felajánlotta hathatós segítségét a Petőfi évforduló torontói megszervezésében. Egy jó Galériában, Torontóban egy Petőfi legismertebb verseihez nagyszámú képillusztrációt készítene, és azt a mi elképzelésünk szerinti időtartamra bemutatná. Vállalja továbbá egy Petőfiről szóló előadás megtartását magyar nyelven, tolmács segítségével. Ez alkalommal a sajtó, televízió részvétele biztosítottnak látszik. Mielőtt továbblépnénk, a kérdésben kérem a központ állásfoglalását.

Küldte: B[artha János nagykövet]

***

A Konzuli Főosztály megjegyzése:

Támogatjuk a nagykövetség kezdeményezését. Úgy ítéljük meg azonban, hogy ez esetben a döntésre és intézkedésre az V. Területi Osztály és a Sajtófőosztály illetékes.

Budapest, 1972. október 26.

[olvashatatlan aláírás]

A Sajtófőosztály megjegyzése:

Mi is támogatjuk a nagykövetség kezdeményezését, és javasoljuk, hogy az V. T[erületi] O[sztály] tájékoztassa erről a KKI-t.

Bp. 1972. 10. 27.

Ba [aláírás]

***

                                                                                                                                                                       Szigorúan titkos!

Petőfi évforduló Torontóban

00940/11/1972.          

Kulturális Kapcsolatok Intézete

Komornik Z[oltán]

főosztályvezető elvtársnak

Budapest

Ottawai nagykövetségünk jelentette, hogy Szász Endre, Torontóban tartózkodó festőművész felajánlotta segítségét a Petőfi évforduló ottani megszervezésében. Egy ismert torontói galériában Petőfi legismertebb verseihez nagyszámú képillusztrációt készítene, és azt a mi elképzelésünk szerinti időre bemutatná. Vállalja továbbá egy Petőfiről szóló előadás megtartását magyar nyelven, tolmács segítségével. Ez alkalommal sajtó és televízió részvétele is biztosra vehető.

A Külügyminisztérium egyetért az ottawai nagykövetség kezdeményezésével és javaslatával. Kérjük, állásfoglalásukat velünk közölni szíveskedjék, hogy nagykövetségünknek mielőbbi választ tudjunk adni.

Budapest, 1972. november 17.

(Várkonyi József)

főosztályvezető

Jelzet: MOL XIX-J-1-j-Vegyes-4-765-00940/11-1972. (Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium, TÜK iratok)

b.

KULTURÁLIS KAPCSOLATOK INTÉZETE

II. Területi Főosztály                                                                           SZIGORÚAN TITKOS!

                                                                                                          Ikt. sz.: 0066/9-1/72.

 

Művelődésügyi Minisztérium

Képzőművészeti Osztály

Gádor Endre osztályvezető

elvtársnak

 

Budapest

Kedves Gádor Elvtárs!

A Külügyminisztérium támogatólag továbbította az ottawai nagykövetségünk jelentését, amelyben Szász Endre Torontóban tartózkodó festőművész felajánlotta segítségét a Petőfi évforduló ottani megszervezésére. Szász egy ismert torontói galériában Petőfi legismertebb verseihez nagyszámú képillusztrációt készítene, és azt a mi elképzelésünk szerinti határidőre bemutatná. Egy Petőfiről szóló előadás megtartását is vállalná, amelyre a sajtó és televízió részvétele is biztosra vehető.

Intézetünk egyetért az ottawai nagykövetség kezdeményezésével és javaslatával. Kérjük, szíveskedjenek állásfoglalásukat velünk közölni, hogy nagykövetségünknek mielőbb választ tudjunk adni.

Budapest, 1972. november 21.

Elvtársi üdvözlettel:

(Komornik Zoltán)

osztályvezető

Jelzet: MOL XIX-I-4-d-0018/84-1972. (Magyar Országos Levéltár, Művelődésügyi Minisztérium, TÜK iratok)

 

c.

 

KULTURÁLIS KAPCSOLATOK INTÉZETE

 

II. Területi Főosztály                                                                           SZIGORÚAN TITKOS!

                                                                                                          Ikt. sz.: 0066/9-2/72.

 

Külügyminisztérium

Várkonyi József főosztályvezető

elvtársnak

Budapest

Kedves Várkonyi Elvtárs!

A Külügyminisztérium kérése alapján tájékozódtunk a Művelődésügyi Minisztériumban Szász Endre torontói festőművész személyével kapcsolatban. A kapott információ szerint Szász tehetséges festő és grafikus, és már más esetben is készített képillusztrációkat Petőfi verseivel kapcsolatban. A Szász-grafikák színesebbé tehetik a Petőfi évfordulót, és emelhetik annak színvonalát. Nem tanácsoljuk viszont, hogy nevezettet előadásra kérjék fel, mert erre alkalmatlannak tartjuk.

Budapest, 1972. november 27.

Elvtársi üdvözlettel:

(Komornik Zoltán)

fosztályvezető

Jelzet: MOL XIX-J-1-j-Kanada-4-765-003632/1-1972. (Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium, TÜK iratok)

 

d.

SZIGORÚAN TITKOS!

0018/84-2/1972.

 

Kulturális Kapcsolatok Intézete,

Komornik Zoltán főosztályvezető elvtársnak,

Budapest

Kedves Komornik Elvtárs!

Szász Endre torontói Petőfi kiállítására vonatkozó levelükre közöljük, hogy a kiállítással örömmel egyetértünk, Szász Endre itthoni illusztrátori tevékenysége úgy érezzük, biztosítékot nyújt arra, hogy színvonalas, a Petőfi évfordulóhoz méltó kiállítást fog rendezni Kanadában.

Petőfiről szóló előadásával kapcsolatban már több kételyünk van. Szász Endre csapongó fantáziája, sokszor eredetieskedő ötletei, sok pesti szóhasználata véleményünk szerint vitathatóvá teszi az előadás színvonalát. Ez ugyan nem képzőművészeti téma, de magunk részéről megnyugtatóbbnak tartanánk, ha a kiállításra előadás nélkül kerülne sor.

Budapest, 1972. november 27.

Elvtársi üdvözlettel

(Gádor Endre)

osztályvezető

Jelzet: MOL XIX-I-4-d-0018/84-1972. (Magyar Országos Levéltár, Művelődésügyi Minisztérium, TÜK iratok)

e.

  

Szigorúan titkos!

003632/1972.                                                                                      Szász Endre ügy

 

Boros Róbert főosz[tály]vez[ető] h. elvtársnak,

Művelődésügyi Minisztérium

Budapest

 

Szíves tájékoztatásul mellékelten megküldöm ottawai nagykövetségünk tárgybani jelentése másolatát, valamint a kanadai sajtóban Szász Endréről megjelent

fotókópiáit.

Nagykövetségünk a jelentésben ismét említést tesz arról, hogy Szász Endre képillusztrációkat készítene Petőfi verseihez az évfordulóval kapcsolatban, valamint előadás tartására is vállalkozna. Erről a javaslatról a KKI-t korábban értesítettük és a KKI véleményét nagykövetségünknek december 12-én továbbítottuk. A KKI egyetért azzal, hogy Szász Endre képillusztrációkat készítsen, ugyanakkor nem tanácsolja, hogy a nevezettet előadások tartására felkérjük.

A fenti állásfoglalással egyetértünk és ennek alapján küldtünk utasítást ottawai nagykövetségünknek.

Budapest, 1972. december 14.

(Várkonyi József)

főosztályvezető

 

Jelzet: MOL XIX-J-1-j-Kanada-4-765-003632-1972. (Magyar Országos Levéltár, Külügyminisztérium, TÜK iratok)

Ezen a napon történt november 14.

1925

Statáriális bíróság elé állítják lázadás bűntettével vádolva az augusztus 22-én elfogott Rákosi Mátyást, Gőgös Ignácot, Hámán Katót, Vas...Tovább

1965

A vietnami háborúban elkezdődik a „Ia Drang”-i csata, az első jelentősebb ütközet az amerikai és észak-vietnami erők között.

1972

az MSZMP KB ülésén Kádár János keményvonalas beszéde, a reform visszafordítása, a visszarendeződés kezdete. Kádár Moszkva és a „...Tovább

1988

November 14-ről 15-re virradó éjszaka a Palesztin Nemzeti Tanács kikiáltja a független palesztin államot az Izrael által megszállt...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők