Szovjet szakemberek a Sztálin Vasmű építésén

„A nemzetközi politikai helyzet és elsősorban a magyar–jugoszláv viszony alakulása arra késztette Rákosi elvtársat, hogy a szovjet szakértők figyelmét felhívja a korábban felmerült mohácsi megoldással kapcsolatos meggondolásokra. A szovjet szakértők [..] öt, korábbi kutatások alapján számba jövő helyet vizsgáltak meg. […] Végső következtetésük az, hogy bár […] építési többletkiadással jár és évenként 9 millió Ft termelési többletet fog okozni, bizonyos – főleg talajtani alakulásokkal kapcsolatos megoldások alapján – a kombinát építési helyéül Dunapentelét ajánlják.”

2. Dobi István levele Sztálinnak

1950. december 18

 

Szovjetunió Minisztertanácsa

Elnökének

Moszkva

A Szovjetunió Kohászati Minisztere és a Magyar Népköztársaság Nehézipari Minisztere 1949. július 26-án szerződést kötöttek a „Dunai Vasművek" metallurgiai kombinát tervezésének előkészítésére. E szerződés alapján a kombinát tervezése folyik. [popup title="[... " format="Default click" activate="click" close text="Kihúzott rész: A már elkészült tervek alapján."]A kombinát építkezése is megkezdődött az 1950-es évben. Az építkezés üteme 1951 évben ugrásszerűen fokozódik, majd 1952-ben éri el csúcspontját.

Ilyen nagyszabású építkezése Magyarországon még példa nem volt, és ezért az építkezés különböző vezető posztjaiba kiválasztott magyar szakembereknek nincs meg a kellő tapasztalatuk és gyakorlatuk, sem az építkezés szervezésére, sem pedig kivitelezése terén.

Ezért[popup title=" [..." format="Default click" activate="click" close text="Kihúzott rész: tisztelettel."] kérem a Szovjetunió Kormányát [popup title="[..." format="Default click" activate="click" close text="Kihúzott rész: szíveskedjenek."] segítse hozzá) a Magyar Kormányt [popup title="[..." format="Default click" activate="click" close text="Kihúzott rész: hozzásegíteni."] ahhoz, hogy szakértői a szovjet gyakorlati tapasztalatok átvételével jobb felkészültséggel láthassanak neki ennek a nagy munkának. Kérem, hogy

1./ a Szovjetunió Kormánya adjon engedélyt arra, hogy a I. számú mellékleten specifikált 18 magyar szakértő (esetleg 2 csoportban) 4-6 hétig a Szovjetunióban egy hasonló metallurgiai kombinát építkezésénél az organizációs és műszaki problémákat tanulmányozhassa.

2./ a Szovjetunió Kormány adjon engedélyt arra, hogy a II. számú mellékletben specifikált szovjet szakemberek az építkezés tartalmára, de legalább 2 esztendeig a Magyar Kormány tanácsadóiként Magyarországra jöhessenek.

Budapest, 1950. december 18.

                                                                                                          Dobi István

                                                                                              A Magyar Népköztársaság

Minisztertanácsának

Elnöke.

Jelzet: MOL XXIX-F-2-a 11. d. A SZU Vaskohászati Minisztériuma, mint fővállalkozóval folytatott tárgyalások iratai. - Magyar Országos Levéltár. Dunai Vasmű általános iratok.

 

 


Ezen a napon történt december 14.

1911

Roald Amundsen csapata először éri el a Déli-sarkot.

1921

Népszavazás kezdődik Sopron hovatartozásáról. A szavazók 65%-a Magyarországot választja, a város ezért megkapja a „Civitas Fidelissima” (a...Tovább

1939

Adolf Hitler utasítja a Wehrmacht főparancsnokságát, hogy kezdje meg a Norvégia elleni invázió előzetes tervezését. (Weserübung hadművelet...Tovább

1955

Magyarországgal együtt Albánia, Ausztria, Bulgária, Finnország, Írország, Jordánia, Kambodzsa, Laosz, Líbia, Nepál, Olaszország,...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 17 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Tudományos előadások, konferenciák egész sora, tanulmányok, dokumentumkötetek és jól megírt monográfiák megjelenése is jelzi azt a kerek 100 évet, amely az első világháború befejezése, az őszirózsás forradalom kitörése, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és a történelmi Magyarország dezintegrációjának kezdete óta eltelt. Az évforduló kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy a korszakkal foglalkozó történészek, levéltárosok az újonnan feltárt források tükrében ismét mérlegre tegyék 20. századi történelmünk e kiemelkedően fontos pillanatait. Eljátszhatnak azzal a gondolattal is, hogy vajon adódott-e olyan alkalom az egymást viharos gyorsasággal követő események során, amikor okosabb és előrelátóbb politikai döntésekkel meg lehetett volna akadályozni az ország szétesését, vagy legalábbis minimalizálni lehetett volna a területi veszteségeket.

Térségünk 20. századi történelmének tragikuma, hogy ami az egyik nép számára vereség, az a másik számára győzelem volt. Hiszen míg az első világháború végén bekövetkezett kárpát-medencei impériumváltásokat a magyarok szinte felmérhetetlen súlyú tragédiaként élték meg, addig a román, szlovák, szerb, horvát lakosság túlnyomó többsége kitörő örömmel reagált az eseményekre.

Ugyanez történt, csak éppen ellenkező előjellel 1938 és 1941 között, a magyar revíziós célkitűzések részleges sikerének éveiben. Ekkor a trianoni békeszerződés által elcsatolt területek egy része – a Felvidék déli sávja, Kárpátalja, Észak-Erdély és a Székelyföld, valamint a Délvidék nagyobbik fele – viszonylag rövid időre, néhány évre visszakerült Magyarországhoz. Ekkor a magyarok érezték úgy, hogy a sors igazságot tett velük, a nem magyar ajkúak pedig elkeseredéssel és csalódással fogadták a számukra kedvezőtlen történelmi fordulatot.

Az ArchívNet idei 4. számának tematikája: „Összeomlás és terület-visszacsatolás, 1918/1920 – 1938/1941”. Az első két dokumentumközlés a történeti Magyarország felbomlásának éveibe, a harmadik és a negyedik pedig a területi revíziók korába vezeti el az olvasót. Az utolsó írás már egy újabb, az 1945-ös évvel kezdődő időszakot jelzi.

Budapest, 2018. november 7.

A szerkesztők