Hová lettek a magyar föld kincsei?

Kísérlet egy önálló magyar bauxit-alumínium vállalat megalapítására

1947. április 27-én a Gazdasági Rendőrség letartóztatta Dr. Debreczeni Sándort, a Magyar Bauxitbánya Rt. vezérigazgatóját, Dessewffy Aurél ügyvezető igazgatót, valamint Esztergály Ferenc gépészmérnököt. Az ellenük felhozott vád: a jóvátételi szállítások szabotázsa volt. Őrizetbe vételük hátterében – az itt közölt dokumentumokon keresztül – a magyar bauxitipar történetét ismerhetjük meg a háború utolsó éveitől az államosításig, és ezen belül is a Magyar Bauxitbánya Rt. jelentőségét a német hadigazdaság szempontjából, valamint a szovjet–magyar jóvátételi szerződések előkészítése kapcsán.

Esztergály Ferenc mérnök szerepe a székesfehérvári könnyűfémműnél

[194]5. november 17.
Esztergály Ferenc
mérnök úrnak
Budapest
D/Sz.

Ön 1945. évi augusztus hó 16. napja óta megbízásunkból tanácsadóként részt vett a székesfehérvári hengermű leszerelési munkálataiban. Ön előtt is ismeretesek mindazok a nehézségek, melyek a leszerelés teljesítésének még akadályát képezik, és Ön előtt ismeretesek mindazok a kifogások, melyeket az eddigi leszerelési munkálatokkal kapcsolatban az illetékes orosz hatóságok előterjesztettek. Ismeretes Ön előtt a gyár jelenlegi állapota, és ismeretesek azok a nehézségek is, melyek a gyárépületek sérülései folytán a tél folyamán még fokozottabb mértékben fognak jelentkezni. Ismeretesek Ön előtt a székesfehérvári munkásviszonyok, az élelmezési nehézségek és közlekedési nehézségek. Végre ismeretes Ön előtt az, hogy a gyárüzem kompletírozása céljára szükséges anyagok vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán szerezhetők be Magyarországon - és ismeretes Ön előtt az is, hogy külföldi megrendelésekhez az Iparügyi Minisztérium előzetes engedélye és jóváhagyása szükséges.
Mindezen nehézségek ismeretében Ön elvállalja azt, hogy a mai naptól kezdve székesfehérvári hengerművünk leszerelését teljes egyéni és anyagi felelőssége mellett elvállalja, és mindent megtesz, amit csak emberileg megtenni lehetséges, abból a célból, hogy az Ön előtt is ismeretes parancsmegrendelés teljesíttessék.
Ámbár ezen munkálatokat, melyeket Ön saját egyéni felelőssége mellett irányít, vállalatunk részéről dr. Steiner Rudolf központi igazgató urunk fogja felülvizsgálni és szükség esetén irányítani, ez a körülmény az Ön felelősségét sem nem csökkenti, sem ki nem zárja. Biztosítjuk ennélfogva az Ön részére azt a jogot, hogy amennyiben dr. Steiner igazgató úr rendelkezéseit végrehajtani nem óhajtaná, úgy a rendelkezés vételétől számított 6 órán belül vállalatunk ügyvezetőségének írásbeli jelentést tehessen, és felelőssége csupán abban az esetben szűnik meg, ha vállalatunk ügyvezetősége az Ön véleményével szemben dr. Steiner Rudolf központi igazgatónk véleményét tenné magáévá.
Ön kötelezettséget vállal arra, hogy az IKÁRT-tal és az Iparügyi Minisztériummal szemben való ügyvitelt is magára vállalja, és úgy az Iparügyi Minisztérium, mint az IKÁRT előírásait teljesíti.
Ön köteles részünkre a heti költségelőirányzatot beterjeszteni, hogy nekünk módunkban legyen az IKÁRT-tól a szükséges pénzösszeget kellő időbeni igényelni. A kiadásokat és az elszámolásokat vállalatunk fogja intézni.
Ezen megbízatása a gyár leszerelésének keresztülvitelével megszűnik. - Korábban is megszűnik azonban abban az esetben, ha az illetékes orosz hatóságok a gyár leszerelésétől elállnának, és mi erre az Iparügyi Minisztériumtól a megfelelő utasítást megkaptuk.
A fenti működésekkel kapcsolatban szükséges munkálatok elvégzése céljából Ön magánmérnöki irodájának személyzetét a munkálatokba beállítani köteles.
Kiadásait, beleértve személyzetének javadalmazását is, vállalatunk fogja az utolsó heti elszámolásában alkalmazott rendszer szerint kiegyenlíteni. Ugyancsak ezen utolsó havi elszámolásában alkalmazott számítási mód szerint eredményül mutatkozó tiszteletdíj fogja Önt megilletni.
Amennyiben a székesfehérvári hengermű leszerelése elmaradna, és az Ön megbízatása ez okból szűnnék meg, úgy a székesfehérvári üzemmel kapcsolatban foglalkoztatott személyzetének a legrövidebb felmondási időre járó javadalmazását, valamint az ezzel kapcsolatos kiadásokat vállalatunk Önnek meg fogja téríteni.
Önnek az a személyautó, melyet az IKÁRT bocsátott rendelkezésünkre, hivatalos útjai céljára rendelkezésére fog állani.

Fentiek szíves visszaigazolását kérve vagyunk

teljes tisztelettel

Magyar Bauxitbánya Részvénytársaság

Két szignó, az egyik Debreczeni Sándoré

A fentieket a mai naptól kezdődően kötelezőleg elismerem azzal, hogy azokat az IKÁRT és az Iparügyi Minisztérium rendelkezései szerint teljesítem.

Budapest, 1945. XI. 21.

Tisztelettel:
Esztergály
[194]6. VI. 5.

Másodlat

***

T.
Budapesti Népügyészségnek,
Budapest
dr. G./MM.

Az előzetes letartóztatásban lévő Esztergály Ferenc okl. gépészmérnök megbízásunk alapján köteles volt a székesfehérvári hengerművünkhöz szükséges alapozási és egyéb műszaki rajzokat részünkre elkészíteni.
Folyó évi április hó 19.-én nevezett a székesfehérvári üzemünkre vonatkozó rajzok jegyzékét meg is küldötte nekünk, időközben történt letartóztatása miatt azonban a rajzok általunk nem voltak átvehetők.
Rendkívül fontos közgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a székesfehérvári hengermű üzembe helyezhető legyen, minthogy azonban ezen munkálatok elvégzéséhez feltétlenül szükséges műszaki rajzok Esztergály Ferenc mérnöki irodájában vannak, tisztelettel kérjük, méltóztassék dr. Gálffy Sándor ügyészünknek vagy helyettesének, dr. Kovács Egon ügyvédjelöltnek beszélgetési engedélyt adni, és hozzájárulni ahhoz, hogy nevezett az idecsatolt rajzjegyzéken utasítást adjon a rajzok kiadására. Szíveskedjék továbbá hozzájárulni ahhoz, hogy Esztergály Ferenc beleegyezésével mindazok a kulcsok, amelyek a rajzok kivételéhez szükségesek, nevezett által rendelkezésünkre bocsáttassanak.

Tisztelettel:

Magyar Bauxitbánya Részvénytársaság

(Olvashatatlan szignó)

Csatolva:

bemutatásra 1 db levél,

és 1 db rajzjegyzék

Másodlat

Jelzet: MOL Z 351 Magyar Bauxitbánya Rt. Műszaki Osztály, 5. csomó 77. tétel

Ezen a napon történt október 18.

1904

A budapesti Központi Városháza Károly körúti szárnyának I. emeletén megnyílik a Fővárosi Könyvtár.

1915

Első világháború: A harmadik isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg nagy erejű támadásaival szemben az Osztrák–Magyar Monarchia...Tovább

1944

Szovjet csapatok megszállják Csehszlovákiát. Szálasi Ferenc „nemzetvezető” elrendeli a teljes mozgósítást.

1956

A DISZ „az ifjúság jogos követeléseit támogató javaslatokat tett közzé” a Szabad Ifjúságban és a Szabad Népben is. A nyilatkozat javasolta...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők