Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Mezőgazdasági gépgyárból orosz tankjavító üzem

(1945. január-szeptember)

„már január első napjai óta az oroszok lefoglalták gyárunkat, azt kizárólag tankjavításra rendezték be, emiatt azután faipari gépektől kezdve minden olyan termelési eszközt, gépet, amely a mezőgazdasági gépgyártás céljait szolgálta, leszereltek, és a pincébe dobtak úgy, hogy üzemünk eredeti rendeltetése: a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás ezen idő óta szünetel."

5.

Feljegyzés Erdős tárgyalásáról az Iparügyi Minisztériummal a hitelről

1945. szeptember 12.

 

MÁSOLAT

Dr. Herczeg ig. úrnak.                                                           Budapest, 1945. szeptember 12.

 

 

Feljegyzés

 

Erdős vezérigazgatót felhívta ma délben 1 órakor telefonon az Iparügyi Minisztériumból Hegedűs Márton min. tanácsos és közölte, hogy nála vannak a Hofherr gyár üzemi bizottsági tagjai Zsofinyecz elnök vezetésével, Kisházi [Ödön] szakszervezeti titkár kíséretében és az oroszok által ki nem fizetett hátralékos munkabérek folyósítását kérik.

Hegedűs közölte, hogy a minisztérium hajlandó volna 16 000 000 pengőt e célra likvidálni, de kéri, hogy a nyugtát a HSCS írja alá, mert pénzt csak ily formák között, a HSCS terhére tud kiutalni. - Erdős vezérigazgató elzárkózott e kívánság elől, közölve, hogy a HSCS-nak semmi köze sincs az oroszok által saját rezsiben végzett munkákkal kapcsolatban felmerült bérhátralékokhoz s tekintettel arra, hogy f. év V. 3-án és VI. 5-én hasonló módon folyósított 3-3, összesen 6 millió pengő a Magyar Általános Hitelbanktól legutóbb az Iparügyi Minisztérium készfizetői kezessége mellett ugyancsak ily célra kölcsönkért 18 000 000 pengőt sem kapta még vissza, amely összegekért pedig éppen az Iparügyi Minisztérium kívánsága alapján a gyár is obligoban van, a kérelmet nem teljesítheti. A telefonkagylót ezután Zsofinyecz vette át, akivel folytatott fenti értelmű beszélgetés hasonló eredménnyel zárult, majd Kisházi titkár igyekezett Erdős vezérigazgatót az aláírásra kapacitálni, akinek ugyancsak előadta e tényeket.

Délben ½ 2 órakor kézbesített [!] Erdős vezérigazgatóhoz dr. Perényi vezérigazgató mellékelt levele, amelyek alapján folytatott telefonbeszélgetés során előadta dr. Perényi vezérigazgató, hogy telefonon beszélt Hegedűs min. tanácsossal, aki a kérdéses 16 000 000 pengős nyugta aláírását kérte, hivatkozva arra, hogy a fegyverszüneti szerződés 11.§-a értelmében az oroszok voltaképpen semmiféle fizetésre nem kötelezhetők, viszont az ily természetű kiadások az államot terhelik, miértis ez a 16 000 000 pengős „hitel" nem tekintendő a HSCS tényleg fennálló tartozásának. Kijelentette, hogy hajlandó a napokban dr. Perényi vezérigazgatóval együtt dr. Vásárhelyi p[énzügy]m[inisztériumi] államtitkárhoz elmenni, aki fenti kijelentését - vagyis, hogy az ilyen fegyverszüneti szerződés 11. pontja alapján teljesítendő kötelezettségre folyósított hitelek az állam kötelezettségét képezik, s így nem tekintendők a hitelt végleg felvevő vállalat tartozásának - meg fogja erősíteni, s egyben közölni fogja azt is, hogy az ilyen hitelek alapján folyósított összegek miatt fennálló terhelések később ellentételeztetni fognak. Hegedűs min. tan. úr ezen közlése alapján, mely nyilatkozatot egyébként Erdős vezérigazgató úrnak ismételten telefonon és éppen így az ÜB tagjai előtt is megtette, a 16 000 000 pengő összegről szóló újabb hitelnyugtát aláírtam. A HSCS-nak az 1945. szeptember 13-án folyósításra kerülő 16 000 000 pengőjén kívül a folyó év május 2-án felvett 3 millió pengős és f. é. június 3-én felvett 3 millió pengős ily jellegű névleges tartozása áll fenn az Iparügyi Minisztériumnál.

 

-.-

Dr. Perényi vezérigazgatóval Hegedűs min[iszteri] tanácsos telefonbeszélgetés során azt is közölte, hogy az Iparügyi Minisztérium kezessége mellett folyósított 18 000 000 pengő rövidesen megfizetésre kerül

 

                                                                       Erdős s. k.                  Berczik s. k.

 

Jelzet: MNL OL Z 450 494. tétel (82. d.) - Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Titkársági iratai

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt május 25.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Osztrák‒Magyar Monarchia ‒ nemzetiségi kérdés, felbomlás
 

„Détruisez l’Autriche-Hongrie!”, azaz „Zúzzátok szét Ausztria–Magyarországot!” – adta ki a jelszót Edvard Beneš 1916-ban Párizsban megjelent, nagy visszhangot kiváltó könyvében. A későbbi csehszlovák állam egyik alapítója, az ekkor még emigrációban élő Beneš azt próbálta bizonyítani hamis propagandával, hogy a németek, a Habsburgok és a magyarok a történelem folyamán mindig is egy antidemokratikus abszolutizmust képviseltek, állandó jelleggel fenyegették a „csehszlovákokat”, sőt mi több, az egész emberiség legveszélyesebb ellenségeinek számítanak. Egykori tanárával majd harcostársával, Tomáš Garrigue Masarykkal együtt Beneš a német- és magyarellenes hangulat felfokozásával igyekezett meggyőzni Franciaország, valamint a többi antantállam közvéleményét és döntéshozó köreit a Monarchia feldarabolásának szükségességéről. Ehhez hasonló törekvések már korábban is megjelentek. Robert William Seton-Watson történészprofesszor, ismertebb nevén Scotus Viator, az „utazó skót”, kezdetben a Habsburg Monarchia lelkes híve volt, később annak éles bírálójaként a föderalizálást szorgalmazta, végül pedig a Birodalom szétrombolásának egyik élharcosa lett. Seton-Watsonnak a századelő magyarországi állapotai vizsgálata során minden tévedésével, túlzásával, magyarellenes előítéleteivel együtt ‒ amint azt összeállításunk első írásában Jeszenszky Géza is kiemeli ‒ sok kérdésben igaza volt. A korabeli magyar közvélemény és a hivatalos körök azonban elutasítóan fogadták minden bírálatát, értetlen és ellenséges légkört alakítottak ki vele szemben.

A kettős monarchia és ezzel együtt a történeti Magyarország 1918. őszi felbomlása, az utódállamok létrejötte bonyolult, többtényezős folyamat eredménye volt. A központi hatalmak elveszítették az első világháborút, a soknemzetiségű birodalomban felerősödtek az elszakadási törekvések, a szomszédos kisállamok mértéktelen területi követeléseket fogalmaztak meg, a győztes nagyhatalmak pedig 1918 tavaszán-nyarán hosszas bizonytalankodás után véglegesen eldöntötték, hogy az Osztrák‒Magyar Monarchiának nincs helye az általuk elképzelt új Európa térképén. Gyarmati Enikő dokumentumközlése a szétesés „pillanatfelvételeit” nyújtja svájci követjelentések tükrében, hozzájárulva ezzel a felbomlásról alkotott külső kép rekonstruálásához.

Az összeállítás többi írása Budapest hídjainak 1945-ös felrobbantásával, a MÁV 1946-os helyzetével, Hruscsov 1958. évi tatabányai látogatásával, végül pedig a legendás huszárkapitány, Zubovits Fedor afrikai kalandozásaival foglalkozik.

 

Budapest, 2019. március 4.

 

A szerkesztők