Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Mezőgazdasági gépgyárból orosz tankjavító üzem

(1945. január-szeptember)

„már január első napjai óta az oroszok lefoglalták gyárunkat, azt kizárólag tankjavításra rendezték be, emiatt azután faipari gépektől kezdve minden olyan termelési eszközt, gépet, amely a mezőgazdasági gépgyártás céljait szolgálta, leszereltek, és a pincébe dobtak úgy, hogy üzemünk eredeti rendeltetése: a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás ezen idő óta szünetel."

6.

Feljegyzés az üzem átadásával kapcsolatos megbeszélésről

1945. szeptember 12.

Feljegyzés

 

a Hofherr-Schrantz gyárban VIII. 15 [ceruzával átjavítva: IX. 11.]-én tartott megbeszélésről

A megbeszélésen jelen voltak:

 

a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részéről:

Makarov alezredes

Cserkasszi őrnagy

 

a gyár katonai parancsnoksása részéről:

Petrovszky alezredes

 

a Magyar Iparügyi Minisztérium részéről:

Csűrös miniszteri tanácsos

Erdős főmérnök

 

a Hofherr-Schrantz r.t. részéről:

Erdős vezérigazgató

Dr. Berczik h. vezérigazgató

Beredi üzemfőnök

 

a Hofherr-Schrantz gyár üzemi bizottsága részéről:

Zsofinyecz elnök

Murai alelnök

Balogh

Kleinné

Molnár

Petrovics

Schwartzbüchler üzemi bizottsági tagok.

 

A megbeszélésen megállapodás jött létre a Hofherr-Schrantz r.t. kispesti gyártelepének az oroszok által való átadása, illetve a magyar igazgatóság részére való átvevése ügyében.

A megállapodás főbb pontjai a következők:

1.)     A 96192. sz. orosz alakulat a gyárnak a mellékelt vázlaton kijelölt és kerítéssel elkerítendő területére költözik, a gyárnak többi részét teljes egészében és szabad használatra átadja a gyár tulajdonosainak.

Az alakulat részére kijelölt gyárrészlet igénybevételének időtartalma kb. 1 hét múlva fog eldőlni. Ha az alakulat marad esetleg 1-2 hónapig, akkor az elkerített rész területére eső motorszerelde gépeiről és berendezéseiről pontos leltárt készítünk, amelyek alapján az alakulat azokat megőrzi.

A gyárnak azokat a műhely ajtóit, amelyek az alakulat által igénybe vett területre nyílnak, lezárják.

A szállítási osztály alagsora teljes egészében a törzsgyárhoz tartozik, éppen így az alkatrész-raktárnak a jelenlegi, emeleti helyisége is, amellyel azonban csak az alagsoron át (lépcsőn, vagy liften) lehet közlekedni.

2.)     Csütörtök, péntek, szombaton általában munkaszünet van, amelyet azonban az alakulat a munkavállalóknak a szokásos munkaidőnek megfelelő mértékben megfizet. Éppúgy megfizeti a törvényes fizetett szabadságnak az alakulat részére dolgozott idő alapján esedékes részét.

3.)     Az alakulat azokat a munkásokat és tisztviselőket, akiket alkalmazott - ha a Hofherr-Schrantz r.t. nem akarja őket tovább alkalmazni - a törvény által előírt keretek között elbocsájtja, és kielégíti.

4.)     A Hofherr-Schrantz r.t. által átvett műhelyekben elfekvő, az alakulat által gyártásba vett félkész gyártmányok befejezéséről, illetve ennek feltételéről az alakulat néhány napon belül nyilatkozni fog.

5.)     Az alakulat részére fenntartott területen kívül eső összes műhelyek, irodahelyiségek és raktárak felett f. hó 17-től kezdve a Hofherr-Schrantz r.t. szabadon rendelkezhet.

 

Kispest, 1945. szeptember 12.

Be/HO                                                                                                          Beredi [kézi aláírás]

 

1 db melléklet

6. sz forrás melléklete

 

Jelzet: MNL OL Z 450 494. tétel (82. d.) - Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Titkársági iratai

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt május 25.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Osztrák‒Magyar Monarchia ‒ nemzetiségi kérdés, felbomlás
 

„Détruisez l’Autriche-Hongrie!”, azaz „Zúzzátok szét Ausztria–Magyarországot!” – adta ki a jelszót Edvard Beneš 1916-ban Párizsban megjelent, nagy visszhangot kiváltó könyvében. A későbbi csehszlovák állam egyik alapítója, az ekkor még emigrációban élő Beneš azt próbálta bizonyítani hamis propagandával, hogy a németek, a Habsburgok és a magyarok a történelem folyamán mindig is egy antidemokratikus abszolutizmust képviseltek, állandó jelleggel fenyegették a „csehszlovákokat”, sőt mi több, az egész emberiség legveszélyesebb ellenségeinek számítanak. Egykori tanárával majd harcostársával, Tomáš Garrigue Masarykkal együtt Beneš a német- és magyarellenes hangulat felfokozásával igyekezett meggyőzni Franciaország, valamint a többi antantállam közvéleményét és döntéshozó köreit a Monarchia feldarabolásának szükségességéről. Ehhez hasonló törekvések már korábban is megjelentek. Robert William Seton-Watson történészprofesszor, ismertebb nevén Scotus Viator, az „utazó skót”, kezdetben a Habsburg Monarchia lelkes híve volt, később annak éles bírálójaként a föderalizálást szorgalmazta, végül pedig a Birodalom szétrombolásának egyik élharcosa lett. Seton-Watsonnak a századelő magyarországi állapotai vizsgálata során minden tévedésével, túlzásával, magyarellenes előítéleteivel együtt ‒ amint azt összeállításunk első írásában Jeszenszky Géza is kiemeli ‒ sok kérdésben igaza volt. A korabeli magyar közvélemény és a hivatalos körök azonban elutasítóan fogadták minden bírálatát, értetlen és ellenséges légkört alakítottak ki vele szemben.

A kettős monarchia és ezzel együtt a történeti Magyarország 1918. őszi felbomlása, az utódállamok létrejötte bonyolult, többtényezős folyamat eredménye volt. A központi hatalmak elveszítették az első világháborút, a soknemzetiségű birodalomban felerősödtek az elszakadási törekvések, a szomszédos kisállamok mértéktelen területi követeléseket fogalmaztak meg, a győztes nagyhatalmak pedig 1918 tavaszán-nyarán hosszas bizonytalankodás után véglegesen eldöntötték, hogy az Osztrák‒Magyar Monarchiának nincs helye az általuk elképzelt új Európa térképén. Gyarmati Enikő dokumentumközlése a szétesés „pillanatfelvételeit” nyújtja svájci követjelentések tükrében, hozzájárulva ezzel a felbomlásról alkotott külső kép rekonstruálásához.

Az összeállítás többi írása Budapest hídjainak 1945-ös felrobbantásával, a MÁV 1946-os helyzetével, Hruscsov 1958. évi tatabányai látogatásával, végül pedig a legendás huszárkapitány, Zubovits Fedor afrikai kalandozásaival foglalkozik.

 

Budapest, 2019. március 4.

 

A szerkesztők