Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Mezőgazdasági gépgyárból orosz tankjavító üzem

(1945. január-szeptember)

„már január első napjai óta az oroszok lefoglalták gyárunkat, azt kizárólag tankjavításra rendezték be, emiatt azután faipari gépektől kezdve minden olyan termelési eszközt, gépet, amely a mezőgazdasági gépgyártás céljait szolgálta, leszereltek, és a pincébe dobtak úgy, hogy üzemünk eredeti rendeltetése: a mezőgazdasági gép- és alkatrészgyártás ezen idő óta szünetel."

7.

Átadás-átvételi jegyzőkönyv

1945. szeptember 22.

                       

                        

A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth magyar gépgyári művek r.t. 1945. I. 12-IX. 22-ig igénybevett kispesti üzemének átadás-átvételi jegyzőkönyvének magyar nyelvű másolata

 

JEGYZŐKÖNYV

 

Felvétetett a SZ.E.B. elnökének K. JE. Vorosilov tábornagy úrnak parancsára az Acéltank, mechanikai Alakulatok, a hadsereg kiegészítő-csapat parancsnoka Novikov vezérezredes meghagyása alapján, általam a 96192. sz. Vörös Hadsereg parancsnoka V. M. Kolomjec mérnök őrnagy egyrészről, másrész a Magyar Iparügyi Minisztérium meghatalmazottja Csűrös László miniszteri tanácsos között, a Vörös Hadsereg 96192. sz. alakulata által, az 1945. I. 12-e óta használt Hofherr és Schrantz gyár átvétel-átadása tárgyában.

2.)     A gyár teljes épségben adatott át, kijavított épületekkel, villany-, gáz- és gőzvezetékekkel, valamint az ezekkel kapcsolatos összes felszerelésekkel, amelyeket a 96192.es katonai alakulat a 2. U.F. Zsákmányparancsnokságától vett át, és amely gyár előbb is a Hofherr és Schrantz tulajdona volt, kivéve azon gépeket és felszereléseket, amelyek a külön jegyzék szerint a gyár elkülönített részén vannak, és ideiglenesen a 96192. sz. katonai alakulat használatában maradnak.

3.)     A gyár a Vörös Hadsereg katonai használatának ideje alatt rendbehozatott, és az üzembe helyezés érdekében a munkálatok egész sorozata hajtatott végre, a gyár kitakarítása, az épületek kijavítása, a gépek és egyéb gyári felszerelések rendbehozatala. A katonai alakulat e célra fordított kiadásai az elszámolási jegyzőkönyvnek megfelelően térítendők.

4.)     A Hofherr-Schrantz gyár műszaki adattára, amely a korábbi gyártásokra, úgy mint a mezőgazdasági gépekre, traktorokra és azok alkatrészeire, valamint készülékekre és félkész gyártmányokra vonatkozik, megőriztetett és az Iparügyi Minisztériumnak átadatott.

5.)     A gyár átadásával egyidejűleg átadattak az összes munkások és tisztviselők, nevezetesen 3514 ember, akiket a katonai alakulat alkalmazott. A katonai alakulat kötelezi magát, hogy ezeknek illetményeit a gyár átadása napjáig elszámolja. A munkásoknak és alkalmazottaknak illetményeit f. é. VII. 30-ig lettek folyósítva, természetbeni élelmezéssel pedig f. é. VIII. 1-ig lettek ellátva.

6.)     Ilyenképpen a Hofherr-Schrantz gyár a 96192. sz. katonai alakulat által üzemképes állapotban lett átadva, úgy, hogy a gyártást azonnal meg is kezdheti.

7.)     A Hofherr-Schrantz gyár összes felszereléseinek és kellékeinek átadása a műhelyek szerint felfektetett, csatolt jegyzőkönyvek alapján történik. A Magyar Iparügyi Minisztérium a 96192. sz. katonai alakulattal szemben semmiféle követelést kizárólag a Hofherr és Schrantz felszerelését, gépeit, épületeit illetőleg nem emel, kivéve azon épületeket, felszereléseket és gépeket, melyek ideiglenesen a katonai alakulat által még elfoglalt területen maradnak.

8.)     Minden kölcsönös anyagi elszámolást illető kérdés utólag áttekintendő és egyeztetendő.

9.)     Az Iparügyi Minisztérium kiküldöttjének véleménye szerint az alkalmazottak azon részének, akiket a 96192. sz. katonai alakulat alkalmazott és a Hofherr-Schrantz gyár részére ezidő szerint szükségtelenek, s ezért elbocsátandók, a 96192. sz. katonai alakulatnak kell a törvényes felmondási időre járó illetményeket folyósítani. A 96192. sz. katonai alakulat parancsnoka úgy véli, hogy miután az Iparügyi Minisztériumnak átadott és szükségtelenné vált tisztviselők felmondását a Minisztérium eszközli, a Minisztérium tartozik a felmondási időre járó törvényes illetményeket is viselni.

10.)   A Hofherr-Schrantz gyár átadja a 96192. sz. katonai alakulatnak az 1945. évi június 15-től a gyár átadása napjáig felhasznált és elszállított anyag és egyéb értékek számláját. A felhasznált, vagy kiadott anyagok jegyzékét a Hofherr-Schrantz gyár készíti el, a 96192. sz. katonai alakulat pedig ellenőrzi.

11.)   Ezenkívül a Hofherr-Schrantz gyár bejelentette igényét az 1945. évi június 15-ig elhasznált anyagokra, valamint a kiszállított mezőgazdasági gépek ellenértékére.

Ezeket az igényeket a 96192. sz. katonai alakulat nem fogadja el, miután úgy véli, hogy a követelés a Fegyverszüneti Szerződés 11.§-a értelmében számolandó el.

 

Kispest, 1945. szeptember 22-én

 

a 96192. sz. katonai alakulat                                                 a Magyar Iparügyi Minisztérium

            nevében:                                                                                            nevében:

Kolomjec s. k.                                                                       Csűrös László s. k.

 

                        A Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth

                                   Magyar Gépgyári Művek rt.

                                   Igazgatósága

                                   nevében:

                                   Erdős Jenő s. k.

 

Jelzet: MNL OL Z 450 494. tétel (82. d.) - Hofherr-Schrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Titkársági iratai

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt május 25.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Osztrák‒Magyar Monarchia ‒ nemzetiségi kérdés, felbomlás
 

„Détruisez l’Autriche-Hongrie!”, azaz „Zúzzátok szét Ausztria–Magyarországot!” – adta ki a jelszót Edvard Beneš 1916-ban Párizsban megjelent, nagy visszhangot kiváltó könyvében. A későbbi csehszlovák állam egyik alapítója, az ekkor még emigrációban élő Beneš azt próbálta bizonyítani hamis propagandával, hogy a németek, a Habsburgok és a magyarok a történelem folyamán mindig is egy antidemokratikus abszolutizmust képviseltek, állandó jelleggel fenyegették a „csehszlovákokat”, sőt mi több, az egész emberiség legveszélyesebb ellenségeinek számítanak. Egykori tanárával majd harcostársával, Tomáš Garrigue Masarykkal együtt Beneš a német- és magyarellenes hangulat felfokozásával igyekezett meggyőzni Franciaország, valamint a többi antantállam közvéleményét és döntéshozó köreit a Monarchia feldarabolásának szükségességéről. Ehhez hasonló törekvések már korábban is megjelentek. Robert William Seton-Watson történészprofesszor, ismertebb nevén Scotus Viator, az „utazó skót”, kezdetben a Habsburg Monarchia lelkes híve volt, később annak éles bírálójaként a föderalizálást szorgalmazta, végül pedig a Birodalom szétrombolásának egyik élharcosa lett. Seton-Watsonnak a századelő magyarországi állapotai vizsgálata során minden tévedésével, túlzásával, magyarellenes előítéleteivel együtt ‒ amint azt összeállításunk első írásában Jeszenszky Géza is kiemeli ‒ sok kérdésben igaza volt. A korabeli magyar közvélemény és a hivatalos körök azonban elutasítóan fogadták minden bírálatát, értetlen és ellenséges légkört alakítottak ki vele szemben.

A kettős monarchia és ezzel együtt a történeti Magyarország 1918. őszi felbomlása, az utódállamok létrejötte bonyolult, többtényezős folyamat eredménye volt. A központi hatalmak elveszítették az első világháborút, a soknemzetiségű birodalomban felerősödtek az elszakadási törekvések, a szomszédos kisállamok mértéktelen területi követeléseket fogalmaztak meg, a győztes nagyhatalmak pedig 1918 tavaszán-nyarán hosszas bizonytalankodás után véglegesen eldöntötték, hogy az Osztrák‒Magyar Monarchiának nincs helye az általuk elképzelt új Európa térképén. Gyarmati Enikő dokumentumközlése a szétesés „pillanatfelvételeit” nyújtja svájci követjelentések tükrében, hozzájárulva ezzel a felbomlásról alkotott külső kép rekonstruálásához.

Az összeállítás többi írása Budapest hídjainak 1945-ös felrobbantásával, a MÁV 1946-os helyzetével, Hruscsov 1958. évi tatabányai látogatásával, végül pedig a legendás huszárkapitány, Zubovits Fedor afrikai kalandozásaival foglalkozik.

 

Budapest, 2019. március 4.

 

A szerkesztők