Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Milliárdos fegyverkezési program?

„Az 1938. év elején a kormány szükségesnek látta, hogy nagyobb mérvű beruházási munkálatot indítson meg, egyrészt a különböző közigazgatási szükségletek kielégítése és az állami üzemek fejlesztése céljából, másrészt a honvédség felszerelése érdekében. 1938 tavaszán Darányi Kálmán akkori miniszterelnök Győrben beszédet mondott, amelyben meghirdette az ún. milliárdos beruházási programot. Ezt követően a kormány törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésbe s annak letárgyalása után jelent meg a honvédelmi és ezek költségeinek fedezéséről szóló 1938:XX. tc.”

 

Bevételek:

 

Beruházási kölcsön..................................................................................400-

Beruházási hozzájárulásra felvett előleg + kamatbevétel..................200,4

Beruházási hozzájárulás

                                               1938. VII. 1. - 1939. VI. 30.................126,6

                                               1939. VII. 1. - 1940. XII. 31................192-

                                               1941. I. 1.     - 1941. XII. 3..................127,5

                                               1942. I. 1.     - 1942. XII. 31................115,8

                                               1943. I. 1.     - 1943. XII. 31.................85,7

 

Összes bevétel 1943. XII. 31.-ig........................................................1248-

Beruházási hozzájárulás 1944. I.1.-től  - 1944. XI. 30...................11,5

                                                                                  Összesen:...........1259,5

 

Kiadások

 

Beruházásokra nyitott hitel

                                               1938. VII.1. - 1939. VI. 30.................372,8

                                               1939. VII. 1. - 1940. XII. 31..............   529-

                                               1941. I. 1.     - 1941. XII. 31...............118,1

                                               1942. I. 1.     - 1942. XII. 31.................57,6

                                               1943. I. 1.     - 1943. XII. 31.................50,8

 

Összes beruházás 1943.XII. 31.-ig..........................................1128,3

Beruházásokra nyitott hitel 1944. I.1. - 1944. XI. 30...................13,6

 

                                                                                  Összesen:   1141,9

 

Beruházási hozzájárulásra felvett előleg törlesztése 1941-1944.........170-

 

                                                                                  Együtt:........................1311,9

 

1944. november hó végén a beruházási alap hiánya:............................52,4

 

A hiány fedezése oly módon történt, hogy a közigazgatás az alapnak 54,5 millió P összegű ellátmányt adott, amelynek számításba vételével az alap pénzkészlete a fenti időpontban 2,1 millió P volt. Ezzel az időponttal az alap működése meg is szűnt, mert a Sopronba menekült kormány vélhetőleg nem végzett beruházási munkálatokat.

Az öt éves milliárdos beruházási program jelentősége könnyen felbecsülhető, ha összehasonlítjuk ugyanazon időszak egyéb állami beruházásaival. A költségvetésekben beruházásokra biztosított összegek az 1938. VII. 1-től 1944. XII. 31-ig terjedő időszakban a következők voltak:

 

 

1938/39

1939/40

1941

Erdélyi

.

1942

Délvid. kv.

1943

1944

Össze-sen

Polgári közigazgatási beruházások

19

30,5

23,7

30,8

107,6

18,5

131,5

123,6

485,2

Üzemi beruházások

21,9

41,8

43,7

84,9

136,9

21,1

219,7

332,6

902,6

Összesen

40,9

72,3

67,4

115,7

244,5

39,6

351,2

456,2

1387,8

Katonai beruházások

3,7

54,3

16,9

17,5

26,7

2

81

97,3

299,4

Együtt

44,6

126,6

84,3

133,2

271,2

41,6

432,2

553,5

1687,2

 

A háború alatt a nemzeti beruházási alapon kívül végzett külön honvédelmi beruházások összege mintegy 3 milliárd P-t tett ki.

A nemzeti beruházási alap polgári beruházásai az ugyanazon időszak költségvetésileg biztosított beruházásainak 29,2%-át érték el, a beruházási alap katonai beruházásainak pedig a háborús különberuházásoknak mintegy 26%-át. Ezeknek a számoknak a figyelembevételével nyilvánvaló, hogy a milliárdos beruházási program igen nagymérvű beruházási tevékenységet indított meg, amelynek termeléspolitikai, közlekedéspolitikai s általában közgazdasági, valamint szociál- és kultúrpolitikai jelentősége vitathatatlan. Ma már kétségtelen megállapítható az is, hogy az 1938-as években kezdődött konjunktúra emelkedés részben szintén milliárdos beruházási program végrehajtására vezethető vissza.

 

Jelzet: MOL XIX-L-1-k, 20. doboz

Ezen a napon történt november 13.

1918

IV. Károly magyar király (I. Károly néven osztrák császár) a Bécs melletti Eckartsau vadászkastélyban írt levelében lemond a magyar...Tovább

1918

A magyar kormány és az antant balkáni haderőinek képviselői Belgrádban aláírnak egy 18 pontos fegyverszüneti egyezményt, az ún. belgrádi...Tovább

1938

Kihirdetik az 1938:XXXIV. törvénycikket a Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal való egyesítéséről.

1942

Az Egységes Pártból előző év nyarán kilépett képviselők Gömbös Gyula vezetésével megalakítják a Magyar Nemzeti Függetlenségi (fajvédő)...Tovább

1957

A Legfelsőbb Bíróság ítéletet hirdet a Nagy Íróperben: Déry Tibort 9 év, Háy Gyulát 6 év, Zelk Zoltánt 3 év és Tardos Tibort 1,5 év...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők