Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Milliárdos fegyverkezési program?

„Az 1938. év elején a kormány szükségesnek látta, hogy nagyobb mérvű beruházási munkálatot indítson meg, egyrészt a különböző közigazgatási szükségletek kielégítése és az állami üzemek fejlesztése céljából, másrészt a honvédség felszerelése érdekében. 1938 tavaszán Darányi Kálmán akkori miniszterelnök Győrben beszédet mondott, amelyben meghirdette az ún. milliárdos beruházási programot. Ezt követően a kormány törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésbe s annak letárgyalása után jelent meg a honvédelmi és ezek költségeinek fedezéséről szóló 1938:XX. tc.”

 

Bevételek:

 

Beruházási kölcsön..................................................................................400-

Beruházási hozzájárulásra felvett előleg + kamatbevétel..................200,4

Beruházási hozzájárulás

                                               1938. VII. 1. - 1939. VI. 30.................126,6

                                               1939. VII. 1. - 1940. XII. 31................192-

                                               1941. I. 1.     - 1941. XII. 3..................127,5

                                               1942. I. 1.     - 1942. XII. 31................115,8

                                               1943. I. 1.     - 1943. XII. 31.................85,7

 

Összes bevétel 1943. XII. 31.-ig........................................................1248-

Beruházási hozzájárulás 1944. I.1.-től  - 1944. XI. 30...................11,5

                                                                                  Összesen:...........1259,5

 

Kiadások

 

Beruházásokra nyitott hitel

                                               1938. VII.1. - 1939. VI. 30.................372,8

                                               1939. VII. 1. - 1940. XII. 31..............   529-

                                               1941. I. 1.     - 1941. XII. 31...............118,1

                                               1942. I. 1.     - 1942. XII. 31.................57,6

                                               1943. I. 1.     - 1943. XII. 31.................50,8

 

Összes beruházás 1943.XII. 31.-ig..........................................1128,3

Beruházásokra nyitott hitel 1944. I.1. - 1944. XI. 30...................13,6

 

                                                                                  Összesen:   1141,9

 

Beruházási hozzájárulásra felvett előleg törlesztése 1941-1944.........170-

 

                                                                                  Együtt:........................1311,9

 

1944. november hó végén a beruházási alap hiánya:............................52,4

 

A hiány fedezése oly módon történt, hogy a közigazgatás az alapnak 54,5 millió P összegű ellátmányt adott, amelynek számításba vételével az alap pénzkészlete a fenti időpontban 2,1 millió P volt. Ezzel az időponttal az alap működése meg is szűnt, mert a Sopronba menekült kormány vélhetőleg nem végzett beruházási munkálatokat.

Az öt éves milliárdos beruházási program jelentősége könnyen felbecsülhető, ha összehasonlítjuk ugyanazon időszak egyéb állami beruházásaival. A költségvetésekben beruházásokra biztosított összegek az 1938. VII. 1-től 1944. XII. 31-ig terjedő időszakban a következők voltak:

 

 

1938/39

1939/40

1941

Erdélyi

.

1942

Délvid. kv.

1943

1944

Össze-sen

Polgári közigazgatási beruházások

19

30,5

23,7

30,8

107,6

18,5

131,5

123,6

485,2

Üzemi beruházások

21,9

41,8

43,7

84,9

136,9

21,1

219,7

332,6

902,6

Összesen

40,9

72,3

67,4

115,7

244,5

39,6

351,2

456,2

1387,8

Katonai beruházások

3,7

54,3

16,9

17,5

26,7

2

81

97,3

299,4

Együtt

44,6

126,6

84,3

133,2

271,2

41,6

432,2

553,5

1687,2

 

A háború alatt a nemzeti beruházási alapon kívül végzett külön honvédelmi beruházások összege mintegy 3 milliárd P-t tett ki.

A nemzeti beruházási alap polgári beruházásai az ugyanazon időszak költségvetésileg biztosított beruházásainak 29,2%-át érték el, a beruházási alap katonai beruházásainak pedig a háborús különberuházásoknak mintegy 26%-át. Ezeknek a számoknak a figyelembevételével nyilvánvaló, hogy a milliárdos beruházási program igen nagymérvű beruházási tevékenységet indított meg, amelynek termeléspolitikai, közlekedéspolitikai s általában közgazdasági, valamint szociál- és kultúrpolitikai jelentősége vitathatatlan. Ma már kétségtelen megállapítható az is, hogy az 1938-as években kezdődött konjunktúra emelkedés részben szintén milliárdos beruházási program végrehajtására vezethető vissza.

 

Jelzet: MOL XIX-L-1-k, 20. doboz

Ezen a napon történt május 27.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Osztrák‒Magyar Monarchia ‒ nemzetiségi kérdés, felbomlás
 

„Détruisez l’Autriche-Hongrie!”, azaz „Zúzzátok szét Ausztria–Magyarországot!” – adta ki a jelszót Edvard Beneš 1916-ban Párizsban megjelent, nagy visszhangot kiváltó könyvében. A későbbi csehszlovák állam egyik alapítója, az ekkor még emigrációban élő Beneš azt próbálta bizonyítani hamis propagandával, hogy a németek, a Habsburgok és a magyarok a történelem folyamán mindig is egy antidemokratikus abszolutizmust képviseltek, állandó jelleggel fenyegették a „csehszlovákokat”, sőt mi több, az egész emberiség legveszélyesebb ellenségeinek számítanak. Egykori tanárával majd harcostársával, Tomáš Garrigue Masarykkal együtt Beneš a német- és magyarellenes hangulat felfokozásával igyekezett meggyőzni Franciaország, valamint a többi antantállam közvéleményét és döntéshozó köreit a Monarchia feldarabolásának szükségességéről. Ehhez hasonló törekvések már korábban is megjelentek. Robert William Seton-Watson történészprofesszor, ismertebb nevén Scotus Viator, az „utazó skót”, kezdetben a Habsburg Monarchia lelkes híve volt, később annak éles bírálójaként a föderalizálást szorgalmazta, végül pedig a Birodalom szétrombolásának egyik élharcosa lett. Seton-Watsonnak a századelő magyarországi állapotai vizsgálata során minden tévedésével, túlzásával, magyarellenes előítéleteivel együtt ‒ amint azt összeállításunk első írásában Jeszenszky Géza is kiemeli ‒ sok kérdésben igaza volt. A korabeli magyar közvélemény és a hivatalos körök azonban elutasítóan fogadták minden bírálatát, értetlen és ellenséges légkört alakítottak ki vele szemben.

A kettős monarchia és ezzel együtt a történeti Magyarország 1918. őszi felbomlása, az utódállamok létrejötte bonyolult, többtényezős folyamat eredménye volt. A központi hatalmak elveszítették az első világháborút, a soknemzetiségű birodalomban felerősödtek az elszakadási törekvések, a szomszédos kisállamok mértéktelen területi követeléseket fogalmaztak meg, a győztes nagyhatalmak pedig 1918 tavaszán-nyarán hosszas bizonytalankodás után véglegesen eldöntötték, hogy az Osztrák‒Magyar Monarchiának nincs helye az általuk elképzelt új Európa térképén. Gyarmati Enikő dokumentumközlése a szétesés „pillanatfelvételeit” nyújtja svájci követjelentések tükrében, hozzájárulva ezzel a felbomlásról alkotott külső kép rekonstruálásához.

Az összeállítás többi írása Budapest hídjainak 1945-ös felrobbantásával, a MÁV 1946-os helyzetével, Hruscsov 1958. évi tatabányai látogatásával, végül pedig a legendás huszárkapitány, Zubovits Fedor afrikai kalandozásaival foglalkozik.

 

Budapest, 2019. március 4.

 

A szerkesztők