Nem csonka bank(csonk)ok

Az 1948-as államosítás után csakhamar kiderült, hogy számos pénzintézetnél nem sikerült a részvények 100%-át megszereznie a magyar államnak, így nem tudta felszámolni ezeket. Papíron ezeket a pénzintézeteket tovább kellett működtetni: tehát kellett bejelentett székhely, igazgatótanács, felügyelőbizottság, közgyűlés, alkalmazottak, pecsét, folyószámla az MNB-nél stb. Másrészt ezeknek a pénzintézetek tovább élése azt is jelentette, hogy követeléseik, letéteik, ingatlantulajdonlásaik is élők maradtak, és bankcsonkokként évtizedekig tovább vegetáltak.

Források

1.

A Pénzintézeti Központ feljegyzése különböző „bankcsonkok" tulajdonában lévő bankcsonkokról

1969. október 31.

  

DEVIZA

FELSZÁMOLÓ CSOPORT

34-100.000-1/60

 

Feljegyzés

 

A nagybankok nevén álló, igénybevételre nem került ingatlanokról.

Hivatkozással „a nagybankok államosítás alá nem került ingatlanairól" szóló, f. évi október hó 30-i feljegyzésükre, alábbiakban közlöm a nagybankok nevén álló azon mezőgazdaságilag hasznosított ingatlanok adatait, amelyek nyilvántartásaink szerint kisajátítás, vagy egyéb jogcímen nem lettek még igénybe véve.

Kérem Vezérigazgató elvtárs hozzájárulását, hogy az illetékes telekkönyvi kivonatoktól a vonatkozó szemléket, az illetékes községi tanácsoktól pedig a vonatkozó adó- és értékbizonyítványokat beszerezhessük és az utóbbiak alapján az értékesítésükhöz szükséges lépéseket megtehessük.

 

30102. ANGOL MAGYAR BANK

Ószentiváni 407

, 1856 , 2 , 86 szikes kaszáló. Használója Takács Márton, Ószentiván.

 

30104. BELVÁROSI

Ecséd, 2934 tkvi betét, 1347/5, 1347/6 172 és 60 n.öl rét, szántó.

 

30109 Magyar Általános Hitelbank

Budapest, XVIII., 8939 tkvi betét, 449, 450, 451, 452, 453 hrsz., 2166 n.öl rét. (

nevén áll!).

Budapest, XIX., Kispest, 8939 tkvi. betét, 317, 380, 1100, 197, 172 hrsz. rétingatlan.

Budapest, XVI., Sashalom, 1702 tkvi betét, 2594/4-5-13-14-22-2594/6-9-15-21 hrsz, 1434 n.öl telek.

Gödöllő, 1702 tkvi betét, 157, 182, 150, 147, 210 hrsz. 138 n.öl telek.

Soroksár, 6555/1, 11123/1, 760/2m, 761/1 k[özös] hrsz. 92, 48, 89, 50, 290 n.öl telekingatlanok.

Budapest, XX., Pesterzsébet, 6551/1, 11123/1, 760/2m, 761/1 k[özös] hrsz. 92, 48, 89, 50, 290 n.öl telekingatlanok.

Mór 4949 tkvi betét, 4146, 7245, 7246 hrsz., 277, 1165 n.öl rét.

Cece /Fejér m./ 2480 tkvi betét, 1026/3 hrsz., 1165 n.öl szántó.

Pákozd /Fejér m./ 1659 tkvi betét, 1096, 1097 hrsz., 601 n.öl szántó.

Szőcs /Veszprém m./ 3 kh. 640 n.öl szántó.

Taliándörög /Veszprém m/ 1474 hrsz. erdő (

nevén bekebelezve!)

Kistarcsa /Pest m./ 572 tkvi. betét, 755/4-, 755/10-a, 755/11-a, 755/12-a, 12, 140, 100, 7 n.öl szántó ingatlan.

Mór /Fejér m./ 505, 5068 tkvi betét, 9760, 1761, 10406-7-8-9 hrsz, 674 n.öl szántó (MÁT nevén bekebelezve!)

Salföld - Kékkut, /Veszprém m/ 679 n.öl.

Kővágóőrs /Veszprém m/ 2 kh. 3 n.öl.

Székesfehérvár, 12102

7267/4 hrsz.                602 n.öl

7267/5 hrsz.                600 n.öl

7267/6 hrsz.                341 n.öl

7267/7 hrsz.                341 n.öl

Székesfehérvár 3245 bsz. 10871/9 hrsz. 8 kh. 1024 n.öl külterület /kat. Birtokív 2658. Eredetileg 22 kh. 1024 n.öl, volt.

Balatonszőlős /Veszprém m./

347 bsz. 671 birtokív  2695 hrsz. 1348 n.öl erdő, !

347 bsz. 671 birtokív  2696 hrsz    202 n.öl út,     !   használók:

347 bsz. 663 birtokív  2697    hrsz 367 n.öl rét,     !  Bakos Jolán 2/9

347 bsz.     7 birtokív  2698    hrsz 287 n.öl rét,     !  Bakos István 2/

347 bsz. 665 birtokív  2699    hrsz 299 n.öl szőlő, !  MÁH  3/9

347 bsz. 665 birtokív  2700/1 hrsz 388 n.öl erdő   !

347 bsz. 665 birtokív  2700/2 hrsz 467 n.öl erdő   !

376 bsz. 222 birtokív  2886    hrsz 152 n.öl erdő   !  Mórócz Sn 12/3

376 bsz. 222 birtokív  2887    hrsz 2 kh.1428 n.öl szántó  ! MÁH  1/3

Debrecen 2018 bsz.    7007/5, 7006/6, 7008/6, 7008/7, 7008/8, 7008/9 hrsz. összesen 1800 n.öl házhely.

 

30114. Magyar Jelzáloghitelbank

Budapest, III. Zaránd u. 41. sz. 15682 bsz. 23672 hrsz., 360 n.öl

Budapest, III. Zaránd u. 39. sz. 15683 hrsz bsz. 23673 hrsz., 360 n.öl.

használó: Haluskay Sándor mérnök

Budapest, VIII. Baross u. 116.sz., 12174 bsz. 35489 hrsz, 311,67 n.öl / ½ rész, tehát 155,80 n.öl/.

 

30117 MAGYAR OLASZ BANK RT:

Mezőkeresztes, 2883 bsz. 1372 hrsz, 201 n.öl kert.

használója: Bán Imre, Mezőkeresztes

Kisújszállás 4796 bsz., 12354, 12355-6 és 12360/2 hrsz. 35 kh. 1227 n.öl mezőgazdasági ingatlan

Szentmártonkáta 4124 bsz. 1689 kat. birtokív

954/8, 3357, 33841 hrsz. 4 kh. 85 n.öl szántó

3384/2, 3384/3 hrsz. 1 kh. 448 n.öl rét

3384/4, 3384/7, 5014 hrsz. 1135 n.öl szőlő.

5042, 5049, 5050, 5061, 5062, 5063, 5064 hrsz. 6 kh. 200 n.öl legelő.

 

30121 NEMZETI TKP RT.

Alag /Pest m/ 1041 bsz. 72/6, 239 n.öl, 74 hrsz., 239 n.öl belterület

Gyömrő 2173 bsz. 2030/100 hrsz. 490 n.öl legelő,

855 hrsz. 332 n.öl szántó.

Monor 7029 bsz. 3802/3 hrsz. 1103 n.öl /Paplanosi tanyán szőlő.

használója: Pásztor János, Hunyadi János u. 3. és Kormos István, Forgách u. 31.

Balatonkenese

  975 bsz. 3726    hrsz.     447 n.öl     szántó

  975 bsz. 3727    hrsz.     565 n.öl     rét

  975 bsz  3728    hrsz.     362 n.öl     kert

  975 bsz. 3731/1 hrsz.    593 n.öl      szántó

  975 bsz. 3730/3 hrsz.    339 n.öl      szántó

  975 bsz. 3732    hrsz.      87 n.öl      homok

  975 bsz. 3733    hrsz.  1248 n.öl      szántó

  974 bsz. 3735/1 hrsz.    190 n.öl      szántó

  974 bsz. 3735/4 hrsz.    141 n.öl      szántó ½ rész

  974 bsz. 3746    hrsz.    170 n.öl      rét

1850 bsz. 3729    hrsz.    188 n.öl      szántó ½ rész

1850 bsz. 3730    hrsz.    449 n.öl      út ½ rész

  975 bsz. 3736    hrsz.  1616 n.öl      rét

 

30124 PESTI HAZAI ELSŐ TKP EGY.

Szeged, 32363 bsz. 35401 hrsz.    97  n.öl legelő

Alsónemesapáti /Zala m./ 1170 bsz. 4808, 4809, 4811 hrsz 2 kh. 1077 n.öl erdő

Botfa /Zala m./ karácsonyfa hegy 372 bsz. 1765 hrsz 429 n.öl

Hajduszoboszló /Hajdu m./ 1277 tjkv. 6463/2, b6463/3,6464/1 hrsz 1335n.öl kert és szőlő

Gyula /Békés m./ 8128 bsz. 1081/4, 1081/5, 1081/6 hrsz. 814 n.öl beltelek. Használja:

Budapest, II. Fillér u. 17.sz. 10603 bsz. 13158/1 hrsz. Csákána Károly 1/20 rész illetősége. Árverési vételár címén.

Balatonkenese 1452 bsz. 3995/20 hrsz. villatelek. Csákány Károlyné sz. Kormos Margit illetősége árverési vétel címén.

 

Budapest, 1969. október 31.                                    

(olvashatatlan aláírás)

 

Jelzet: MNL OL XIX-L-20 - Az államigazgatás felsőbb szervei, Pénzintézeti Központ - Eredeti, aláírással ellátott irat.

 

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt augusztus 16.

1945

Mindszenty József esztergomi érseki kinevezése, aki hamarosan vezéralakjává vált a kommunistákkal való együttműködés ellenzőinek.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 17 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Stefan Zweig osztrák író szerint az első világháború előtti időszak a biztonság aranykora volt, ahol senki sem tartott háborúktól, forradalmaktól, erőszakos változásoktól. „Az ész korszakában képtelenségnek tűnt minden radikalizmus, minden erőszak” – írta visszaemlékezéseiben. Bár ez kétségtelenül idealizáló és utólagosan visszavetített kép, mégis kijelenthetjük: az első világháború brutalitásai nyomán bizonyosodott be leginkább, mennyire utópisztikus elképzelés volt, hogy a modernség előrehaladása az erőszak visszaszorulását eredményezi. A mérhetetlen rombolás, pusztítás mellett a totálissá vált első világháború egyik legsúlyosabb következménye ugyanis az emberi élet értékének elképesztő leértékelődése volt. A háborús erőszak-tapasztalat hozzájárult a gátlások leépüléséhez, a mindennapi életben tapasztalható erőszak terjedéséhez, továbbá a politikai kultúra militarizálásához. A háborús, illetve tágabb értelemben a politikai erőszak kérdése ennek ellenére hosszú ideig a történettudomány perifériáján helyezkedett el, és csak az utóbbi évtizedek kutatásai irányították rá a figyelmet.

1918 után Közép- és Kelet-Európában egymással rivalizáló szélsőségek léptek színre, forradalmak és ellenforradalmak váltották egymást. Magyarországon 1919. március 21-étől néhány hónapig az ún. vörösterror, majd a Tanácsköztársaság leverését követően a fehérterror tombolt. Közben az ország nagy részét idegen csapatok szállták meg; a román hadsereg egy időre Budapestet is elfoglalta, és egész Győrig nyomult előre.

A második világháború az elsőt is jócskán felülmúlta a pusztítás mértékét és brutalitását illetően. Civilek ellen elkövetett tömeggyilkosságok, egész népcsoportok elüldözésére vagy kiirtására irányuló törekvések, valamint a hatmillió európai, zsidó származású áldozatot követelő holokauszt fémjelzik e tragikus történelmi időszakot. A Magyarországon 1944. október 16-án hatalomra került Szálasi Ferenc nyilaskeresztes rémuralma állami szintre emelte a terrorizmust, a rablást, kínzást, erőszakot, az extrém kegyetlenséget.

A német megszállást és a nyilas terrort néhány év elteltével újabb totális diktatúra követte Magyarországon. A Vörös Hadsereg támogatásával hatalomra került Rákosi-rendszer elsősorban az államvédelmi hatóság segítségével tartotta állandó rettegésben a társadalmat. Ideológiai megfontolásokból tömegesen vetettek ártatlan személyeket börtönbe, a koncepciós perekben halálra ítéltek száma pedig meghaladta a százat.

Az ArchívNet idei 1–2. összevont számának fő témája: „Politikai erőszak a 20. századi magyar történelemben”. Elsősorban azt vizsgáljuk, hogy az elmúlt évszázad magyar történelmének különböző korszakaiban miként és milyen formában nyilvánult meg a politikai erőszak, milyen erőszak-tapasztalatokról tanúskodnak a fennmaradt levéltári iratok. „Technikai” okok miatt az összeállítást két önálló részre kellett bontanunk. Így az első öt írást tartalmazó 1-es szám 2018. április 6-án, míg a 2-es szám 2018. április 27-én jelenik meg.

Budapest, 2018. április 6.
A szerkesztők