„Trükkök százai” (kellenek) a devizakereskedelemben (is)?

Egy elképzelés és egy elméleti példa 1923-ból a korona átváltására

Az első világháborút követő zűrzavaros időszak után a magas infláció, az ellátási nehézségek arra ösztönözték a lakosságot, hogy értékálló eszközben tartsa a vagyonát. Külföldi fizetőeszközre azonban a kormánynak is szüksége volt, amely érdekelt volt a valuta, illetve a devizagazdálkodás kézben tartásában. Most már „csak” az volt a kérdés, hogy az állam miképpen tudhat a lakossági és vállalati kézben lévő valutából valamennyit lecsippenteni. Erre példa az alábbiakban szó szerint közölt forrás, amelyet Kállay Tibor pénzügyminiszter iratai között találhatunk meg.

Forrás

Feljegyzés

M. Kir. Állami Jegyintézet

Budapesti fiókintézet                                                                      Budapest, 1923. október 18.

   Sürgönycím:

„Banko Budapest"

 

Példa:

Strasser és Kőnignek van belföldi korona ellenében eladható

100 000- cseh koronája

Kirchknopf és Ádám régebbről tartozik 100 000 cseh koronával a Rumburger Textilwerke A. G.-nak és engedélyt nyert arra, hogy utóbbinak „deviza elszámolási belföldi számlájára" 90 millió koronát fizessen be a Magyar leszámítoló és pénzváltó banknál.

Prága jegyez Zürichbe: 16.60 sv[ájci] fr[ank]

A belföldi Budapestet a külföldi 1.925 sv. cm.-al értékeli.

1./ Strasser és Kőnig átadja a 100 000- cs. koronát a Magyar általános hitelbanknak, mely viszont ezen összeget, mint „belföldi korona exportvalutát" a Devizaközpontnak beszolgáltatja.

A Devizaközpont vesz a Magyar általános hitelbanktól 100 000- cs[eh] koronát á sv. fr. 16.60.

16.600- sv. fr. pr. 1.975 cm                         magy. K. 84 050 630

¾% jutalék (a DK tag javára)                       -//-             630 380

A M. általános hit. Banknak kifizetünk     magy. K. 84 681 010

Strasser és Kőnig kap                                 magy. K. 84 050 630

Vagyis végeredményében 840.50 K. árfolyamon értékesítettük a cs. koronát.

A M. általános hitelbank keresett ¾% jutalékot

magy. K. 630 380-

Strasser és Kőnig-nek „belföldi korona exportvaluta" kötelezettségéből 100 000 cs. K. leírandó. (Az ilynemű kötelezettség tehát jövőben szintén külföldi pénznemben kifejezve vállalandó és nyilvántartandó.)

2./ A Magyar leszámítoló- és pénzváltó-bank részére a Rumburger Textilwerke A. G.-tól Kirchknopf és Ádám miatt 100 000- cs. korona ellenében belföldi koronát:

100000- cs. K. á sv.fr. 16.60

            16.600- sv. fr. pr. 1.90 cm.                            magy. K. 87 368 421

            le ¾% jutalék (a DK tag javára)                        "      "       655 263

a M. leszámítoló és pénzv. Bank fizet                     magy. K. 86 713 158

és felszámít Kirchknopf és Ádámnak                      magy. K. 87 368 421

 

utóbbinak tehát a Rumburger Textilwerke A.G. javára a deviza elszámolási belföldi számlán befizetett                                                                   magy. K. 90 000 000-ból

visszajár                                                                    magy. K.   2 631 579

 

Kirchknopf és Ádám cég a cseh koronáért végeredményben fizetett 87 368 koronát; 100 000 cseh korona devizaigénye törlésbe hozandó.

 

A Magyar Leszámítoló- és pénzváltó-bank keresett

¾% jutalékot                                                                         magy. K. 655 263

 

A 100 000- cseh koronát a Magyar leszámítoló- és pénzváltó-bank rendelkezésére bocsájtjuk, mely ezt viszont Kirchknopf és Ádám miatt a Rumburger Textilwerke A.G.-nak utalja át.

A Jegyintézet keres

            86 713 158- bevétel után   1 ½%       magy. K. 130 070

            84 681 010- kiadás     "     1 ½%           "      "  127 021

                                                                             magy. K. 257 091

Az új konstrukció tehát az Államnak elég jó bevételt biztosít, melyre a beállott deficit és a kölcsönök miatti további valutarizikóra való tekintettel nagy szükségünk van; az importőröket hozzájuttatja a belföldi korona ellen elszámolható exportvalutához, és kizárja azt, hogy az exportőrök kiaknázzák az importőrök áldozatkészségét, mint ahogy az júliusban a malmok részéről

, mely áldozatot viszont az importőrök a belföldi áru árak felhajtásával vevőikre áthárítottak, minek révén végeredményben úgy a devizák, mint az áruk árai felhajtatván, a korona külföldi árfolyamának megrendülése elmaradhatatlan volt.

Abban is mutatkozik előny, hogy az egész lebonyolítás a Jegyintézet kezén megy keresztül, mely így az exportőrt és az importőrt is sakkban tarthatja és a belföldi korona árfolyamot majdnem szabadon irányíthatja. Végül megvan azon lehetőségünk is, hogy a belföldi korona exportvalutából is tarthatunk vissza némi tartalékot, vagy ebből elégíthetjük ki a különösen sürgős állami érdekű oly szükségleteket, melyek magasabb árfolyamot elbírnak.

Jelzet: Magyar Országos Levéltár, K-275, 6. csomó, V/11 valuta és devizaügyek, 68-70.


 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt június 22.

1940

Franciaország nevében Huntziger tábornok aláírja a kapitulációt a német csapatok előtt (Compiègne-ben).

1941

Németország lerohanja Szovjetuniót, megnyílik a második világháború második frontja.

1978

James W. Christy amerikai csillagász felfedezi a Charont, a Plútó legnagyobb holdját.

1980

Az NSZK csapata 2-1-es győzelmet arat a római olimpiai stadionban rendezett EB-döntőn Belgium válogatottja fölött.

1988

Az EU engedélyezi a tujontartalmú szeszek gyártását (35 mg/kg), így újra hódíthat az abszint.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 15 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

A görög eredetű „diaszpóra” fogalom hosszú ideig a zsidó, görög és örmény szétszóratás leírására szolgált, manapság viszont a kényszerű kiűzetés vagy az önkéntes migráció következtében létrejött külföldi etnikai kisebbségi közösségek szinonimájává vált. A diaszpórák idegen befogadó országban tevékenykednek ugyan, de tagjait – a szociológiai vizsgálatok szerint – erős érzelmi kötelékek fűzik származási országukhoz. Magyar diaszpórán általában a 19. század végétől az országot, illetve a Kárpát-medencét több hullámban önként elhagyó, ma Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő szórványmagyarságot értjük. Friss adatok szerint a diaszpórában élő magyarok száma körülbelül 2,5 millió fő, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az elmúlt években a tengerentúli magyarság képviselői jelezték, hogy a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött értékes dokumentumai egyre nagyobb veszélyben, sok esetben a megsemmisülés határán vannak. A Magyar Diaszpóra Tanács ezért 2013-ban elfogadta a Mikes Kelemen Programot, amelynek célja az, hogy a diaszpóramagyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében elindított Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén kezdte el munkáját. A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként 2015-ben csatlakozott e kezdeményezéshez, felvállalva a levéltárszakmai koordinációt. A Mikes Kelemen Program és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Ithaka-program segítségével folyamatosan közreműködik az európai és tengerentúli emigráció iratanyagának szervezett hazahozatalában, az iratanyagok levéltári struktúrájának kialakításában, majd kutathatóvá tételében. Ennek eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetébe számos értékes irathagyaték került, amelyekből az ArchívNet 2017. évi 2–3. összevont számának két írása is ízelítőt nyújt. A szám tematikája: „Magyar diaszpórák, emigráns egyesületek, személyes sorsok a 20. században”. Az összeállításban a már említett két dokumentumközlésen kívül olvashatunk még sanghaji magyar kalandorokról, az ottani magyar érdekvédelemről, továbbá a franciaországi, illetve a tengerentúli magyar diaszpóra szervezeteiről, azok működéséről. Nem kapcsolódnak szorosan a témához, de érdekfeszítőek a kristályéjszaka magyar vonatkozásai, és igen tanulságos olvasmány Alapi Gyula Rákosi Mátyáshoz írt, mindeddig ismeretlen levele is.

Technikai okok miatt az összeállításunkat két, formailag ugyan különálló, de tartalmilag szorosan összetartozó részre bontottuk: az elsőt, tehát az idei 2. számot 2017. június 21-én, míg a második részt, azaz a 3. számot június 28-án közöljük.

Budapest, 2017. június 21.

A szerkesztők