Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
(1952–1982)

30 év a katolikus gimnáziumok életében

Két jelentés tükrében

„A politikai-erkölcsi nevelés fontos területét, az osztályfőnöki órák[at] erősen felhasználják saját céljaik érdekében, pl. Esztergomban, ahol az osztályfőnöki óra egyenesen romboló hatású ifjainkra. A tanár arról beszélt, hogy a tanuláshoz intuíció, diszponáltság kell, vannak időszakok, amikor képtelen tanulni az ember. Negyedév után az azt megelőző idegizgalom feloldódik, s a diákok energiája egy természetes és érthető gátlástalanságban tör ki.”

 

5. Irányítás

a) Az igazgatók jó szakemberek, jó vezetők. Néhány iskola kivételével (Szentendre, Debrecen) közvetflen kapcsolat alakult ki a helyi társadalmi szervekkel, ami azt jelenti, hogy tevőlegesen bekapcsolódtak az adott terület társadalmi, sport életébe. (Győr, Budapest Piarista.)

Az igazgatók zöme (5 fő) 2-3 éve vezeti iskoláját. A többi 5-7 éves igazgatói múltra tekint vissza. Idős igazgató nincs az egyházi gimnáziumokban.

b) A Katolikus Középiskolai Főhatóság (KKF) 1950-ben alakult a különböző szerzetesrendekhez tartozó gimnáziumok (bencés, ferences, piarista, szegedi iskolanővérek) ügyeinek koordinálására. A KKF elnöke a püspöki kar egy tagja (jelenleg Lékai János [!] bíboros, érsek-prímás). A KKF részéről az általános felügyeletet a mindenkori tanügyi előadó látja el. (1975 szeptemberétől Kapuy Vitál a főigazgató). A főhatóság biztosítja az iskolák szakfelügyeletének ellátását.

Kapuy Vitál főigazgató higgadt, kiegyensúlyozott, jó pedagógiai érzékkel rendelkező vezető. Jó partner az ügyek intézésében.

A közvetlen kapcsolattartást bizonyítja az is, hogy a Középfokú Nevelési Főosztály megalakulása után Pápai Béla főosztályvezető elvtárssal áttekintették a katolikus gimnáziumok helyzetét, problémáit, a további együttműködés kérdéseit.

c) A megyei művelődésügyi osztályok általános és szakfelügyeletet látnak el a területükön lévő egyházi gimnáziumokban. 5 évenként általános felügyeleti vizsgálatot tartanak a minisztérium és az Állami Egyházügyi Hivatal egyeztetett szempontjai alapján. (1983-ban esedékes).

Az iskolák és a megyei művelődésügyi szakigazgatás kapcsolata jó. Kivétel Hajdú-Bihar és Pest megye, ahol javítani kell az együttműködést (Pest megye évekig nem engedélyezte a szentendrei gimnázium

Hajdú megyében a Svetits Gimnázium nem akarja elfogadni a művelődésügyi osztály irányítását).

d) A minisztérium Gimnáziumi Osztálya sokoldalú kapcsolatot tart fenn az a) és b) pontban felsoroltakkal, ami segíti a kölcsönös tájékoztatást, tájékozódást.

A kapcsolattartás évek során kialakult általános formái:

-    igazgatói értekezleten való részvétel;

-    érettségi vizsgákon a miniszteri megbízotti teendők ellátása;

-    minisztériumi felügyelői vizsgálat előkészítése, a záróértekezleteken részvétel;

-    esetenkénti iskolalátogatás;

-    konzultációk a felmerülő kérdésekben (eltérő gyakorlati fakt. [fakultációk] engedélyezése, létszám feletti felvétel engedélyezése, stb. [satöbbi]).

Segítjük az egyházi gimnáziumokat minden elfogadható, az egyházpolitikai célokat szolgáló kérés teljesítésében:

-    külföldi állampolgárok gyermekeinek egyházi gimnáziumba történő felvétele;

-    kiegészítő rendtartás kiadása;

-    katolikus hittankönyvek használatba vétele;

-    ingyenes kiadványok megküldése.

E sokoldalú kapcsolattartást a KKF és az iskolák elismeréssel nyugtázzák.

 

6. Az iskolákat, a Főhatóságot foglalkoztató kérdések

a) Az állam és az egyház között kötött egyezmény korszerűsítését javasolják. 32 év annyi pozitív változást eredményezett az állam és az egyház kapcsolatában, hogy az túlnőtt az egyezmény keretein.

b) Emelni kellene a törzstag tanárok számát. A fakultatív tantárgyak bevezetése miatt 2,3-ra kellene emelni az egy tanulócsoportra eső tanárok számát. (Az állami iskolákban így van.) Ez a létszámemelés mellett államsegély emeléssel is járna.

c) Esetenként kérik annak engedélyezését, hogy a 40 fős osztálylétszámot 4-5 fővel emelhessék.

d) A tanárok működésének engedélyezését minden évben kérni kell az Állami Egyházügyi Hivataltól. Ez felesleges munkát jelent. Javasolják, hogy csak változás esetén kelljen engedélyt kérni a foglalkoztatásra.

e) Kérik, hogy a MÁV utazási kedvezményt terjesszék ki az egyházi gimnáziumok

f) Az egyházi iskolákban történő építkezéseket ne nehezítsék a hivatalok. Kérik, hogy olyan elbírálás alá essenek, mint más szervek. (A szentendrei építkezés engedélyezése több évig elhúzódott.)

g) A korlátozott növendék létszám (14 fő) kötöttségének törlését kérik.

h) Az 5 napos munkahét bevezetése alól felmentést kért a győri, a pannonhalmi, az esztergomi, a kecskeméti, a budapesti Patrona és a debreceni Svetits Gimnázium. (6 gimnázium.) Kérésüket azzal indokolták, hogy diákjaik 50-90%-a kollégiumi növendék. mivel országos beiskolázásúak, a növendékek a nagy távolságok miatt nem tudnak hazautazni. Az indokok között szerepelnek pedagógiai és gazdasági szempontok is. (Vasárnapi diákmise.) Tekintettel az országos bevezetésre, nem látszik indokoltnak az újabb tanévre történő meghosszabbítás engedélyezése. (Szakközépiskolák között is több az országos beiskolázású!)

i) A Patrona Hungariae Gimnázium tulajdonában lévő épülettömb Ráday utcai szárnyát szakiskola vette igénybe. A Patrona lemond az épület használatba vételéről, ennek ellenében engedélyt kér a Knézits utcai épület tetőtér beépítésére.

j) A debreceni Svetits Gimnázium kollégiumi építési ügye megoldódott. Városrendezés miatt (utcanyitás) egy részt kisajátítottak az iskola telkéből. Cserébe az intézet másik telket és 2 millió Ft kártérítést kapott. E telken épül fel az új kollégium. Az építkezés várható ideje

Erre az időre a város ideiglenes kollégiumot biztosított a Svetits Gimnázium tanulóinak.

 

Budapest, 1982. október 22.

 

Pápai

(Pápai Béla)

főosztályvezető

 

 

2. sz[ámú] melléklet

KIMUTATÁS

a katolikus gimnáziumok legfontosabb adatairól 1981/82. tanév

 

Jelzet: MOL XIX-I-9-b-2521-1982. Eredeti, gépelt és kézzel javított tisztázatok.

Ezen a napon történt augusztus 21.

1959

Eisenhower amerikai elnök rendelete értelmében Hawaii az USA 50. tagállamává válik.

1965

Samu, az előember csontjait megtalálják a vértesszőlősi ásatáson

1968

A 20-ról 21-re virradó éjjel megkezdődik a Varsói Szerződés csapatainak inváziója Csehszlovákia ellen Magyarország részvételével.

1968

A Varsói Szerződés csapatai leverik a „prágai tavaszt”. A demokratikus ellenzék teljesen feladta a rendszer megreformálhatóságának...Tovább

1982

Ifjúsági búcsút tartottak a Bács-Kiskun megyei Hajóson, ahol Paskai Lász-ló mutatott be szentmisét.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 17 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Stefan Zweig osztrák író szerint az első világháború előtti időszak a biztonság aranykora volt, ahol senki sem tartott háborúktól, forradalmaktól, erőszakos változásoktól. „Az ész korszakában képtelenségnek tűnt minden radikalizmus, minden erőszak” – írta visszaemlékezéseiben. Bár ez kétségtelenül idealizáló és utólagosan visszavetített kép, mégis kijelenthetjük: az első világháború brutalitásai nyomán bizonyosodott be leginkább, mennyire utópisztikus elképzelés volt, hogy a modernség előrehaladása az erőszak visszaszorulását eredményezi. A mérhetetlen rombolás, pusztítás mellett a totálissá vált első világháború egyik legsúlyosabb következménye ugyanis az emberi élet értékének elképesztő leértékelődése volt. A háborús erőszak-tapasztalat hozzájárult a gátlások leépüléséhez, a mindennapi életben tapasztalható erőszak terjedéséhez, továbbá a politikai kultúra militarizálásához. A háborús, illetve tágabb értelemben a politikai erőszak kérdése ennek ellenére hosszú ideig a történettudomány perifériáján helyezkedett el, és csak az utóbbi évtizedek kutatásai irányították rá a figyelmet.

1918 után Közép- és Kelet-Európában egymással rivalizáló szélsőségek léptek színre, forradalmak és ellenforradalmak váltották egymást. Magyarországon 1919. március 21-étől néhány hónapig az ún. vörösterror, majd a Tanácsköztársaság leverését követően a fehérterror tombolt. Közben az ország nagy részét idegen csapatok szállták meg; a román hadsereg egy időre Budapestet is elfoglalta, és egész Győrig nyomult előre.

A második világháború az elsőt is jócskán felülmúlta a pusztítás mértékét és brutalitását illetően. Civilek ellen elkövetett tömeggyilkosságok, egész népcsoportok elüldözésére vagy kiirtására irányuló törekvések, valamint a hatmillió európai, zsidó származású áldozatot követelő holokauszt fémjelzik e tragikus történelmi időszakot. A Magyarországon 1944. október 16-án hatalomra került Szálasi Ferenc nyilaskeresztes rémuralma állami szintre emelte a terrorizmust, a rablást, kínzást, erőszakot, az extrém kegyetlenséget.

A német megszállást és a nyilas terrort néhány év elteltével újabb totális diktatúra követte Magyarországon. A Vörös Hadsereg támogatásával hatalomra került Rákosi-rendszer elsősorban az államvédelmi hatóság segítségével tartotta állandó rettegésben a társadalmat. Ideológiai megfontolásokból tömegesen vetettek ártatlan személyeket börtönbe, a koncepciós perekben halálra ítéltek száma pedig meghaladta a százat.

Az ArchívNet idei 1–2. összevont számának fő témája: „Politikai erőszak a 20. századi magyar történelemben”. Elsősorban azt vizsgáljuk, hogy az elmúlt évszázad magyar történelmének különböző korszakaiban miként és milyen formában nyilvánult meg a politikai erőszak, milyen erőszak-tapasztalatokról tanúskodnak a fennmaradt levéltári iratok. „Technikai” okok miatt az összeállítást két önálló részre kellett bontanunk. Így az első öt írást tartalmazó 1-es szám 2018. április 6-án, míg a 2-es szám 2018. április 27-én jelenik meg.

Budapest, 2018. április 6.
A szerkesztők