Az Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből való kilépését.Tovább
Boszorkányüldözés, avagy egy orvos százados küzdelme rendfokozatának visszaszerzéséért 1956 után
„Magyar Honvédelmi Miniszter Úr! Alulírott dr. Széll Endre ózdi lakos városi kórházi osztályvezető főorvos azon tiszteletteljes kérelemmel fordulok Miniszter úrhoz, hogy nekem a tartalékos orvosszázadosi rendfokozatot visszaadni szíveskedjék, amitől 1958. február 28-án megfosztottak."
3.
Vélemények, javaslatok dr. Széll Endréről
1958
Dr. Széll Endre kórházi osztályvezető főorvos
Nevezett kérelmével a kiegészítő parancsnokság, valamint a járási operatív osztály nem ért egyet, azonban nem hajlandó a járási osztály külön véleményt adni róla, mivel az ellenforradalmi tevékenysége most van felderítés alatt.
Az a tény, mondotta Hegedűs János rendőr hadnagy, hogy ha esetleg a későbbiek folyamán teljesen tisztázódni fog az ellenforradalom alatti ténykedése, erről értesíteni fog bennünket.
Az Ózdi Városi Kórház alapszerv titkárja úgyszintén az előző véleményétől nem állt el.
Ezen kérelmét azért később terjesszük fel, mert azon operatív tag, aki nevezett ügyével foglalkozik, hosszabb ideig szolgálatilag távol volt. Hegedűs hadnagy elvtárs megjegyzi még azt is, hogy dr. Major Kálmán már az előzőleg
is hasonló jó véleményt adott, aki jelenleg is vizsgálati fogságban van az ellenforradalom óta. A fellebbezésben megjegyzett állítása nem fedi a valóságot, mert közölve lett vele, hogy fellebbezhet.
Ózd, 1958. március 20-án
Zeher István szds. szü. főtiszt
***
Felülvizsgálati lap
Dr. Széll Endre (1905., Börötzffy Erzsébet) szds.
Munkahelye Ózdi Városi Kórház orr-fül-gége orvos
Lakcíme Ózd I., Kórházsor 27.
A véleményt adta Ózdi Városi Kórház Dr. Borsányi Gábor alapszerv[ezeti] titkár, H. J. r. hadnagy, politikai osztály
Párt, munkahely, lakhelyről beszerzett vélemény (összefoglalva):
Nevezett jelenleg az ózdi városi kórház orr-, fül-, és gége orvosa. Az ellenforradalom ideje előtt mint kórházigazgató volt, azonban már abban az időben is sem a szakszervezetet, sem a pártvezetőséget semmibe nem szerette beavatni, aminek következtében a kórház pártmunkáját felülvizsgálták, s ekkor hiányosságaira rámutattak. Klerikális beállítottságú egyéniség. Családjával együtt rendszeres templomjáró. Fia papnövendék Győrben. Az ellenforradalom alatt aktív támadást indított a kommunisták ellen, s azokat beosztásukból leváltatta, elbocsájtatta. A kiegészítő parancsnokság szűk szerve is egyik szemtanúja volt annak, amikor az ellenforradalom ideje alatt a diákokkal paktált a tanácsháztéren. Egyéni elbeszélgetés folytán már akkor megnyilvánult nála az, hogy a kapitalizmusnak a visszaállítása érdekében hűen bekapcsolódna.
Ózd, 1958. június 5.
Csörgi József szds. kieg pk.
Zeher István szds. személyügyi
***
Belügyminisztérium véleménye:
Nevezett személlyel kapcsolatban a Politikai Kirendeltség javasolja a rendfokozat megfosztását, mivel az ellenforradalom ideje alatt, mint orvos igyekezett a kórházból minden kommunista beosztott elbocsátani. Ugyanakkor a Kádár kormány megalakulása után igyekezett a legaktívabban uszítani a Kádár kormány ellen és aktívan támogatta dr. Roska Lajos sebész főorvost, akit ellenforradalmi tevékenységéért internáltunk is.
Dátum nélkül
Hegedűs János
hadnagy
***
Bizottság véleménye és javaslata:
Nevezett a régi hadseregben hivatásos százados volt. Jelenleg 52 éves, politikai átnevelése már nem remélhető, annál is inkább, mivel gyermeke nem az állami gimnáziumban, hanem a papok által fenntartott gimnáziumban végezte tanulmányait.
Nevezett klerikális befolyás alatt áll jelenleg is. A Bizottság javasolja nevezett rendfokozatának megvonását.
Ózd, 1958. június 5.
Hegedűs János rny. hadnagy pol. kir. vez.
Csörgi József szds. kieg. pk.
Kormos Zoltán járási Pb részéről
Zeher István szds. szü. főtiszt
***
A megyei bizottság javaslata
A Megyei tartalékos tiszti felülvizsgáló bizottság a nevezett fellebbezési kérelmét az újonnan beszerzett vélemények alapján újból felülvizsgálta, és megállapította, hogy az előző felülvizsgálatnál felhozott tények fedik a valóságot, egyetértve a kiegészítő parancsnokság felülvizsgáló bizottságának javaslatával továbbra is javasolja tartalékos tiszti rendfokozatának megvonását.
Miskolc, 1958. 06. 24.
Tuli István ezredes, parancsnok
Dienes Imre szds. szü. M. nyt. tiszt
Kocsis Bertalan megyei Pb részéről
Korom László szds. BM részéről
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő