Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Egy vegyes házasságból származó honvédtiszt naplója

„A már előbb leírtakból kiviláglik, hogy életem egy nagy kettősségben telt el. Apám részéről ősnemesi családból, gentry-családból származom, édesanyám nagyapja szegény szabómester volt és zsidó. Ez a kettősség állandó vívódást okozott bennem. Áldott emlékű édesanyám nevelése és az anyai rokonság szeretete vigasztalást adott a sok bántalomért, ami édesapám családja részéről ért. Ezért van az, hogy apám családjával semmiféle kapcsolatom nem volt és nincs.”

1944. ápr. 18-án bevonultam Zilahra. Jelentkeztem az akkori osztályparancsnoknál, Kékesy Béla ezredesnél, aki nem volt hajlandó régi ütegemet visszaadni, mert rövid volt az idő, t. i. másnap vasúti szállítással indultak a h[a]dm[űveleti] területre. De hogy a H. M. távirati rendelkezésének eleget tegyen, a 103. nagy lőszerkezelő oszlop parancsnokságát bízta rám. Az oszlop már Sztaniszlauban volt, utána mentem vasúton. 1944. ápr. 24-től egészen a háború végéig az oszloppal voltam.

1944. júliusában vezényeltek a VI. hadtest 1. c. osztályához lőszer- és fegyvertisztnek Worochtára. Innen áttelepültem Kőrösmezőre, majd Rahóra. Itt kaptam a hadtestparancsnoktól írásbeli dicséretet a szolgálatom ellátásáért.

A lősz[er]kezelő oszlopot a h[a]ds[ereg] főszállásmester Beregszászra összevonta pihenőbe. A hds. berendelt tiszt és tiszthelyettesei előtt bemutatót kellett tartanom a páncélökölről. A bemutató gyakorlat végén egy bajtárs az előttünk húzódó távvezetéknek lőtte a páncélöklöt, mely felrobbant és négy helyen megsebesített. Egy szilánk a jobb szemem felett az ütőeret szakította el. Kórházba vittek, összevarrták a sebet, amely elgennyesedett.

Ez a sérülésem 1944. október 14-én történt. Súlyos seblázban feküdtem másnap, mikor a rádióban a kormányzó emlékezetes proklamációját felolvasták. Közölték velem is, mire azt a parancsot adtam az alantos tisztjeimnek, hogy azonnal nézzenek utána, mi van a városban, és aszerint cselekedjenek. Nemsokára a rádióban bemondták Szálasi hatalomátvételét, s a főszállásmesterhez beosztott és onnan pánikszerűen elmenekült német összekötő törzsek is visszatértek. Semmi sem történt, mert semmi sem volt előkészítve, váratlanul ért az egész bennünket. Ha csak egy nappal előbb bizalmas közlést kaptunk volna, oszlopommal, mely az egyetlen komoly felfegyverzett erő volt Beregszászon, (150 pu[ska] + 3 g [olyósz[óró]) a főszállásmesteri hivatalt és egyéb parancsnokságokat meg tudtam volna szállni.

Ezen a napon történt március 25.

1919

Vavro Šrobár miniszter a magyar tanácsköztársaság kikiáltása miatt Szlovákia területén rendkívüli állapotot hirdet ki.

1942

Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba (október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak).

1942

Aretha Franklin tizenhatszoros Grammy-díjas amerikai énekesnő

1947

Elton John angol zeneszerző, előadóművész

1948

Magyarországon államosítják a száznál több főt foglalkoztató üzemeket.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 15 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Történelmi tapasztalat, hogy a háborúk és az idegen katonai megszállás következményeit szinte mindig az ártatlan polgári lakosság sínyli meg leginkább. Nem volt ez másként a korabeli Magyarország területén sem 1944–1945 fordulóján. A bevonuló Vörös Hadsereg egységei ugyanis a katonák által „egyénileg” elkövetett atrocitásokon túl – rablás, fosztogatás, a nők tömeges megerőszakolása – módszeresen fogdosták össze a magyar és német származású civileket, majd vitték őket meghatározatlan idejű, sokszor évekig tartó kényszermunkára a Szovjetunió területére.

Hosszú évtizedekig a szovjet tábor országaiban, így Magyarországon is tilos volt minderről a nyilvánosság előtt beszélni. Fiatal nemzedékek sora nőtt úgy fel, hogy szinte semmit nem tudott az ún. „málenkij robotról”, vagy pedig félrevezető, hamis információkat szerzett róla. A hazai történetírás is csak a rendszerváltozás környékén szabadult meg a rákényszerített ideológiai kötöttségektől, és az 1980-as évek végétől vált lehetővé a téma tudományos feltárása, tárgyilagos elemzése.

A magyar kormány a 2015. évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé, Gulág-emlékévnek nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-ig meghosszabbította. Ez alatt a több mint két év alatt számos megemlékezést, konferenciát, kiállítást, történelmi jellegű iskolai vetélkedőt rendeztek, emléktáblákat avattak, és új lendületet kapott a GULAG-, illetve a GUPVI-témakör magyarországi tudományos kutatása. Ennek köszönhetően állt össze az ArchívNet idei első, 2017/1. száma is, amelynek témája: „Hadifogság, Gulág, málenkij robot”. Írásaikban a szerzők ismertetik ez irányú kutatásaikat, új összefüggéseket tárnak fel, és mindeddig ismeretlen dokumentumok közlésével gazdagítják a szovjetunióbeli kényszermunkáról alkotott eddigi tudásunkat.

A szám megjelenését a Gulág Emlékbizottság támogatta. Ki kell emelnünk, hogy 2016 decemberében szintén a Gulág Emlékbizottság anyagi támogatásával újult meg a folyóirat külső megjelenése és honlapjának motorja, amelynek eredményeként korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb felület várja olvasóinkat.

Budapest, 2017. február 15.

A szerkesztők