Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Egy vegyes házasságból származó honvédtiszt naplója

„A már előbb leírtakból kiviláglik, hogy életem egy nagy kettősségben telt el. Apám részéről ősnemesi családból, gentry-családból származom, édesanyám nagyapja szegény szabómester volt és zsidó. Ez a kettősség állandó vívódást okozott bennem. Áldott emlékű édesanyám nevelése és az anyai rokonság szeretete vigasztalást adott a sok bántalomért, ami édesapám családja részéről ért. Ezért van az, hogy apám családjával semmiféle kapcsolatom nem volt és nincs.”

1948. július 4-ével behívtak a Kossuth Akadémia kísérleti tiszti tanfolyamára. A tanfolyam sikeres elvégzése után két hónap próbaszolgálatra osztottak be a 6. ö[nálló] gv. tarackos üteghez Pécsre. Onnan áthelyeztek a Kossuth Akadémia „Gábor Áron” 3. kik[épző] ezredhez, ahol 3. üteg parancsnok lettem.

Nagy lelkesedéssel láttam neki a munkának és igyekeztem tudásomat a fiatal aks. bajtársaknak átadni. Nem voltam elég erélyes, és ez visszahatott rám. Rengeteg munkát vállaltam magamra, s alantas tisztjeim ezt kihasználták, nem törődtek a maguk dolgával eléggé. Nem fogtam keményen őket, nem adtam elég konkrét feladatot nekik, és ez megbosszulta magát. Sok apró mulasztás miatt azután ezredparancsnokom, Kászonyi András ezds. bajtárs áthelyezésre hozott javaslatba.

Itt, a K[ossuth A[kadémiá]-n estem át a M.D. P. tagrevízióján is. A II. sz. különleges bizottság előtt kellett megjelennem. Ma sem tudom, milyen indoklással – mert ügyem az alapszerv taggyűlése elé nem került – kizártak a Pártból, melynek lelkes tagja voltam, és minden erőmmel azon voltam, hogy annak a bizalomnak eleget tegyek, mely lehetővé tette, hogy a demokratikus honvédség tagja lehettem.

1949. május 23-ával Tolnára kerültem, mint az 1. löv[ész] h[ad]o[sztály] pán]c[él]t[örő] á[gyús] tü[zér]osztály pótkeretparancsnoka s ideiglenes osztályparancsnoka. Minden tudásommal azon voltam, hogy ennél az újonnan felállított alakulatnál minden a legnagyobb rendben menjen. A politikai életben élénk részt vettem. A polgári közönség és a demokratikus honvédség kapcsolatainak elmélyítésére 1949.VI. 19-én nagyszabású zászlóavatási és újonceskü ünnepélyt rendeztem, mely után díszebéd, juniális és tábortűzi műsor is volt. Az ünnepség nagyon szép erkölcsi sikerrel zárult és érzésem szerint a nagy ügy érdekében nem volt hiábavaló fáradozásom, hogy ezt az ünnepséget minél emlékezetesebbé tegyem.

A M.D.P.-ből való kizárásomat itt tudtam meg. Természetesen a döntést sérelmesnek találtam, már csak azért is, mert nem adtak nekem alkalmat arra, hogy a pártszervezetem tagsága előtt a kritika-önkritika joga alapján védekezhessem, illetve, hogy a tagság, mely ismerte pol[itikai] tevékenységemet, állást foglalhasson. Beadvánnyal fordultam az itteni alapszerven keresztül a M.D.P. pártbizottságához, hogy az igazoló bizottság határozatát változtassa meg, és legalább arra nyújtsanak módot, hogy mint tagjelölt bebizonyíthassam, hogy méltó vagyok arra, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának tagja lehessek. Remélem, igazat adnak nekem és sikerül célomat elérnem.

Ezen a napon történt június 22.

1940

Franciaország nevében Huntziger tábornok aláírja a kapitulációt a német csapatok előtt (Compiègne-ben).

1941

Németország lerohanja Szovjetuniót, megnyílik a második világháború második frontja.

1978

James W. Christy amerikai csillagász felfedezi a Charont, a Plútó legnagyobb holdját.

1980

Az NSZK csapata 2-1-es győzelmet arat a római olimpiai stadionban rendezett EB-döntőn Belgium válogatottja fölött.

1988

Az EU engedélyezi a tujontartalmú szeszek gyártását (35 mg/kg), így újra hódíthat az abszint.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 15 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

A görög eredetű „diaszpóra” fogalom hosszú ideig a zsidó, görög és örmény szétszóratás leírására szolgált, manapság viszont a kényszerű kiűzetés vagy az önkéntes migráció következtében létrejött külföldi etnikai kisebbségi közösségek szinonimájává vált. A diaszpórák idegen befogadó országban tevékenykednek ugyan, de tagjait – a szociológiai vizsgálatok szerint – erős érzelmi kötelékek fűzik származási országukhoz. Magyar diaszpórán általában a 19. század végétől az országot, illetve a Kárpát-medencét több hullámban önként elhagyó, ma Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő szórványmagyarságot értjük. Friss adatok szerint a diaszpórában élő magyarok száma körülbelül 2,5 millió fő, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az elmúlt években a tengerentúli magyarság képviselői jelezték, hogy a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött értékes dokumentumai egyre nagyobb veszélyben, sok esetben a megsemmisülés határán vannak. A Magyar Diaszpóra Tanács ezért 2013-ban elfogadta a Mikes Kelemen Programot, amelynek célja az, hogy a diaszpóramagyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében elindított Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén kezdte el munkáját. A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként 2015-ben csatlakozott e kezdeményezéshez, felvállalva a levéltárszakmai koordinációt. A Mikes Kelemen Program és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Ithaka-program segítségével folyamatosan közreműködik az európai és tengerentúli emigráció iratanyagának szervezett hazahozatalában, az iratanyagok levéltári struktúrájának kialakításában, majd kutathatóvá tételében. Ennek eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetébe számos értékes irathagyaték került, amelyekből az ArchívNet 2017. évi 2–3. összevont számának két írása is ízelítőt nyújt. A szám tematikája: „Magyar diaszpórák, emigráns egyesületek, személyes sorsok a 20. században”. Az összeállításban a már említett két dokumentumközlésen kívül olvashatunk még sanghaji magyar kalandorokról, az ottani magyar érdekvédelemről, továbbá a franciaországi, illetve a tengerentúli magyar diaszpóra szervezeteiről, azok működéséről. Nem kapcsolódnak szorosan a témához, de érdekfeszítőek a kristályéjszaka magyar vonatkozásai, és igen tanulságos olvasmány Alapi Gyula Rákosi Mátyáshoz írt, mindeddig ismeretlen levele is.

Technikai okok miatt az összeállításunkat két, formailag ugyan különálló, de tartalmilag szorosan összetartozó részre bontottuk: az elsőt, tehát az idei 2. számot 2017. június 21-én, míg a második részt, azaz a 3. számot június 28-án közöljük.

Budapest, 2017. június 21.

A szerkesztők