"Ércnél maradandóbb"

„Az emlékmű ebben az esztendőben semmi körülmények között nem lesz kész, mert az öntéstechnikailag lehetetlenség, annál is inkább, mivel a "Géniusz" gipszmodelljeivel a Fischer testvérek legjobb esetben karácsony táján készülnek el. Ha tehát a műemlék felavatásánál el is tekintenénk egyelőre a "Fáklyás" és a "Sárkányölő" szobrok felállításától, a műemléket ebben az esztendőben akkor sem lehet felavatni, mert jelenleg csupán a felállítandó "Katona" szobrot öntötték teljesen le, ennek az összeállítása, valamint a helyszínen való felállítása is legalább 4 hetet fog igénybe venni.”

Források  

Gellérthegyi Orosz Emlékmű

Jakóby László I.sz. jelentése

Általános tájékoztató

Fentebbi rendelet értelmében eddig eljártam f. évi november 12-én, 13-án, 14-én, 15-én és 16-án a megfelelő helyszíneken, külön megvizsgáltam Krausz Ferenc szoboröntőnek, Kucsma u. 12. és Vígnály Raffael, Jász u. 74. szám alatti üzemét. Tájékoztatásomra a munka előrehaladását illetőleg, kiszálltam Fischer Ferenc és Fischer Ágoston szobrászoknak Czobor u.-i telepén és tisztelgő látogatást tettem Stróbl Alajos szobrászművész tanárnál, hogy a műemlékről teljes tájékoztatást nyerjek. F. évi november 18.-án, hétfőn még ki fogok szállni a MÁVAG fémöntödéjébe, amely a "Géniusz" szobornak alapjait önti, a vállalkozók alvállalkozásában. E hetem tehát az általános tájékoztatásban merült ki főleg. Mindazonáltal betekintettem már az öntésekbe és nagy vonásokban az elszámolásokba is.

Könyvelés A könyvelést a vállalkozók eddig külön-külön vezették, azonnal intézkedtem, hogy az egész munkára egységes könyvelést vezessenek, megadtam a speciális öntödei könyvelésnek a módozatait, úgyhogy az öntödei könyvelésnek a felfektetése máris folyamatban van. Miután az összesítést az anyagokról és a régiekről nem tudtam ezen a héten megcsináltatni, csak általános tájékoztatást szereztem. Annak megállapítása, vajon a vállalkozók átalány összegben elvállalt munkája elfogadható-e, még legalább néhány hetet fog igényelni.

Határidő kérdése 

Bár megbízatásom a határidő kérdésének a megítélésére nem terjed ki, mégis a t. Minisztérium tájékoztatására a dolog természeténél fogva, mint műszaki ember, tisztelettel jelentem, hogy az emlékmű ebben az esztendőben semmi körülmények között nem lesz kész, mert az öntéstechnikailag lehetetlenség, annál is inkább, mivel a "Géniusz" gipszmodelljeivel a Fischer testvérek legjobb esetben karácsony táján készülnek el. Ha tehát a műemlék felavatásánál el is tekintenénk egyelőre a "Fáklyás" és a "Sárkányölő" szobrok felállításától, a műemléket ebben az esztendőben akkor sem lehet felavatni, mert jelenleg csupán a felállítandó "Katona" szobrot öntötték teljesen le, ennek az összeállítása, valamint a helyszínen való felállítása is legalább 4 hetet fog igénybe venni.

Előleg felhasználásának kérdése 

A rendelkezésemre bocsátott kimutatások szerint, a vállalkozók eddig felvett összege 426 500 Ft. Ebből a pénzből eddig kereken igazolható számlák szerint kb. 300 000 forintot fizettek ki, amelybe én betekintést nyerhettem. Bemondásuk és külön-külön vezetett pénztárkönyvük szerint kb. még 50 000 forintot tesz az az összeg, amelyet kifizettek, a vállalkozókat a számlák bemutatására a jövő hét folyamán köteleztem. Az eddig kifizetett fontosabb tételek a következők:

Mávag előleg50000 Ft
Állványozó előleg30000 Ft
Eddig igazolt fém- vásárlási számla60000 Ft
Szerszám számlák16 000 Ft
Koksz számla23 000 Ft
Kifizetett munkabérek36 000 Ft
Igazolt régiek41 000 Ft
Fuvarok20 000 Ft

Egységárak 

Nem alakult ki még egységesen a véleményem az önköltségre vonatkozólag, mert az egyik vállalkozó homokba formáz, a másik pedig viaszba önt, nem döntöttem el még eddig vajon kilogrammban vagy négyzetméterben fogom a revíziót megtenni.

Jövő heti tájékoztatóm részletesebb lesz.

Teljes Tisztelettel
Jakóby László

Ezen a napon történt október 14.

1906

Megnyílik Budapesten a Társadalomtudományok Szabadiskolája.

1911

Budapesten bejegyzik az első magyar filmvállalatot, a Hunnia Filmgyárat.

1915

Bulgária hadat üzen Szerbiának, ezáltal csatlakozik a központi hatalmakhoz.

1918

Lemond Wekerle Sándor miniszterelnök kormánya.

1926

Lemond Bethlen István miniszterelnök kormánya.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es a hónap utolsó hetében. A 3. számban három, egymástól teljesen eltérő sorsú személy életútjával ismerkedhetünk meg. A Berkes József, Kántás Balázs, Szabó Piroska és Szerényi Ildikó által közösen jegyzett írásban egy vajdasági születésű, 1920-ban Magyarországra távozott, később pénzhamisítási botrányba keveredett jobboldali, irredenta érzelmű tanító, Bicskey Elek izgalmas története tárul elénk. Sorsa jól példázza, hogy az első világháborút követő impériumváltás hogyan sodort el és tett tönkre életeket, s miként álltak elő olyan kényszerhelyzetek, ahol többnyire csak rossz egyéni döntések születhettek. A kaposvári származású Mautner József – amint ez Farkas Péter írásából kiderül – teljesen más életutat járt be. Nyomdászinasként korán kapcsolatba került a munkásmozgalommal, zsidó származása miatt pedig 1942-ben munkaszolgálatosként a szovjet frontra került, ahonnan megszökött, és beállt a szovjet Vörös Hadseregbe. Kommunista meggyőződésében az 1956-os forradalom és szabadságharc sem ingatta meg. Zsilinszky Antal életpályája mindkettőjükétől eltér. Miklós Dániel dokumentumközléséből megtudhatjuk, hogy a fiatal diplomata – aki egyébként Bajcsy-Zsilinszky Endre unokatestvére volt – a londoni magyar követség titkáraként dolgozott 1941. április 6-ig, amíg Nagy-Britannia meg nem szakította Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatot. Ezt követően nem tért haza, hanem az egyik nagy londoni emigráns csoport vezetője lett, nem sokkal később bekövetkezett öngyilkosságáig. Összeállításunkat Pécsi Tibornak a magyarországi cionista mozgalomról, valamint Marosi Tibornak az első tiszti század 1919. évi szegedi megalakulásáról szóló írásaival zárjuk.

 

Budapest, 2019. szeptember 2.

 

A szerkesztők