Horthy Miklós katonái Rákosi Magyarországán

Akik megúszták egy „fasiszta ének”eléneklését

"A nyomozás során megállapítást nyert, hogy a gyanúsítottak erősen italos állapotban haladtak végig a vádbeli időben a falun, és ilyen állapotban énekelték a fenti nótát. Ezen tényállás azonban, figyelembe véve az eset kísérő körülményeit, valamint a gyanúsítottak osztályhelyzetét, az izgatás bűntettének tényálladéki elemeit nem merítik ki, és az eljárást a rendelkező rész értelmébe meg kellett szüntetni.”

2. Környezettanulmányok a vádlottakról

1951. március 1.

Horváth István környezettanulmánya

Horváth István Fertődön 1916. évi április hó 29-én szül. nős, földműves, apja: néhai István, anyja: Kuslits Magdolna, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. Iskolai végzettsége 6 elemi, szülei foglalkozása a múltban gazdasági cselédek, jelenleg földhözjuttatott parasztok. 4 testvérje van földművesek, pártonkívüliek, politikával nem foglalkoznak. Katona volt, kitüntetési nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző foglalkozása gazdasági cseléd volt, Tőzeggyár-majorba[n]. Jelenleg is Tőzeggyár-majorba[n] dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is pártonkívüli, DÉFOSZ tag. Párt vagy tömegszervezeti munkát nem végez. Becsületes munkás, a demokráciával szembeni kötelességének mindenben eleget tesz. Felesége származása: gazdasági családból származik, vagyona nincs.
2 éves kisgyermeke van. Baráti köre nincs. Vagyona. 8 hold juttatott föld. 2 drb. ló, 2 drb. tehén. Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorban szorgalmas, becsületes, józan embernek ismerik. Nyílt és őszinte jellemű.

Kópházi Imre környezettanulmánya

Kópházi Imre Fertőd Tőzeggyár-majorba 1921. évi november hó 11-én szül. nős, földműves, apja: néhai Sándor, anyja: Katona Mária, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei foglalkozása a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földművesek. 2 testvére van, földműves foglalkozásúak, pártonkívüliek. Katona volt, kitüntetései nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Tőzeggyár-major, gazdasági cseléd, jelenleg is Tőzeggyár-majorba[n], mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak, vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is párton kívüli, DÉFOSZ tag. Pártmunkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A demokráciával szembeni kötelezettségének eleget tesz. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 1 gyermeke van, 2 éves. Szoros baráti kapcsolatot senkivel sem tart fenn. Vagyona: 8 hold juttatott föld, 2 drb. ló, 2 drb. tehén. Bűntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorba józan életű, szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Nyílt és őszinte jellemű.

Gál András környezettanulmánya

Gál András Fertőd, Tőzeggyár-majorba 1921. évi november 20-án szül. nős, földműves, apja: József, anyja: Horváth Erzsébet, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei foglalkozása a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földművesek. 8 testvérje van, mely közül 2 géplakatos, 6 pedig földműves foglalkozású, pártonkívüliek. Katona volt, kitűntetési nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Fertőd-Tözeggyár-major (gazdasági cseléd), jelenleg is Tőzeggyár-majorba[n], mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak, vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is pártonkívüli, DÉFOSZ-tag. Pártmunkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességének mindenben eleget tesz. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 1 gyereke van, 3 éves. Szoros baráti kapcsolatot nem tart fenn. Vagyona: 8 hold juttatott föld, 2 drb ló, 2 drb tehén. Bűntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el. A majorban józan életű, szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Jelleme nyílt és őszinte.

Ézsöl István környezettanulmánya

Ézsöl István Kapuváron 1915. évi január hó 15-én szül. nős, földműves, apja: István, anyja: Budai Emerencia, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos, Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földművesek. 5 testvérje van, mely közül egy katonai szolgálatot teljesít, a többi földműves foglalkozású, pártonkívüli. Katona volt, kitüntetései nincsenek. Nyugaton volt 1945. január 16-tól 1946. április 22-ig. Zárt katonai alakulattal vitték ki nyugatra (Franciaország). Előző munkahelye Tőzeggyár-major (gazdasági cseléd), jelenleg is Tőzeggyár-majorban, mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg MDP tag 1947 óta. Politikai munkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességének mindenben eleget tesz. 2 gyermeke van, az egyik 2, a másik 1 éves. Szoros baráti kapcsolatot nem tart fenn, vagyona: 9 hold föld, 1 drb ló, 1 drb tehén. Bűntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. Nevezett munkáját becsületesen látja el, a majorban szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Jelleme egyenes őszinte.

Cirok József környezettanulmánya

Cirok József Fertőd Tőzeggyár-majorba 1920. február hó 17-én szül. nős, földműves, apja: Pál, anyja: néhai Kiss Julianna, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos. Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földműveléssel foglalkoznak. 5 testvérje van, akik szintén földműveléssel foglalkoznak, párton kívüliek. Katona volt, kitüntetései nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Tőzeggyár-major (gazdasági cseléd), jelenlegi munkahelye szintén Tőzeggyár-major, földműves. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is párton kívüli, DEFOSZ tag. Pártmunkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelezettségeinek mindenben eleget tesz. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 1 gyermeke van 2 éves. Szoros baráti kapcsolatot nem tart fenn. Vagyona: 3 hold juttatott föld, 1 drb. ló, 1 drb. tehén. Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorban szorgalmas, becsületes, józan embernek ismerik. Jelleme nyílt és őszinte.

Németh H. Géza környezettanulmánya

Németh H Géza Csapodon 1921. évi február hó 23-án szül. nős, földműves, apja: Ferenc, anyja: Katona Anna, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos.
Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei foglalkozása a múltban gazdasági cseléd, jelenleg pedig földműveléssel foglalkoznak. 2 testvérje van, földműves foglalkozásúak, pártonkívüliek. Katona volt, kitüntetései nincsenek. 1945 évben szolgált a demokratikus hadseregben. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Tőzeggyár-major /gazdasági cseléd/, jelenleg is Tőzeggyár-majorba, mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak, vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg is pártonkívüli, DÉFOSZ tag. Politikai munkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességét mindenben teljesíti. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 1 gyermeke van, egy éves. Baráti kapcsolatot szorosan senkivel sem tart fenn. Vagyona: § [!] hold jutatott föld, 2 drb. szarvasmarha, Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorba szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Jelleme egyenes, őszinte.

Cserepes Mihály környezettanulmánya

Cserepes Mihály Kapuváron 1921. évi június hó 24-én szül., nős, földműves, apja: néhai Mihály, anyja: Papp Veronika, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos.
Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei foglalkozása a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földműveléssel foglalkoznak. 3 testvérje van, mely közül kettő földműves felesége, egy pedig állami gazdaságban dolgozik, MDP tag, a másik kettő pedig pártonkívüli. Katona volt, kitüntetései nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Fertőd Tőzeggyár-major (gazdasági cseléd), jelenleg Tőzeggyár-majorba földműveléssel foglalkozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg MDP tag 1945 óta, valamint az EPOSZ-nak tagja. Pártmunkát vagy tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességeinek mindenben eleget tesz. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 2 gyermeke van 4 és 7 évesek. Baráti kapcsolatot szorosan senkivel sem tart fenn. Vagyona: 9 hold juttatott föld, 2 drb. ló, 2 drb. tehén. Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorba szorgalmas megbízható embernek ismerik. Jelleme egyenes, őszinte.

Tarcsai Géza környezettanulmánya

Tarcsai Géza Fertőd Tőzegmajorba 1918. évi november hó 10-én szül. nős, földműves, apja: néhai Lajos, anyja: Bognár Emília, Fertőd Tőzeggyár-majori lakos.
Iskolai végzettsége 6 elemi. Szülei a múltban gazdasági cselédek voltak, jelenleg földműveléssel foglalkoznak. Testvérjei nincsenek. Katona volt, kitüntetési nincsenek. Nyugaton nem volt. Előző munkahelye Fertőd Tőzeggyár-major /gazdasági cseléd/, jelenleg is Tőzeggyár-majorba, mint földműves dolgozik. A felszabadulás előtt politikai pártnak vagy egyesületnek tagja nem volt, jelenleg MDP tag, 1945 óta. A pártba[n], mint propagandista tevékenykedik. Tömegszervezetnek nem tagja és tömegszervezeti munkát nem végez. A mai rendszerrel szembeni magatartása kielégítő, kötelességét mindenben teljesíti. Felesége vagyontalan, gazdasági cseléd családból származik. 4 gyermeke van, 7-6-4 és 2 évesek. Baráti kapcsolatot szorosan nem tart fenn, a párttitkár Farkas Ferenc és a többi vezetőséggel érintkezik legtöbbet. Vagyona: 9 hold juttatott föld, 2 db ló, 2 db tehén. Büntetve nem volt, káros szenvedélyei nincsenek. Munkáját becsületesen látja el, a majorba szorgalmas, megbízható embernek ismerik. Jelleme egyenes, őszinte.

 

Ezen a napon történt július 23.

1914

Az Osztrák–Magyar Monarchia ultimátumot intéz Szerbiához (ennek visszautasítása nyomán, július 28-án a Monarchia hadat üzen, megkezdődik...Tovább

1946

László belügyminiszter feloszlatta a KALOT-ot.

1979

Drasztikus áremelésre került sor. Országszerte az érdeklődés és a viták középpontjába került ez a döntés, s igazában többé le sem került a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Rendszerváltás, 1989–1990
 

„Kérlek, ez egy új török hódoltság… Addig tart, amíg a Szovjetunió tart!” – mondta a szovjet megszállás nyomán előállt magyarországi helyzetről Szekfű Gyula történész, moszkvai követ 1946 karácsonyán régi ismerősének, Kovács Imre népi írónak. Jóslata szerencsére csak részben vált be: a szovjet uralom nem 150, hanem „csak” 45 évig tartott, ugyanakkor Moszkva hegemóniájának megszűnése valóban mélyreható politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális változásokat idézett elő nemcsak Magyarországon, hanem a térség többi államában is.

Az 1989–1990-ben végbement rendszerváltás vagy rendszerváltozás mindenekelőtt azt jelentette, hogy az addigi egypárti diktatúrát a politikai pluralizmus, pontosabban a parlamenti demokrácia, a központi tervgazdálkodást a piaci szabad verseny, a marxista ideológia egyeduralmát pedig a szellemi sokszínűség váltotta fel. 

Az átmenet egyik előfeltétele a szovjet csapatok kivonása volt. Mihail Gorbacsov, a reformer pártfőtitkár a szovjet haderőnek a térségből való részleges kivonására már 1988 decemberében, az ENSZ New York-i közgyűlésén ígéretet tett, és 1989. április 25-én valóban elindult haza az első szovjet alakulat. Ez összhangban állt a társadalom túlnyomó többségének akaratával: a Budapesten, 1989. március 15-én megtartott több tízezres tüntetésen Cserhalmi György színész olvasta fel a 12 pontban összefoglalt ellenzéki állásfoglalást, amely többek között a semleges, független Magyarország megteremtését és a szovjet csapatok teljes kivonását követelte.

A rendszerváltást leginkább meghatározó események közé tartozott két „politikai” temetés: 1989. június 16-án, 31 évvel a kivégzés után temették Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Losonczy Gézát, Maléter Pált, Szilágyi Józsefet és az 1956-os forradalom névtelen mártírjait, néhány héttel később, július 14-én pedig Kádár Jánost, akivel együtt a róla elnevezett korszak is a múlté lett. Két fontos jogi aktust is meg kell említenünk: a korábbi állampárt, az MSZMP megszüntetését az 1989. október 6–8-án tartott kongresszuson, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltását október 23-án. 

A rendszerváltást az 1990 márciusában lebonyolított első szabad országgyűlési választás, és az ugyanazon év őszén megtartott önkormányzati választás zárta le. Az utolsó szovjet katona Záhonynál, 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot.

 Az ArchívNet idei 2. számában két írás foglalkozik a rendszerváltással: Jobst Ágnes az állambiztonsági szervek körében végbement rendszerváltást vizsgálja, Garadnai Zoltán pedig a korabeli magyar külpolitika változásait láttatja francia szemszögből. Az összeállítás másik két dokumentumközlése a magyar feminista mozgalom történetével, illetve 1949-ben Magyarországra került görög menekültek sorsával foglalkozik.

 

Budapest, 2019. június 28.

 

A szerkesztők