Közvélemény-kutatás vagy szociológiai kémkedés?

„Jelenleg Magyarországon több intézmény (szerv) végez különböző célú közvélemény-kutatást vagy szociológiai felmérést. Az állambiztonsági kérdésekkel összefüggő közvélemény-kutatás célját figyelembe véve, elsősorban a Magyar Rádió és Televízió (MRT) Tömegkommunikációs Kutató Központ közvélemény-kutatásai és az MTA Szociológiai Kutató Csoport által folytatott és tervezett szociológiai felmérések, illetve ezen intézményeknél meglévő lehetőségek hasznosíthatók.”

Kérdőív 

1. sz. melléklet

Kedves ...................................Elvtárs!

Szeretnénk általánosítható képet alkotni magunknak a Belügyminisztérium állambiztonsági jellegű tevékenységére, tájékoztató és propaganda munkájára vonatkozó véleményekről.

Ezért azzal a kéréssel fordulunk Önhöz - és hasonló beosztású vezetőkhöz, - hogy a mellékelt kérdőív megválaszolásával is segítse munkánkat. Célunkat azonban csak akkor érhetjük el, ha a válaszok a tapasztalatokat és véleményeket szépítés nélkül tartalmazzák; kérjük tehát: legyen kritikus.

Köszönetet mondunk, amiért véleményével és javaslataival hozzájárul a Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének védelme érdekében a külső és belső ellenség aknamunkájával szemben folytatott harcunk eredményesebbé tételéhez.

 Elvtársi üdvözlettel:
...............................

KÉRDŐÍV
(Kérjük, hogy a 23. és a 24. kérdést szövegesen, a többit aláhúzással válaszolja meg)

1. 1967-ben felkeresték-e az állambiztonsági (továbbiakban: áb.) szerv dolgozóit, hogy segítségét, vagy véleményét kérjék?
 - gyakran kerestek fel.
 - csak néhány alkalommal kerestek fel
 -nem kerestek fel
2. Hogyan fogadták szerveink az Öntől kapott jelzéseket, tanácsokat?
 - helyeslően fogadták és ez munkájukban is megnyilvánult
 - helyeslően fogadták, de nem nyilvánult meg
 - nem fogadták el
 - egyáltalán nem reagáltak
3. 1967-ben kapott-e az áb. szervtől a (szak-)területén való hasznosításra szánt információt?
 - több esetben
 - csak néhány esetben
 - egyáltalán nem
4. Véleménye szerint az áb. szerv milyen mértékben ismeri az Ön (szak-)területének problémáit?
 - teljes mértékben ismeri
 - általában ismeri
 - általában nem ismeri
 - egyáltalán nem ismeri
5. 1967-ben kapott-e tájékoztatást az áb. szervtől a (szak-)területét érintő hiányosságokkal kapcsolatban?
 - több esetben
 - csak néhány esetben
 - egyáltalán nem
6. Ha kapott információt az áb. szervtől, milyen mértékben tudta hasznosítani munkája során?
 - teljes mértékben hasznosítani tudtam
 - általában hasznosítani tudtam
 - általában nem tudtam hasznosítani
 - egyáltalán nem tudtam hasznosítani
7. Véleménye szerint az áb. szerv milyen kérdésekkel foglalkozik?
 - csak lényegesekkel
 - mellékes kérdésekkel is
 - csak mellékes kérdésekkel
 - olyan kérdésekkel is, amelyek nem tartoznak rá
 - nem ismeretes előttem
8. Hogyan vélekedik az áb. szerv aktivitásáról általában?
 - megfelelő
 - a szükségesnél nagyobb
 - nem elegendő
 - egyáltalán nem tapasztalható
9. Kielégítőnek tartja-e (szak-)területén az államtitkok védelmét?
 - teljes mértékben kielégítő
 - általában kielégítő
 - általában nem kielégítő
 - egyáltalán nem kielégítő
10. Véleménye szerint az áb. szerv hogyan méltányolta az Ön által nyújtott segítséget?
 - megfelelően
 - elfogadhatóan
 - egyáltalán nem
11. Mi a véleménye az áb. szerv Önt rendszeresen felkereső dolgozóinak magatartásáról?
 - teljes mértékben megfelelő
 - általában megfelelő
 - általában nem megfelelő
 - egyáltalán nem megfelelő
12. Tapasztalatai szerint az áb. szerv mikor figyel fel az ellenséges tevékenységre és hogyan intézkedik?
 - idejében figyel fel és gyorsan intézkedik
 - idejében figyel fel, de lassan intézkedik
 - későn figyel fel
 - nem figyel fel
13. Hogyan vélekedik az áb. szerv befolyásáról az ország közéletében?
 - megfelelő
 - túlzott
 - a szükségesnél kisebb
14. Amennyiben (szak-)területén az ellenséges tevékenység megszakítására került sor, (nyomozás elrendelés, őrizetbevétel stb.) hogyan vélekedik az ennek során alkalmazott módszereinkről?
 - teljes mértékben megfelelőnek tartom
 - kisebb észrevételekkel megfelelőnek tartom
 - nem tartom megfelelőnek
 - komoly kifogásaim vannak
15. A bíróság elé állított ellenséges személyekről és tevékenységükről közzétett tájékoztatást hogyan értékeli?
 - részletes és meggyőző
 - részletes, de nem eléggé meggyőző
 - nem eléggé részletes, de meggyőző
 - nem elég részletes és nem is meggyőző
16. Visszatartó hatásúnak tartja-e ezt a tájékoztatást?
 - igen
 - nem eléggé
 - egyáltalán nem
17. Tapasztalatai szerint az áb. szerv munkája során a törvények, törvényerejű rendeletek és előírások szerint jár el?
 - törvényesen jár el
 - törvényesen jár el, de egyes kérdések értelmezésénél a véleményem eltér
 - nem jár el törvényesen
 - esetenként durván megszegi a törvényességet
18. Véleménye szerint az áb. szerv munkája során milyen mértékben veszi igénybe a társadalom támogatását?
 - a szükséges mértékben
 - túlzott mértékben
 - nem kellő mértékben
 - egyáltalán nem veszi igénybe
19. Hogyan vélekedik az áb. szerv munkáját népszerűsítőpropaganda munkáról?
 - elegendő és színvonalas
 - elegendő, de nem eléggé színvonalas
 - kevés, de színvonalas
 - kevés és nem is színvonalas
20. Több segítséget tudna Ön nyújtani, ha jobban ismerné az áb. szerv feladatait és munkáját?
 - határozottan többet
 - talán többet
 - akkor sem tudnék többet
21. Hogyan vélekedik az Ön és az áb. szerv közötti kapcsolattartás szintjéről?
 - megfelelő szintű
 - a szükségesnél alacsonyabb szintű
 - bántóan alacsony szintű
 - nincs kapcsolattartás
22. Szükségesnek tartana-e időnként kölcsönös konzultációt az áb. szerv vezetőivel?
 - igen
 - a kapcsolattartás megfelelő szintje esetén nem
 - egyáltalán nem
23. Milyen jellegű információkat vár a jövőben az áb. szervtől?
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
24. Milyen egyéb észrevétele, vagy tanácsa van az áb. szerv munkájával kapcsolatban?
 - általában:
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 - az Ön (szak-)területén:
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................
 ..........................................................................................................

(:Aláírás nem szükséges:)

A kérdőívvel kapcsolatos felvilágosítás:............... telefonszámon. Kérjük, hogy a kérdőívet a kézhezvételtől számított 6 napon belül a mellékelt válaszborítékban küldje vissza.

[ÁSZTL 1.11.5. 21. d. 45-13/6/67]

Ezen a napon történt június 17.

1940

A Szovjetunió elfoglalja a három balti államot: Észtországot, Lettországot és Litvániát.

1944

Izland kikiáltja függetlenségét.

1946

P. István tanuló, a Teréz körút 15. számú ház romos padlásteréből egy órán keresztül lövöldözve megölt két orosz katonát és egy magyar nőt...Tovább

1953

Népfelkelés az NDK-ban.

1967

Az első kínai kísérleti hidrogénbomba-robbantás.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Osztrák‒Magyar Monarchia ‒ nemzetiségi kérdés, felbomlás
 

„Détruisez l’Autriche-Hongrie!”, azaz „Zúzzátok szét Ausztria–Magyarországot!” – adta ki a jelszót Edvard Beneš 1916-ban Párizsban megjelent, nagy visszhangot kiváltó könyvében. A későbbi csehszlovák állam egyik alapítója, az ekkor még emigrációban élő Beneš azt próbálta bizonyítani hamis propagandával, hogy a németek, a Habsburgok és a magyarok a történelem folyamán mindig is egy antidemokratikus abszolutizmust képviseltek, állandó jelleggel fenyegették a „csehszlovákokat”, sőt mi több, az egész emberiség legveszélyesebb ellenségeinek számítanak. Egykori tanárával majd harcostársával, Tomáš Garrigue Masarykkal együtt Beneš a német- és magyarellenes hangulat felfokozásával igyekezett meggyőzni Franciaország, valamint a többi antantállam közvéleményét és döntéshozó köreit a Monarchia feldarabolásának szükségességéről. Ehhez hasonló törekvések már korábban is megjelentek. Robert William Seton-Watson történészprofesszor, ismertebb nevén Scotus Viator, az „utazó skót”, kezdetben a Habsburg Monarchia lelkes híve volt, később annak éles bírálójaként a föderalizálást szorgalmazta, végül pedig a Birodalom szétrombolásának egyik élharcosa lett. Seton-Watsonnak a századelő magyarországi állapotai vizsgálata során minden tévedésével, túlzásával, magyarellenes előítéleteivel együtt ‒ amint azt összeállításunk első írásában Jeszenszky Géza is kiemeli ‒ sok kérdésben igaza volt. A korabeli magyar közvélemény és a hivatalos körök azonban elutasítóan fogadták minden bírálatát, értetlen és ellenséges légkört alakítottak ki vele szemben.

A kettős monarchia és ezzel együtt a történeti Magyarország 1918. őszi felbomlása, az utódállamok létrejötte bonyolult, többtényezős folyamat eredménye volt. A központi hatalmak elveszítették az első világháborút, a soknemzetiségű birodalomban felerősödtek az elszakadási törekvések, a szomszédos kisállamok mértéktelen területi követeléseket fogalmaztak meg, a győztes nagyhatalmak pedig 1918 tavaszán-nyarán hosszas bizonytalankodás után véglegesen eldöntötték, hogy az Osztrák‒Magyar Monarchiának nincs helye az általuk elképzelt új Európa térképén. Gyarmati Enikő dokumentumközlése a szétesés „pillanatfelvételeit” nyújtja svájci követjelentések tükrében, hozzájárulva ezzel a felbomlásról alkotott külső kép rekonstruálásához.

Az összeállítás többi írása Budapest hídjainak 1945-ös felrobbantásával, a MÁV 1946-os helyzetével, Hruscsov 1958. évi tatabányai látogatásával, végül pedig a legendás huszárkapitány, Zubovits Fedor afrikai kalandozásaival foglalkozik.

 

Budapest, 2019. március 4.

 

A szerkesztők