"Legfőbb érték az ember"

1955-ben fiatalkorúként börtönben

„A zárkák két személyesek, kicsiny, szűk helyiségek. Egy-egy kétszemélyes zárkában azonban nem két fiatal, hanem 12 van elhelyezve. Öt szalmazsákon fekszik a 12 fiatalkorú. Több szalmazsák nem is volna a helyiség rövidsége miatt itt elhelyezhető. Ezek a szalmazsákok is aligha mondhatók, hogy szalmával tömöttek. Kb. 10 cm magasságúak, töredékkel teltek, piszkosak, úgyhogy a falnál összeállítva nem magasabb 50 cm-nél az 5 zsák. A leány letartóztatottak nem is fekszenek a zsákokra, inkább a padlóra, pokrócra, mert annyira bolhásak, poloskásak a zsákok, hogy nem bírnak azon aludni.”

Bevezetés

Az egypártrendszer kiépülését követően a Magyar Dolgozók Pártja kihasználta a rendelkezésére álló valamennyi legiszlativ és exekutiv lehetőséget arra, hogy az egész magyar társadalmat átalakítsa. A másként gondolkozó politikusokkal és állampolgárokkal szemben éppen úgy eljártak, mint a Magyar Dolgozók Pártján belüli vélt és valós ellenzékkel. Az ötvenes évek légköréhez a hidegháború, a végletekig fokozott békeharc, az állandó éberség éppen úgy hozzátartozott, mint az államvédelem, az internálás, a koncepciós perek és a zsúfolt börtönök.

A politikatörténet több szakaszra osztja a Rákosi Mátyás nevével fémjelzett ötvenes éveket. 1953 júniusában az új kurzus módosította a párt és vezetői által irányított addigi politikai irányvonalat. Ugyanakkor a korabeli dokumentumok arról győzik meg a kutatót, hogy alig változott a társadalom állapota, hangulata.

A rendőrség 850.000 esetben rótt ki valamilyen bírságot az ország lakosságára 1951 és 1953 tavasza között. Ugyanebben az időszakban a bíróságok közel 380.000 esetben hoztak elmarasztaló ítéletet. Az MDP KV 1953 júniusi határozata nyomán meghirdetett amnesztia mintegy 750.000 embert érintett, ennek ellenére a börtönök telítettsége alig csökkent. Egy 1955-ös adat szerint, 1952-től összesen 1,1 millió vizsgálatot folytattak le a különféle szervek, és több mint 510.000 esetben vádemeléssel zárult a nyomozás.

A most közlésre kerülő dokumentumok az ötvenes évek speciális börtönviszonyaiba engednek bepillantást.

Ezen a napon történt február 19.

1901

Friedensreich Hundertwasser (er. Friedrich Stowasser) osztrák festőművész, műépítész (*1928)

1913

A nők egyenjogúságáért küzdő szüfrazsett mozgalom tagjai felrobbantják Lloyd George brit miniszterelnök vidéki házát.

1929

Bartók Béla III. vonósnégyesének premierje.

1986

A Szovjetunió elindítja a Mir űrállomás első elemét.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 15 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

„Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáim itthon lesznek” – nyilatkozta magabiztosan, a gyors győzelem reményében II. Vilmos német császár 1914 nyarán. A háború kitörésének híre Magyarországon is osztatlan lelkesedést váltott ki. A harctérre induló katonákat a diadalmas hazatérés reményében zászlókkal, rezesbandával, ünnepélyes szónoklatokkal búcsúztatták. A lelkesedést azonban a háború elhúzódása, a harctereken elszenvedett vereségek és a végső győzelembe vetett hit szertefoszlása nyomán egyre inkább a kiábrándulás, a csalódás érzése váltotta fel. A súlyos anyagi és emberveszteségek mellett a háború a hátországot sem kímélte. A lakosság életkörülményei jelentősen romlottak, és 1917-től rendszeressé váltak a tüntetések, sztrájkok.
A társadalmi elégedetlenség fokozódása mellett a nemzetiségi ellentétek is kiéleződtek. A nemzetiségek politikai elitjei egyre inkább az önálló állam megteremtését, illetve az anyaországhoz való csatlakozást tekintették fő céljuknak. Az emigráns cseh és horvát politikusok a Monarchia teljes feldarabolását követelték. E programot az antanthatalmak képviselői kezdetben erős fenntartásokkal fogadták, 1918 tavaszától azonban már támogatták. A környező kisállamok – Szerbia, Románia – irredenta tevékenysége erősödött Magyarország irányába. Az 1918. október végi őszirózsás forradalom nyomán hatalomra került antantbarát és pacifista Károlyi Mihály kormánya nem lépett fel a világháborúból vesztesként kikerült ország területére minden irányból benyomuló szerb, cseh és román hadseregekkel szemben. Károlyi úgy vélte, hogy ezzel csak rontaná Magyarország esélyeit az eljövendő békekonferencián.  
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés előírásai igazságtalanok, kirívóan durvák és elvszerűtlenek voltak: Magyarország területének több mint kétharmadát és lakosságának közel kétharmadát veszítette el úgy, hogy az elcsatolt részeken több mint 3 millió magyar is élt, egy részük közvetlenül az új határ közelében. Az ország nem várt szétdarabolása sokkhatást váltott ki a magyar lakosság körében, és ennek következményei mind a mai napig érezhetőek.
Az ArchívNet idei 5–6. összevont számának fő témája tehát: „I. világháború, forradalmak, Trianon”. „Technikai” okok miatt az összeállítást két önálló részre kellett bontanunk. Így az első öt írást tartalmazó 5-ös szám 2017. december 14-én, míg a szintén öt dokumentumközlésből álló 6-os 2017. december 28-án jelenik meg.

Budapest, 2017. december 14.

A szerkesztők