Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez

„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."

Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."

5.

  

Csonti Szabó László jogvédelmet kérő levele

Vác, 1945. július 20.

 

Dr. Molnár Erik

népjóléti miniszter Úrnak,

Budapest

 

Miniszter Úr!

 

Engedje meg, hogy szabad hazában - régi kecskeméti ismerősként tisztelettel köszöntsem magas közjogi méltóságában, s kérem az Úr Istent, hogy az ország újjáépítésére végzett végtelenül fáradságos és felelősségteljes munkájában továbbra is - áldást hozóan és szerencsésen vezesse.

Elnézését kérem, hogy zavarom, a legszívesebben személyesen szerettem volna előadni sérelmem, s kérni ahhoz igazságos beavatkozását: közel 5 évvel ezelőtt, 1940 őszén vettem itt Vácott egy periférikus zsidó gyógyszertárat, szabad forgalom útján - jó 30 hold kecskeméti föld ellenértékében. Ugyanakkor bérbe vettem a volt tulajdonos ház ingatlanát is - amelyben gyógyszertáram és lakásom van. A bérleti szerződés ez év november 1-én jár le. Bérleti időm alatt sok differentiám [!] volt, főként a gyógyszertári helyiségek miatt, a melyeket az évenként szokásos vizsgálatok alkalmával a közegészségügyi hatóságok állandóan kifogásoltak. Ő azonban mit sem volt hajlandó annak érdekében végeztetni - volt légyen pedig ő is patika tulajdonos. Ezeknek az állandó anomáliáknak akartam egyszer s mindenkorra véget vetni az által, hogy kiigényeltem, illetve kiigényelni akartam a „Lakáshivatal" útján egy, a közvetlen tőszomszédságomban - tehát körzetemben lévő, a háborús körülmények folytán elhagyottá vált (a volt városi főmérnök lakott benne) lakást, egyik váci bank ingatlana az, gyógyszertár és lakás céljaira, amely mindkettőnek a legmesszebbmenőleg [!] megfelel.

E törekvésemben sajnos ott kaptam elgáncsolást - személyes interventióm [!] dacára is - ahonnan az esetleges segítséget kellett volna várnom - tekintettel közérdekű kérelmemre. Nevezetesen Vác város polgármestere - aki az én lakáskérvényem beadásától jóval későbben figyelt fel az általam igényelt lakásra - utaltatta ki magának azt a lakást, amely jog és igazság szerint is (az ügydarab beérkezése sorrendje miatt!) engem illetett volna! A polgármester Úr közel 3 éve került Vác városához a vármegyétől, még, mint főjegyző Karay polgármestersége alatt. Ez idő óta állandó lakása volt a legfrekventáltabb helyen - a város központján.

A 4000/[1]945. sz. a. iktatott beadványomra kézhez kapott véghatározatot, amelyet a város főügyésze - aki éppen kérelmem kapcsán egy beszélgetés alkalmával a gyógyszertárat, mint olyat, nem közérdekű intézménynek minősítette! - írt alá, megbízott ügyvédem útján tisztelettel megfellebbeztem Miniszter Úrhoz. Tettem ezt annál inkább is, mert időközben a volt tulajdonos igénypert indított volt gyógyszertáráért, s így, mintegy kényszerítve vagyok vele szemben likvidálni minden összeköttetésemet. A legszívesebben hazamennék szülővárosomba, Kecskemétre, nem is tudtam itt 5 év alatt nemhogy gyökeret ereszteni, de még megszokni sem! Végtelenül fájt, hogy Kecskeméten, ahol úgy elfért volna már 1-2 gyógyszertár még - nem tudtam megkapaszkodni, mindig elgáncsolt az elmúlt rendszer, s így vállalnom kellett, ha élni akartam - az önkéntes száműzetés keserves kenyerét, amely már 17 éve tart. De mint idegent, itt is csak mostohán kezelnek, mindég [!] a legjogosabb törekvésemben - immár másodízben - gáncsolnak el. Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett. Szüntelenül haza vágyom, hiányzik a családom, 80 éves öreg Édesanyám, s az apám sírját már egy éve nem láttam, hiányzanak az ismerős arcok, a környezet, s érzem, hogy ebbe a gyökértelenségbe én itt belepusztulok, s mert ismét csak élni és dolgozni akarok az 1876. XIV. tc. 16. fejezet

alapján is magas pártfogásába hely[e]zem magam, s jogvédelmet kérek Miniszter Úrtól az önkénnyel szemben, s kérem, hogy a sérelmes véghatározatot megváltoztatni .

 

Vác, 1945. július 20-án.

Tisztelettel:

Csonti Szabó László

Gr. Csáky Károly út 45.

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-201-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.


Ezen a napon történt október 14.

1906

Megnyílik Budapesten a Társadalomtudományok Szabadiskolája.

1911

Budapesten bejegyzik az első magyar filmvállalatot, a Hunnia Filmgyárat.

1915

Bulgária hadat üzen Szerbiának, ezáltal csatlakozik a központi hatalmakhoz.

1918

Lemond Wekerle Sándor miniszterelnök kormánya.

1926

Lemond Bethlen István miniszterelnök kormánya.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es a hónap utolsó hetében. A 3. számban három, egymástól teljesen eltérő sorsú személy életútjával ismerkedhetünk meg. A Berkes József, Kántás Balázs, Szabó Piroska és Szerényi Ildikó által közösen jegyzett írásban egy vajdasági születésű, 1920-ban Magyarországra távozott, később pénzhamisítási botrányba keveredett jobboldali, irredenta érzelmű tanító, Bicskey Elek izgalmas története tárul elénk. Sorsa jól példázza, hogy az első világháborút követő impériumváltás hogyan sodort el és tett tönkre életeket, s miként álltak elő olyan kényszerhelyzetek, ahol többnyire csak rossz egyéni döntések születhettek. A kaposvári származású Mautner József – amint ez Farkas Péter írásából kiderül – teljesen más életutat járt be. Nyomdászinasként korán kapcsolatba került a munkásmozgalommal, zsidó származása miatt pedig 1942-ben munkaszolgálatosként a szovjet frontra került, ahonnan megszökött, és beállt a szovjet Vörös Hadseregbe. Kommunista meggyőződésében az 1956-os forradalom és szabadságharc sem ingatta meg. Zsilinszky Antal életpályája mindkettőjükétől eltér. Miklós Dániel dokumentumközléséből megtudhatjuk, hogy a fiatal diplomata – aki egyébként Bajcsy-Zsilinszky Endre unokatestvére volt – a londoni magyar követség titkáraként dolgozott 1941. április 6-ig, amíg Nagy-Britannia meg nem szakította Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatot. Ezt követően nem tért haza, hanem az egyik nagy londoni emigráns csoport vezetője lett, nem sokkal később bekövetkezett öngyilkosságáig. Összeállításunkat Pécsi Tibornak a magyarországi cionista mozgalomról, valamint Marosi Tibornak az első tiszti század 1919. évi szegedi megalakulásáról szóló írásaival zárjuk.

 

Budapest, 2019. szeptember 2.

 

A szerkesztők