Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez

„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."

Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."

18.

a.

Kecskemét város polgármesterének támogatást kérő levele

Kecskemét, 1945. november 1.

  

Kecskemét, 1945. november 1.

 

Őszintén sajnálom, hogy nem tudtalak felkeresni betegséged alatt; a választással járó közigazgatási teendők rendkívül lekötöttek, az egész megyét mi láttuk el nyomtatványokkal.

Itthon nőttek a gondok, nincs szenünk, és naponta csak néhány órára tudunk áramot adni, több napon keresztül már egyáltalán nem volt világítás. Az üzemek sem dolgozhatnak. Amint látom, a közületek nehezen jutnak szénhez. Vannak vállalatok, amelyeknek a szén mázsája 7000,- pengőért sem drága, s ezek sápot adnak a bányáknak, vasútnak mindenütt. A szénellátásban gyökeres reformra van szükség.

Egyébként két dolgokban [!] kérem szíves támogatásod:

1.)    A kecskeméti kórháznak gyors segítség kellene. Fel kell emelni az ágyak számát, mert különben az egyébként is igen alacsonyan megállapított ellátási díjjal nem tudja a kórház magát saját erejéből eltartani. Kérem hathatós segítségedet.

2.)    Kecskemétről Ingolstadtba került az 520. számú, jól felszerelt hadikórház. Ott állomásozik 1000 ággyal, 1000 beteggel, kitűnő felszereléssel, és 400 főnyi személyzettel. Ha e kórházat haza tudjuk hozni, a felszerelés gondját elvetjük. Nagyon kérlek, légy szíves e hazahozatal érdekében

államtitkár úrnál közbenjárni. Nemcsak városi érdekről, hanem nemzeti értékről van szó.

Tegnap emlékeztünk meg a felszabadulás évfordulójáról. Emlékeztünk az együtt töltött napokra, veszélyekre és az indulás első eredményeire.

Abban a reményben, hogy egészséged már helyreállt, köszönt szeretettel, s jelenti kézcsókját

 

baráti híved

Tóth László

 

Molnár Erik népjóléti miniszter úrnak

Budapest

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-45-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 

  

b.

A miniszter titkárának válaszlevele

[?]

  

Polgármester Úr!

 

November 1. levelére közlöm a következőket.

1.)    A minisztérium illetékes osztálya azt a felvilágosítást adta, hogy mikor ágyakat ajánlottak fel, a kecskeméti kórházigazgató válasza az volt „Különb ágyak vannak a kórház padlásán, mint amit a minisztérium bocsátana rendelkezésünkre".

Az Ingolstadtba került 520. számú hadikórház hazaszállítása ügyében megtették a lépéseket.

Egyébként a Miniszter Úr üdvözletét küldi. Sajnos, megint beteg, most esett át egy mandulaműtéten. Állapota most már nem súlyos.

 

Miniszter megbízásából:

[aláírás nélkül]

miniszter titkára

 

a thj. város Polgármesterének

Kecskemét

 

Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-46-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.

 

  

Ezen a napon történt október 14.

1906

Megnyílik Budapesten a Társadalomtudományok Szabadiskolája.

1911

Budapesten bejegyzik az első magyar filmvállalatot, a Hunnia Filmgyárat.

1915

Bulgária hadat üzen Szerbiának, ezáltal csatlakozik a központi hatalmakhoz.

1918

Lemond Wekerle Sándor miniszterelnök kormánya.

1926

Lemond Bethlen István miniszterelnök kormánya.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es a hónap utolsó hetében. A 3. számban három, egymástól teljesen eltérő sorsú személy életútjával ismerkedhetünk meg. A Berkes József, Kántás Balázs, Szabó Piroska és Szerényi Ildikó által közösen jegyzett írásban egy vajdasági születésű, 1920-ban Magyarországra távozott, később pénzhamisítási botrányba keveredett jobboldali, irredenta érzelmű tanító, Bicskey Elek izgalmas története tárul elénk. Sorsa jól példázza, hogy az első világháborút követő impériumváltás hogyan sodort el és tett tönkre életeket, s miként álltak elő olyan kényszerhelyzetek, ahol többnyire csak rossz egyéni döntések születhettek. A kaposvári származású Mautner József – amint ez Farkas Péter írásából kiderül – teljesen más életutat járt be. Nyomdászinasként korán kapcsolatba került a munkásmozgalommal, zsidó származása miatt pedig 1942-ben munkaszolgálatosként a szovjet frontra került, ahonnan megszökött, és beállt a szovjet Vörös Hadseregbe. Kommunista meggyőződésében az 1956-os forradalom és szabadságharc sem ingatta meg. Zsilinszky Antal életpályája mindkettőjükétől eltér. Miklós Dániel dokumentumközléséből megtudhatjuk, hogy a fiatal diplomata – aki egyébként Bajcsy-Zsilinszky Endre unokatestvére volt – a londoni magyar követség titkáraként dolgozott 1941. április 6-ig, amíg Nagy-Britannia meg nem szakította Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatot. Ezt követően nem tért haza, hanem az egyik nagy londoni emigráns csoport vezetője lett, nem sokkal később bekövetkezett öngyilkosságáig. Összeállításunkat Pécsi Tibornak a magyarországi cionista mozgalomról, valamint Marosi Tibornak az első tiszti század 1919. évi szegedi megalakulásáról szóló írásaival zárjuk.

 

Budapest, 2019. szeptember 2.

 

A szerkesztők