Második világháború: a brit–amerikai szövetséges légierő bombázza Belgrádot, 1100 ember hal meg.Tovább
Levelek 1945-ből a népjóléti miniszterhez
„Nincs senkim, aki kiállna érdekeim mellett."
Révai József: „Kérem, hogy Makón nevezzék ki az ottani kórház személyzeti osztályára főorvosnak dr. Nyitrait és nem dr. Szászt. Ez a makói pártszervezet kérése, és a kérést én is támogatom." A népjóléti miniszter válasza: „Dr. Szászt az ottani főispán a minisztérium előzetes jóváhagyásával már kinevezte, de ennek megerősítése még nem történt meg. Így megvan a lehetősége, hogy ne dr. Szászt, hanem dr. Nyitrait nevezzék ki makói kórházi főorvossá."
3.
Jeney Endre egyetemi tanár felhívása a téli időszakra való felkészülésre
Debrecen, 1945. július 8.
Népjóléti Miniszter Úr!
Az újjáépítés munkája során a sürgős teendők közé tartozik a megrongált hajlékok, középületek rendbetétele és a tömegek számára meleg téli szállás biztosítása. Az építkezési teendők elvégzése az újjáépítési minisztérium feladatai közé tartozik. A meleg téli szállás biztosításának kérdése - feltevésem szerint - a népjóléti minisztérium részéről vár támogatást és megoldást.
A közelgő télre már itt az ideje előre felkészülni. Sürgős teendő lenne Budapest után vidéken is kettős ablakokkal ellátni a lakott helyiségeket, műhelyeket, üzleteket stb. egyes ablakok mellett a fűtőanyag pazarlása árán sem lehet kielégítő a fűtés. A debreceni Egyetem összes helyiségeiben és a klinikai telepen is a legtöbb helyen jelenleg legfennebb [!] csak egy sor üvegréteg van az ablakokon. Sok helyen teljesen hiányzanak az ablakok. Ha nem sikerül a fűtés megkezdése előtt a belső ablakokat is beüvegezni, a helyiségek fűtése eredménytelen lesz. A vízvezetéki csövekben a víz megfagy, a bekövetkező csőrepedések jóvátehetetlen károkat fognak okozni. Szükséges volna tehát még idejében elegendő mennyiségű táblaüveget beszerezni a belső ablakok beüvegezésére.
A fűtés akadálya lesz előreláthatólag a fűtőanyag hiány, illetve annak megnehezített ideszállítása. Örvendetesen vettük azonban tudomásul, hogy hazai olajforrásunkból elegendő mennyiségű olaj fog rendelkezésre állani. Ezt az olajat a nehéz fűtési viszonyok között helyi fűtés céljaira is kitűnően fel lehetne használni. Szükséges volna tehát egy olajjal fűthető „népkályhát" konstruáltatni és sorozatban előállítani, hogy az bármelyik kályha tűzterében működésbe legyen hozható úgy, hogy egy kívül elhelyezett olajtartályból tetszés szerint legyen táplálható.
Úgy vélem, még elegendő idő áll rendelkezésre, hogy ez a terv még a tél beállta előtt megvalósítható legyen. Az olajat szállítani és kis háztartások számára szétosztani is könnyebb feladat lenne, mint a fa vagy a szén kezelése.
Tisztelettel kérem a javaslatomat technikai szakértőkkel megbeszélés tárgyává tenni.
Debrecen, 1945. július 8.
Dr. Jeney Endre
egyetemi ny[ilvános] r[endes] tanár
Jelzet: MNL OL XIX-C-1-n-152-1945. - Az államigazgatás felsőbb szervei; Egészségügy, Népjólét; Népjóléti Minisztérium; Molnár Erik miniszter iratai.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 16.
1944
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő