Levelek a cserkészetről

avagy: intés az „udvari történetírás” ellen

„az 1922-es második dunavecsei táborban például előadtuk „Az ember tragédiája” bevezető színét. Minden különösebb előkészület nélkül, egyetlen olvasópróbával. Felejthetetlen élmény volt, amikor a tábortűztől alulról megvilágított hatalmas fák alól innen is onnan is felhangzottak a Tragédia bevezető sorai: „Dicsőség a magasban Istenünknek, Dicsérje őt a föld és a nagy ég...” és így tovább végig az egész szín szövege. Maga Karácsony is bevallotta utólag, hogy soha a Nemzeti előadásain nem érezte azt a mély áhítatot, valósággal megrázkódást, ami ekkor elfogta.”

Szőllősi István Gergely Ferencnek

Szombathely 1980. szeptember 5.

 

Kedves Barátom!

Tegnap érkezett táviratod meglepett ugyan, de nem túlságosan. Elvégre a gyorsaság századában élünk, és mit csodálkozunk azon, ha az alatt az idő alatt, míg egy gyerek világra jön, egy levél is meg érkezik Szombathelyről Budapestre. De félre a tréfát, hadd említsem meg, hogy az

levél másolatát hiába kerestem levélgyűjtőmben, mert időközben - több más levéllel és irattal együtt - elküldtem Sárospatakra, aholis a „Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei" keretében professzor végzi, pontosabban irányítja, a századelő egyházi és ifjúsági mozgalmaira, tehát a cserkészmozgalomra vonatkozólag is, az anyag összegyűjtését. (Pontosabb címét is megadom: Dr. U. K. Sárospatak, Rákóczi út 1. 3950). Velem együtt sokan mások is neki küldik el a cserkészet múltjára vonatkozó anyagot, úgyhogy már nagyon kiadós forrásanyaggal rendelkezik. Elhatározott szándékom ezt az anyagot további részletekkel is gyarapítani, s csupán a körülményeken múlott, hogy ezt eddig csak részben tehettem meg.

Irataim rendezése során újabban sok olyan anyag kerül elő, amit már régen elveszettnek véltem s amely „A másik forradalom"-ban írottakat dokumentumszerűen is alátámasztja. Hadd említsem meg itt legalább Bing Ede J[ános]. kis füzetét, amely „A cserkészet útmutatója" címen az Athenaeum kiadásában jelent meg év nélkül ugyan, de megállapíthatólag 1913-ban, mint a Gömöri Jenő szerkesztésében megjelent Modern Könyvtár 305-307. füzete, s amely - tudomásom szerint - az első magyar nyelvű könyv, amely a cserkészet ismertetésével foglalkozik.

Még érdekesebbnek tartom ennél annak a „Meghívó"-nak szó szerinti szövegét, amely mutatja, hogy az akkoriban divatossá váló turánizmussal szemben hogyan igyekezett az 1. sz. BKIE cserkészek és a nagyközönség felvilágosítását szolgálni a magyarság eredetének kérdésében, s amely azt is mutatja, milyen előkészületek előzték meg a dunapentelei ásatásokat, az első magyarországi munkatábor

.

Talán nem érdektelen, ha megemlítem, hogy más csapatok ugyanakkor táncmulatságokat rendeztek, mint ezt a nálam lévő meghívók bizonyítják. Vigyázni kell tehát és erősen különbséget tennünk, ha általános következtetéseket akarunk levonni a rendelkezésre álló adatokból.

Dr. Szathmáry Lajos külön levelezőlapon hívta fel figyelmemet a Pedagógiai Szemle f. évi 7/8. számában megjelent

, amelyet lehetőleg rövidesen el fogok olvasni.

Levelem hosszabbra nyúlt, mint eredetileg gondoltam, de ha már egyszer írok, legyen valami magva is soraimnak.

 

Szíves szeretettel üdvözöl      Szőllősi István

 

Szombathely 1980. szeptember 5.

 

Gépirat, sajátkezű aláírással.

  

Ezen a napon történt június 23.

1915

I. világháború: Az első isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg támadásával szemben az Osztrák–Magyar Monarchia sikeresen védekezik.

1940

Hitler látogatást tesz a német csapatok által megszállt Párizsban.

1941

Szlovákia csatlakozik a Szovjetunió elleni hadjárathoz.

1961

Életbe lép a nemzetközi Antarktisz-egyezmény, amely kiköti a kontinens semlegességét.

1983

II. János Pál pápa első külföldi látogatása során Varsóban tárgyal Lengyelország államfőjével, Jaruzelski tábornokkal, és Zakopanéban...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 15 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

A görög eredetű „diaszpóra” fogalom hosszú ideig a zsidó, görög és örmény szétszóratás leírására szolgált, manapság viszont a kényszerű kiűzetés vagy az önkéntes migráció következtében létrejött külföldi etnikai kisebbségi közösségek szinonimájává vált. A diaszpórák idegen befogadó országban tevékenykednek ugyan, de tagjait – a szociológiai vizsgálatok szerint – erős érzelmi kötelékek fűzik származási országukhoz. Magyar diaszpórán általában a 19. század végétől az országot, illetve a Kárpát-medencét több hullámban önként elhagyó, ma Nyugat-Európában és a tengerentúlon élő szórványmagyarságot értjük. Friss adatok szerint a diaszpórában élő magyarok száma körülbelül 2,5 millió fő, akiknek a fele azonban már nem tud magyarul.

Az elmúlt években a tengerentúli magyarság képviselői jelezték, hogy a diaszpóra tagjainak az évtizedek alatt összegyűjtött értékes dokumentumai egyre nagyobb veszélyben, sok esetben a megsemmisülés határán vannak. A Magyar Diaszpóra Tanács ezért 2013-ban elfogadta a Mikes Kelemen Programot, amelynek célja az, hogy a diaszpóramagyarság könyvtári, levéltári örökségét rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsák és gondoskodjanak későbbi méltó felhasználásáról. A Nemzetpolitikai Államtitkárság és az Országos Széchényi Könyvtár szervezésében elindított Mikes Kelemen Program 2014. január 1-jén kezdte el munkáját. A Magyar Nemzeti Levéltár szakmai partnerként 2015-ben csatlakozott e kezdeményezéshez, felvállalva a levéltárszakmai koordinációt. A Mikes Kelemen Program és a Nemzeti Kulturális Alap által finanszírozott Ithaka-program segítségével folyamatosan közreműködik az európai és tengerentúli emigráció iratanyagának szervezett hazahozatalában, az iratanyagok levéltári struktúrájának kialakításában, majd kutathatóvá tételében. Ennek eredményeként a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának őrizetébe számos értékes irathagyaték került, amelyekből az ArchívNet 2017. évi 2–3. összevont számának két írása is ízelítőt nyújt. A szám tematikája: „Magyar diaszpórák, emigráns egyesületek, személyes sorsok a 20. században”. Az összeállításban a már említett két dokumentumközlésen kívül olvashatunk még sanghaji magyar kalandorokról, az ottani magyar érdekvédelemről, továbbá a franciaországi, illetve a tengerentúli magyar diaszpóra szervezeteiről, azok működéséről. Nem kapcsolódnak szorosan a témához, de érdekfeszítőek a kristályéjszaka magyar vonatkozásai, és igen tanulságos olvasmány Alapi Gyula Rákosi Mátyáshoz írt, mindeddig ismeretlen levele is.

Technikai okok miatt az összeállításunkat két, formailag ugyan különálló, de tartalmilag szorosan összetartozó részre bontottuk: az elsőt, tehát az idei 2. számot 2017. június 21-én, míg a második részt, azaz a 3. számot június 28-án közöljük.

Budapest, 2017. június 21.

A szerkesztők