Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
Cseres Tibor levelezése I.

Levelek Cseres Tibornak (1950-1959)

A diktatúra szorításában

„Megbízzuk Cseres Tibort elvtársat egy kb. 8-10 ív terjedelmű ifjúsági regény megírásával. A regény témája röviden a következő: Egy község dolgozó parasztjai a kulák és [a] klerikális reakció befolyására nem mernek vállalkozni a termelőszövetkezet megalakítására. A Párt azonban nem akar meghátrálni az elkezdett munkában, és az ifjúságot kéri meg, hogy alapítson termelőcsoportot. Az ifjak vállalkoznak s egy esztendei nehéz munka és súlyos harcok árán virágzó gazdaságot létesítenek, az egykori elhanyagolt kulák és urasági földeken.”

f.

Egy olvasó levele Cseres Tibornak

1952. augusztus 8.

 

Cseres Tibor elvtárs

Kedves Elvtársak!

Legutóbbi levelemben André Stil „Az első összecsapás" című könyvéről írtam az Elvtársaknak és válaszukban megírták nekem, hogy egy ma élő magyar író művéről írjak bírálatot. Cseres Tibor „Tél és nyár" című novellás kötete fekszik előttem. A novellák Cseres Tibor két rendszerben átélt élményeiről adnak képet az olvasónak. Az első novellák, amelyeket 1935-től 38-ig írt a szerző, az átkos Horthy-éra idejében játszódó epizódok. A többiek, melyek 1949-től 51-ig terjedő időben keletkeztek, a szocializmust építő falusi magyar nép életéből kiragadott jelenetek. Ha párhuzamot vonunk a felszabadulás előtti és utáni művei között, akkor élesen megvilágítottnak látszik az az átalakulás, amely az író egyéniségében, témaválasztásában megmutatkozik. A felszabadulás előtt novelláiban egyes emberek problémáival foglalkozik. Egyes emberek sora az, mely az író képzeletét megragadja. „A dinnyecsősz", a „Gyermek születik" stb. című novellái a proletár egyének elnyomottságát vetítik elénk, bár szépen megírva, de mégsem eléggé élesen, meghatározva mondanivalóját. Írásaiból nem az osztályelnyomottság, hanem inkább az egyéni tragédia, vagy helyesebben az egyéni „balszerencse" domborodik ki.

Ezzel szemben a felszabadulás utáni novelláiban élesen tükröződik [!] vissza harcos, kollektív, szocializmust építő életünk közös, és egyéni aktualitásai. És ha ezekben a novellákban is kiemelkednek az egyének ügyei, mégis elválaszthatatlanul, a közösség ügyétől, a „Szerelmek" című novella alakjainak legbensőbb ügyéről, szerelmi életükről van szó, mely szerelmi érzés még az alakok előtt sem egészen tudatos, mégis e megnyilvánuláson keresztül mutatja be nekünk a gépállomás életét, a Munkás-Parasztszövetséget és a traktoros felvilágosító munkáját a parasztság között. „Az ajándékborjú" című novellájában helyesen világít rá a kulák alattomos fondorkodására, melyet tehetetlen dühében afelett, hogy nyílt támadásba nem mehet át, ravaszkodással igyekszik a TSzCs közelébe férkőzni. [!] Érdekes Kondor tsz elnök alakja is, aki opportunista megalkuvással, szervilis lélekkel húzódik a kulákhoz. Igen életszagú realitás árad ki a Hartmanné Kovács Ilonka személyéből. Nagyon szépen van megrajzolva az erélyes, körültekintő, de a női báj és kedvesség minden fegyverével ellátott párttitkár alakja, aki már az újtípusú ember, a felszabadult nő arcképe. A legszebb novella, talán a „Fazekasék" című novella. Ebben a novellában domborodik ki az egyszerű parasztok határtalan szeretete a magyar nép bölcs vezetője: Rákosi Mátyás iránt, aki akkor is közöttük él, ha nincs jelen, szavainak csengése akkor is fülükbe hangzik, amikor azok már régen elhangzottak, csupán reá kell gondolni és adva van a megoldás bonyolult problémáiknál. Meghatóan van megírva Rákosi elvtársnak, a nép vezetőjének személyes segítése és érdeklődése ezernyi gondja között is,-mellyel az egyszerű emberek problémáival foglalkozik.

Cseres Tibort eddig nem ismertem. Első könyve ez, amit tőle olvastam. Szeretném megkérdezni Cseres Tibor elvtársat, hogy mi az oka annak, hogy

-(legalábbis „Tél és nyár" c. novellás kötetében ebből az időszakból nincsenek írásai). Ő, akinek stílusa zamatos, mondanivalója sok, miért hallgatott a felszabadulás után 1949-ig. Lehet, hogy csak én nem ismerem az írásait azokból az időkből. Több elvtársnak, kartársnak, dolgozótársamnak ajánlottam elolvasásra Cseres Tibor könyvét, és mindegyiküknek tetszett. Éppen ezért vagyunk kíváncsiak Cseres Tibor egész életére, hallgatásának okaira, mert ő hivatott arra, hogy a nép írója legyen. Remélem Cseres Tibor nem fog haragudni kíváncsiskodásomért. Meg fogja mondani, mi késztette hallgatásra és melyek voltak azok az erők, melyek újra megragadták a ma már ércesen, édesen búgó hangját, mely a szívekbe hatol.

Aláírás, lakcím.

Budapest, 1952. augusztus 8.

 

Gépirat. - Az Állami Könyvterjesztő Vállalat Propaganda Osztálya küldte ezt az olvasói levelet az írónak az alábbi levél kíséretében: „Mellékelten elküldjük A. Frigyes olvasólevelezőnk (lakcím) levelét, melyben nagyon szépen foglalkozik a »Tél és nyár« c. elbeszéléskötettel. Szeretnénk, ha Cseres elvtárs olvasólevelezőnknek válaszolna, hiszen levelezésünk egyik célja éppen az, hogy olvasóink bírálják, és bírálatukkal segítsék íróink munkáját. Szeretnénk, ha Cseres elvtárs levelét hozzánk is elküldené." Az író válaszlevele nincs birtokunkban.

Ezen a napon történt március 27.

1918

Besszarábia csatlakozik Romániához.

1921

IV. Károly magyar király első visszatérési kísérlete.

1934

Csurka István Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, politikus (MIÉP) (†2012)

1936

Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök megbeszéléseket folytat a Hlinka-féle Szlovák Néppárt képviselőivel a párt kormányba lépéséről, de...Tovább

1968

Jurij Gagarin szovjet repülőtiszt, az első űrhajós (*1934)

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 15 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Történelmi tapasztalat, hogy a háborúk és az idegen katonai megszállás következményeit szinte mindig az ártatlan polgári lakosság sínyli meg leginkább. Nem volt ez másként a korabeli Magyarország területén sem 1944–1945 fordulóján. A bevonuló Vörös Hadsereg egységei ugyanis a katonák által „egyénileg” elkövetett atrocitásokon túl – rablás, fosztogatás, a nők tömeges megerőszakolása – módszeresen fogdosták össze a magyar és német származású civileket, majd vitték őket meghatározatlan idejű, sokszor évekig tartó kényszermunkára a Szovjetunió területére.

Hosszú évtizedekig a szovjet tábor országaiban, így Magyarországon is tilos volt minderről a nyilvánosság előtt beszélni. Fiatal nemzedékek sora nőtt úgy fel, hogy szinte semmit nem tudott az ún. „málenkij robotról”, vagy pedig félrevezető, hamis információkat szerzett róla. A hazai történetírás is csak a rendszerváltozás környékén szabadult meg a rákényszerített ideológiai kötöttségektől, és az 1980-as évek végétől vált lehetővé a téma tudományos feltárása, tárgyilagos elemzése.

A magyar kormány a 2015. évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé, Gulág-emlékévnek nyilvánította, majd az emlékévet 2017. február 25-ig meghosszabbította. Ez alatt a több mint két év alatt számos megemlékezést, konferenciát, kiállítást, történelmi jellegű iskolai vetélkedőt rendeztek, emléktáblákat avattak, és új lendületet kapott a GULAG-, illetve a GUPVI-témakör magyarországi tudományos kutatása. Ennek köszönhetően állt össze az ArchívNet idei első, 2017/1. száma is, amelynek témája: „Hadifogság, Gulág, málenkij robot”. Írásaikban a szerzők ismertetik ez irányú kutatásaikat, új összefüggéseket tárnak fel, és mindeddig ismeretlen dokumentumok közlésével gazdagítják a szovjetunióbeli kényszermunkáról alkotott eddigi tudásunkat.

A szám megjelenését a Gulág Emlékbizottság támogatta. Ki kell emelnünk, hogy 2016 decemberében szintén a Gulág Emlékbizottság anyagi támogatásával újult meg a folyóirat külső megjelenése és honlapjának motorja, amelynek eredményeként korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb felület várja olvasóinkat.

Budapest, 2017. február 15.

A szerkesztők