Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
Cseres Tibor levelezése I.

Levelek Cseres Tibornak (1950-1959)

A diktatúra szorításában

„Megbízzuk Cseres Tibort elvtársat egy kb. 8-10 ív terjedelmű ifjúsági regény megírásával. A regény témája röviden a következő: Egy község dolgozó parasztjai a kulák és [a] klerikális reakció befolyására nem mernek vállalkozni a termelőszövetkezet megalakítására. A Párt azonban nem akar meghátrálni az elkezdett munkában, és az ifjúságot kéri meg, hogy alapítson termelőcsoportot. Az ifjak vállalkoznak s egy esztendei nehéz munka és súlyos harcok árán virágzó gazdaságot létesítenek, az egykori elhanyagolt kulák és urasági földeken.”

d.

Mészöly Dezső Cseres Tibornak

1952. március 14.

 

Kedves Tibor!

Ne haragudj, hogy lapodra ilyen későn válaszolok. Folyton vártam az alkalmat, hogy

sikerül behatóan megbeszélnem novelládat. Most már nem várok. Horvai Pistát nem győzöm sajnálni... Ezt nem azért írom, hogy mentegessem előtted, amiért továbbra is türelmedet kéri, hanem, mert valóban embertelenül nehéz helyzetbe került a váratlanul nyakába szakadt rengeteg munka miatt. (Miután hat hétig próbált, újra kellett kezdenie a munkát , mert Ladányi elment a Szovjetunióba a magyar küldöttséggel - majd bevonult a pártiskolára. Utána kezdődött a darab II. szereposztásának próbája - az is heteket vett igénybe, de közben már meg kellett kezdeni a főiskolai vizsgaelőadás próbáit is... A Főiskolán ugyanis szintén darabját játsszák a hallgatók... ezt rendezte volna, de megbetegedett... Erre átvette ... de most Pártost is elvitték pártiskolára, így ezt is Horvainak kell folytatni - úgy hogy közben még igazgat is egy rendezők nélkül maradt színházat - mert Hont Ferenc is megvált a színháztól, még a télen...

Eleget untattalak belső ügyeinkkel... A lényeg az: Horvai arra kér, kezdj el dolgozni a velünk folytatott beszélgetés és saját fantáziád alapján, addig is, míg ő be nem kapcsolódhat a munkába. Elutazásotok előtti megbeszélésünk veleje az volt, hogy Annuska alakja körül kell a mesét megváltoztatni. Mi úgy látjuk: jó volna Jánosék mellett egy másik pár: azok a fiatalok, akik már az új életben, az szövetkezetben élve, akadályok és kerülők nélkül egymásra találhatnak. Annuskáék, miután egyenesbe jutottak, bizonyára sokat mulatnak a másik páron... Hiszen ők jó előre tudták, hogy azok hova fognak végül is kilyukadni. Ez vígjátéki anyagnak hálás, és a darab eszmei mondanivalóját szolgálja. Szebb a szerelem a szocializmusban - vagy: a szocializmusban nincs gátja az igazi szerelemnek - vagy: gazdasági felszabadulás hozhatja meg az emberi érzések felszabadulását... Azt hiszem, ilyesmit akarsz mondani a darabbal. Legutóbbi megbeszélésünkre úgy emlékszem vissza, hogy azon a fentiekben egyetértettünk. Mégis arra kérlek, írd meg, ha bárhol bármilyen dramaturgi[ai] erőszaktételt érzel előzetes tanácsainkban.

Befejezésül megismétlem: Egészséges, sablonmentes vígjátékot remélünk a témától és jövő évi műsorunkban számítunk rá.

Baráti üdvözlettel Mészöly Dezső

Budapest, 1952. március 14.

Gépirat, a Madách Színház céges levélpapírján.

Ezen a napon történt augusztus 21.

1959

Eisenhower amerikai elnök rendelete értelmében Hawaii az USA 50. tagállamává válik.

1965

Samu, az előember csontjait megtalálják a vértesszőlősi ásatáson

1968

A 20-ról 21-re virradó éjjel megkezdődik a Varsói Szerződés csapatainak inváziója Csehszlovákia ellen Magyarország részvételével.

1968

A Varsói Szerződés csapatai leverik a „prágai tavaszt”. A demokratikus ellenzék teljesen feladta a rendszer megreformálhatóságának...Tovább

1982

Ifjúsági búcsút tartottak a Bács-Kiskun megyei Hajóson, ahol Paskai Lász-ló mutatott be szentmisét.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 17 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Stefan Zweig osztrák író szerint az első világháború előtti időszak a biztonság aranykora volt, ahol senki sem tartott háborúktól, forradalmaktól, erőszakos változásoktól. „Az ész korszakában képtelenségnek tűnt minden radikalizmus, minden erőszak” – írta visszaemlékezéseiben. Bár ez kétségtelenül idealizáló és utólagosan visszavetített kép, mégis kijelenthetjük: az első világháború brutalitásai nyomán bizonyosodott be leginkább, mennyire utópisztikus elképzelés volt, hogy a modernség előrehaladása az erőszak visszaszorulását eredményezi. A mérhetetlen rombolás, pusztítás mellett a totálissá vált első világháború egyik legsúlyosabb következménye ugyanis az emberi élet értékének elképesztő leértékelődése volt. A háborús erőszak-tapasztalat hozzájárult a gátlások leépüléséhez, a mindennapi életben tapasztalható erőszak terjedéséhez, továbbá a politikai kultúra militarizálásához. A háborús, illetve tágabb értelemben a politikai erőszak kérdése ennek ellenére hosszú ideig a történettudomány perifériáján helyezkedett el, és csak az utóbbi évtizedek kutatásai irányították rá a figyelmet.

1918 után Közép- és Kelet-Európában egymással rivalizáló szélsőségek léptek színre, forradalmak és ellenforradalmak váltották egymást. Magyarországon 1919. március 21-étől néhány hónapig az ún. vörösterror, majd a Tanácsköztársaság leverését követően a fehérterror tombolt. Közben az ország nagy részét idegen csapatok szállták meg; a román hadsereg egy időre Budapestet is elfoglalta, és egész Győrig nyomult előre.

A második világháború az elsőt is jócskán felülmúlta a pusztítás mértékét és brutalitását illetően. Civilek ellen elkövetett tömeggyilkosságok, egész népcsoportok elüldözésére vagy kiirtására irányuló törekvések, valamint a hatmillió európai, zsidó származású áldozatot követelő holokauszt fémjelzik e tragikus történelmi időszakot. A Magyarországon 1944. október 16-án hatalomra került Szálasi Ferenc nyilaskeresztes rémuralma állami szintre emelte a terrorizmust, a rablást, kínzást, erőszakot, az extrém kegyetlenséget.

A német megszállást és a nyilas terrort néhány év elteltével újabb totális diktatúra követte Magyarországon. A Vörös Hadsereg támogatásával hatalomra került Rákosi-rendszer elsősorban az államvédelmi hatóság segítségével tartotta állandó rettegésben a társadalmat. Ideológiai megfontolásokból tömegesen vetettek ártatlan személyeket börtönbe, a koncepciós perekben halálra ítéltek száma pedig meghaladta a százat.

Az ArchívNet idei 1–2. összevont számának fő témája: „Politikai erőszak a 20. századi magyar történelemben”. Elsősorban azt vizsgáljuk, hogy az elmúlt évszázad magyar történelmének különböző korszakaiban miként és milyen formában nyilvánult meg a politikai erőszak, milyen erőszak-tapasztalatokról tanúskodnak a fennmaradt levéltári iratok. „Technikai” okok miatt az összeállítást két önálló részre kellett bontanunk. Így az első öt írást tartalmazó 1-es szám 2018. április 6-án, míg a 2-es szám 2018. április 27-én jelenik meg.

Budapest, 2018. április 6.
A szerkesztők