Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Szovjet milícia - magyar malícia

Szarkasztikus humor a pulpitus előtt

„Dolgozzatok, dolgozzatok, mert végem van, családos ember vagyok és hazaárulásból tengetem életem. Most vagyok először miniszter, hagyjatok lennem továbbra is. Tekintsétek a 20 szovjet hadosztályt és becstelenségben megőszült fejemet. Ha nem dolgoztok, az oroszok még majd kimennek, s akkor mi lesz velem. Számítok rátok, támogassatok. Vegyétek fel a munkát és dolgozzatok."

2.

  

a.

Részlet a PMB B. 1339/13/1957-as számú ítéletéből

 

 

„[...] Az 1957. évi február 18. napján 

 I. r. vádlott lakásán megtartott házkutatás során az ágyban elrejtve, az ügyész által a november 22-i tárgyaláson becsatolt, kockás papírra túlnyom részben a vádlott által ceruzával írt, Kádár Jánossal és a munkás-paraszt kormánnyal kapcsolatban gyalázkodó kitételeket tartalmazó „felhívás-t" találtak."

 

b.

Részlet PMB B. 1339/9/1957-es számú jegyzőkönyvből

 

„[...] Ügyész kiterjeszti vádját Sz. J. I. r. vádlottal szemben ténybelileg, és csatolja okirati bizonyítékait, csatolja R. K. vallomását és egy röpiratot, melyet a házkutatás alkalmával találtak vádlottnál. A röpirat izgató kijelentéseket tartalmaz.

Tanácselnök a kiterjesztett vádra vonatkozóan kihallgatja Sz. J. vádlottat.

Sz. J. vádlott nyilatkozata a kiterjesztett vádra vonatkozóan:

Vádat megértettem, bűnösnek nem érzem magam.

R. K. állítása valótlan, mert semmiféle izgató tartalmú beszédet nem tartottam. A vörös zászló elégetése sem fedi a valóságot, mert ilyen cselekményt nem követtem el. Azt a kijelentést sem tettem, hogy legyőztük a vörös medvét. R. K-t nem is ismerem.

A röplapot Budapestről hozta egy fiatal. Az írás fele, azé, aki hozta, fele pedig az enyém. Akkor jött hozzám két ember mondták, hogy pálinkát akarnak vásárolni. Vásároltak is. Az egyik elkezdte írni a röpcédulát, azonban lassúnak találta, így én folytattam tovább az írást. A feleségem az ágyra dobta a röplapot, az véletlenül becsúszott a takaró alá, így történt, hogy a házkutatás alkalmával megtalálták. A házkutatást február 18-án tartották meg.

Ügyészi kérdésre vádlott: A N[emzeti]B[izottság]ban G. volt az adminisztrátor, S. S. volt adóügyi tisztviselő, G. csepeli munkás volt, ügyvéd volt a jogtanácsos, F. A. pedig a gépírónő.

A N[emzeti]B[izottság] közösen határozott. Két-három ülés volt, de hetente legalább egy alkalommal összeült a N[emzeti]B[izottság]. A határozatok gyűlésen születtek meg. Én személyesen nem 

.

I. r. vádlott védője kéri a tárgyalás elhalasztását, tekintettel a kiterjesztett vádra és bizonyítékainak beszerzésére.

Ügyész a tárgyalás elnapolását nem ellenzi, kéri tanúként kihallgatni R. K. ráckevei lakost a kiterjesztett vádra nézve."

 

Jelzet: MNL PML XXV.-2.-b.-1339/1957. - Magyar Nemzeti Levéltár Pest Megyei Levéltára, Pest Megyei Bíróság iratai, Büntető perek. - Géppel írt, eredeti.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt június 16.

1919

Eperjesen kikiáltják a Szlovák Tanácsköztársaságot.

1940

A Szovjetunió megkezdi Észtország megszállását.

1944

Jaross Andor belügyminiszter, a közrend és a közbiztonság megőrzé-sére hivatkozva feloszlatta a Gyermekbarát Egyesületet. A veszélyt a...Tovább

1948

A Nemzetgyűlés elfogadta az egyházi iskolák államosításáról szóló törvényjavaslatot (1948:XXXIII. tv.), amelynek végrehajtása...Tovább

1958

Nagy Imre, Maléter Pál és Gimes Miklós halálos ítéletének végrehajtása.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Osztrák‒Magyar Monarchia ‒ nemzetiségi kérdés, felbomlás
 

„Détruisez l’Autriche-Hongrie!”, azaz „Zúzzátok szét Ausztria–Magyarországot!” – adta ki a jelszót Edvard Beneš 1916-ban Párizsban megjelent, nagy visszhangot kiváltó könyvében. A későbbi csehszlovák állam egyik alapítója, az ekkor még emigrációban élő Beneš azt próbálta bizonyítani hamis propagandával, hogy a németek, a Habsburgok és a magyarok a történelem folyamán mindig is egy antidemokratikus abszolutizmust képviseltek, állandó jelleggel fenyegették a „csehszlovákokat”, sőt mi több, az egész emberiség legveszélyesebb ellenségeinek számítanak. Egykori tanárával majd harcostársával, Tomáš Garrigue Masarykkal együtt Beneš a német- és magyarellenes hangulat felfokozásával igyekezett meggyőzni Franciaország, valamint a többi antantállam közvéleményét és döntéshozó köreit a Monarchia feldarabolásának szükségességéről. Ehhez hasonló törekvések már korábban is megjelentek. Robert William Seton-Watson történészprofesszor, ismertebb nevén Scotus Viator, az „utazó skót”, kezdetben a Habsburg Monarchia lelkes híve volt, később annak éles bírálójaként a föderalizálást szorgalmazta, végül pedig a Birodalom szétrombolásának egyik élharcosa lett. Seton-Watsonnak a századelő magyarországi állapotai vizsgálata során minden tévedésével, túlzásával, magyarellenes előítéleteivel együtt ‒ amint azt összeállításunk első írásában Jeszenszky Géza is kiemeli ‒ sok kérdésben igaza volt. A korabeli magyar közvélemény és a hivatalos körök azonban elutasítóan fogadták minden bírálatát, értetlen és ellenséges légkört alakítottak ki vele szemben.

A kettős monarchia és ezzel együtt a történeti Magyarország 1918. őszi felbomlása, az utódállamok létrejötte bonyolult, többtényezős folyamat eredménye volt. A központi hatalmak elveszítették az első világháborút, a soknemzetiségű birodalomban felerősödtek az elszakadási törekvések, a szomszédos kisállamok mértéktelen területi követeléseket fogalmaztak meg, a győztes nagyhatalmak pedig 1918 tavaszán-nyarán hosszas bizonytalankodás után véglegesen eldöntötték, hogy az Osztrák‒Magyar Monarchiának nincs helye az általuk elképzelt új Európa térképén. Gyarmati Enikő dokumentumközlése a szétesés „pillanatfelvételeit” nyújtja svájci követjelentések tükrében, hozzájárulva ezzel a felbomlásról alkotott külső kép rekonstruálásához.

Az összeállítás többi írása Budapest hídjainak 1945-ös felrobbantásával, a MÁV 1946-os helyzetével, Hruscsov 1958. évi tatabányai látogatásával, végül pedig a legendás huszárkapitány, Zubovits Fedor afrikai kalandozásaival foglalkozik.

 

Budapest, 2019. március 4.

 

A szerkesztők