A pokol fedőneve: Waldsee. Magyar foglyok levelei Auschwitzból

Az Auschwitzból magyarországi rokonokhoz, szeretteikhez küldött Waldsee-levelek elsődleges célja az volt, hogy - hamis látszatot keltve - megnyugtassák az otthon maradottakat, hogy jól vannak, életük nem forog veszélyben. Az SS természetesen szigorú cenzúrát alkalmazott, s ennek egyik jeleként a levelek mindig ceruzával íródtak. Az otthoni címekre, esetleg munkaszolgálatos táborba szóló roppant szűkszavú írásokban a foglyok minden esetben csak a legfontosabb, és pedig mindig pozitív információt közölhettek.

Források

 

1. a+b
Bonyhádi és budapesti lakosok levelezése, Waldsee említésével, 1944. szeptember 26.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.1675.1.

 

2.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.443.11.

 

3.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.443.16.

 

4.a+b 
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.25.1.

 

5.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2013.82.2.

 

6.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.574.1.

 

7.a+b+c
A lágerek felszabadulása után a magyar foglyok hazatérése több hónapig is eltarthatott,
a felszabadított raboknak ezalatt lehetőség nyílott levelet írni szülőhazájukba is.
Erről tanúskodik az Auschwitzban, 1945 februárjában magyar fogoly által írott levél.
A küldeményt Láng Irén budapesti, Szív utca 50. sz. alatti lakos címére küldte Schrank Imre,
felszabadult fogoly, az auschwitzi 21. blokk lakója.
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.472.1.

 

8.a+b
Jelzet: Holokauszt Emlékközpont, Gyűjtemény: 2011.811.

  

 

Átiratok szövegei:

 

  1.  a + b.

Liebe Schwester!

Bin gesund [und] fühle mich gut Schreibe mir in deutscher Sprache.

Grüsst und Küsst Dich

Viola

 

Kedves Nővérem!

Egészséges vagyok [és] jól érzem magam. Írj nekem németül.

Üdvözöl és csókol,

Violád

 

  1. a + b.

Liebe Schwester!

Ich bin gesund schreibe mir bitte bald in deutscher Sprache.

Ich küsse dich

Manci

 

Drága Nővérem!

Egészséges vagyok. Írj nekem kérlek mihamarabb német nyelven.

Csókollak

Manci

 

  1. a +b.

Liebe Frau!

Ich fühle mich gut. Küsse dich

Feri

 

Drága Feleségem!

Jól érzem magam. Csókol

Feri

 

  1. a + b.

Ich bin gesund und hoffe ich bei euch und alles in Ordnung ist.

Nächtenmals hoffe Ich bei uns mehr schreiben können.

Viele Küsse,

Elemér

 

Legközelebb, remélem, többet tudunk írni.

Sokszor csókol,

Elemér

 

  1. a + b.

Mein lieber Bräutigam

Ich bin glücklich angekommen und bin gesund.

Viele Küsse von Deine

Vera

 

Drága vőlegényem!

Szerencsésen megérkeztem és egészséges vagyok.

Sok csók a Te

Verádtól

 

 

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt június 19.

1953

Az Amerikai Egyesült Államokban kémkedésért kivégzik Ethel és Julius Rosenberget.

1991

Elhagyja Magyarországot az utolsó megszálló szovjet katona is, Silov altábornagy személyében.

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Osztrák‒Magyar Monarchia ‒ nemzetiségi kérdés, felbomlás
 

„Détruisez l’Autriche-Hongrie!”, azaz „Zúzzátok szét Ausztria–Magyarországot!” – adta ki a jelszót Edvard Beneš 1916-ban Párizsban megjelent, nagy visszhangot kiváltó könyvében. A későbbi csehszlovák állam egyik alapítója, az ekkor még emigrációban élő Beneš azt próbálta bizonyítani hamis propagandával, hogy a németek, a Habsburgok és a magyarok a történelem folyamán mindig is egy antidemokratikus abszolutizmust képviseltek, állandó jelleggel fenyegették a „csehszlovákokat”, sőt mi több, az egész emberiség legveszélyesebb ellenségeinek számítanak. Egykori tanárával majd harcostársával, Tomáš Garrigue Masarykkal együtt Beneš a német- és magyarellenes hangulat felfokozásával igyekezett meggyőzni Franciaország, valamint a többi antantállam közvéleményét és döntéshozó köreit a Monarchia feldarabolásának szükségességéről. Ehhez hasonló törekvések már korábban is megjelentek. Robert William Seton-Watson történészprofesszor, ismertebb nevén Scotus Viator, az „utazó skót”, kezdetben a Habsburg Monarchia lelkes híve volt, később annak éles bírálójaként a föderalizálást szorgalmazta, végül pedig a Birodalom szétrombolásának egyik élharcosa lett. Seton-Watsonnak a századelő magyarországi állapotai vizsgálata során minden tévedésével, túlzásával, magyarellenes előítéleteivel együtt ‒ amint azt összeállításunk első írásában Jeszenszky Géza is kiemeli ‒ sok kérdésben igaza volt. A korabeli magyar közvélemény és a hivatalos körök azonban elutasítóan fogadták minden bírálatát, értetlen és ellenséges légkört alakítottak ki vele szemben.

A kettős monarchia és ezzel együtt a történeti Magyarország 1918. őszi felbomlása, az utódállamok létrejötte bonyolult, többtényezős folyamat eredménye volt. A központi hatalmak elveszítették az első világháborút, a soknemzetiségű birodalomban felerősödtek az elszakadási törekvések, a szomszédos kisállamok mértéktelen területi követeléseket fogalmaztak meg, a győztes nagyhatalmak pedig 1918 tavaszán-nyarán hosszas bizonytalankodás után véglegesen eldöntötték, hogy az Osztrák‒Magyar Monarchiának nincs helye az általuk elképzelt új Európa térképén. Gyarmati Enikő dokumentumközlése a szétesés „pillanatfelvételeit” nyújtja svájci követjelentések tükrében, hozzájárulva ezzel a felbomlásról alkotott külső kép rekonstruálásához.

Az összeállítás többi írása Budapest hídjainak 1945-ös felrobbantásával, a MÁV 1946-os helyzetével, Hruscsov 1958. évi tatabányai látogatásával, végül pedig a legendás huszárkapitány, Zubovits Fedor afrikai kalandozásaival foglalkozik.

 

Budapest, 2019. március 4.

 

A szerkesztők