Cseppkő mint propaganda-eszköz Aggteleken

1950-ben a Népművelési Minisztériumban az aggteleki–jósvafői cseppkőbarlangot a babonák elleni küzdelem egyik fontos támaszának látták. Javaslatot dolgoztak ki a barlang természettudományos propagandaközponttá való kiépítésére, a megfelelő káderek – jelen esetben a barlangi túra vezetőinek – hiányos dialektikus materialista ismereteinek bővítésére, képzésére, a Barlangmúzeum felállítására, a kisvasút megépítésére, illetve a környék modernizálására.

Az Aggteleki Cseppkőbarlang és a hozzátartozó turistaszállók szabályzata
Tervezet

Az Aggteleki Cseppkőbarlang és a hozzátartozó turistaszállók szabályzata

I. Az Aggteleki Cseppkőbarlang

1./ A barlang Magyarország legjelentősebb természettudományos és látványos természeti emléke. Mint ilyen az 1934. évi törvény védelme alatt áll, rongálói az idevonatkozó törvény hatálya alá esnek.

2./ A barlang a múltban a látogatók számára csak mint érdekes természeti tünemény, látványosságként lett bemutatva. A Magyar Népköztársaságban a barlang földtani, emberi, álltai és növénytani adottságainál fogva fontos népművelési tényezőnek tekintendő, ami ez említett ismereteken a dialektikus materialista szempontok alapján terjeszti.

3./ A barlang a hivatását jelenlegi felszereltségében csak a természetes üregeivel és képződményivel, tehát hiányosan szolgálja, s így nem is biztosíthatja a kívánt cél elérést. Ahhoz, hogy a barlang természettudományos adottságait a közönség megfelelően áttekinthesse és jelentőségét megérthesse szükséges, hogy ezek az adottságok részben a barlangban, részben a felszínen muzeálisan is bemutassanak. Ennek érdekében a következő létesítmények felállítása és fenntartása szükséges:

 

I. A barlangban:
a./ Akvárium a barlangi vakrákok bemutatására.
b./ Terrárium a barlangi rovarok bemutatására.
c./ Herbárium a barlangban tenyésző növényvilág bemutatására.
Ezek a létesítmények lehetővé teszik, hogy a látogatók az élőlényeknek az alkalmazkodási képességét, tehát a fejlődés bizonyítékaként tekinthető: átalakult növényeket és állatokat eredeti környezetükben láthassa.
d./ Magában a barlang kőzetében található állati és növényi kövületeknek, továbbá a kéregmozgások jelenségeinek, mint földtörténeti bizonyítékoknak a bemutatása.
e./ A barlanglakó fiatalabb kőkori ember kultúrnyomainak: tűzhelyek, konyhadombok, cölöpökre épített ágyak nyomai és sírhelyek tartósítása és bemutatása.
I.A felszínen:
Magában a barlangban csak azoknak az oktatójellegű tényezőknek a bemutatása eszközölhető, amelyek egyrészt csakis itt mutathatók be, másrészt nem zavarja a barlangnak és képződményeinek megtekintési idejét. A barlanggal kapcsolatos természettudományos és gazdag embertörténeti anyag bemutatására a felszínen egy erre a célra megfelelő 14*8 m alapterületű, egyetlen helyiségből álló bemutató termet, egy vele összefüggő 4*4 m alapterületű kísérleti termet magába foglaló Barlangmúzeumot kell felállítani. Ugyanis a barlang olyan gazdag természettudományos és embertörténeti anyaggal rendelkezik, hogy annak átütőerőt jelentő szemléltetése csakis így oldható meg. A Barlangmúzeum felállításával az Aggteleki Cseppkőbarlang, mint Európa legnagyobb cseppkőbarlangja nemcsak előbbre jut azon a ranglistán, amelyen mint kultúrtényezőt a nálánál kisebb külföldi barlangok, mint pl. Jugoszláviában lévő Postumiai Cseppkőbarlang is megelőzik, de mint népművelési tényező a Magyar Népköztársaságnak hatásos támasza lesz abban, hogy népünket az évszázados klerikális befolyás alól felszabadítsa. A Barlangmúzeumban részben ábrázolással, részben eredeti anyagban kiállításra kerülnek:

•a.         A barlangnak, mint a természet alkotásának szemléltető bizonyítékai. Barlangképződés, cseppkőképződés stb.

•b.         A barlangban élő állat- és növényvilág preparált csoportjai alkalmazkodásuk és átalakulásuk okát, folyamatát magyarázó szöveggel.

•c.         Embertörténeti anyag. Felöleli a barlangban élt fiatalabb kőkori ember kultúr-maradványait, de maga az ember és kultúrája fejlődésének a szemléltetése érdekében összehasonlító anyagot kell beállítani a megelőző embertípusokról és kultúrájukról.

A Barlangmúzeum könnyen megközelíthető helyen, Aggteleken a Barlangszállóval szemben a barlang tulajdonát képező réten épül. A Barlangmúzeum megtekintése díjtalan, ill. a megváltott barlangbelépő egyben a múzeum megtekintésére is jogosít. Iskolák tanáraik vezetésével, a Barlangmúzeum anyagának a tanulmányozása, úgy a bel-, mint a külföldi szakemberek számára biztosítva van, de ez nem akadályozhatja a közönséget a múzeum anyagának a megtekintésében.

4./ A barlang őslénytani és ősrégészeti anyaga tudományos értékkel bír. Ezeket a múltban egyes tudományos intézetek a barlang jellegének figyelembevétele nélkül tárták fel; képződményeket döntöttek ki és nagy felületeken kéregborításokat pusztítottak el. Ezzel helyrehozhatatlan károkat okoztak. Ilyen ténykedésnek a megakadályozása a barlangigazgató feladata, akinek joga van az esetleges ásatások helyét, terjedelmét és idejét a barlang jellegének a figyelembevételével korlátozni. Ebből eredő vitás ügyekben az Országos Természetvédelmi Tanács dönt.

5./ Egyrészt magának a barlang állagának, másrészt a környező jellegzetes karsztvidéknek a pusztításoktól való megvédése szükségessé teszi azt, hogy a barlang felszíni környékének bizonyos területei is védett területté nyilvánítsák. Ezeknek a területeknek a védetté nyilvánítását a barlang igazgatójának előterjesztésére a barlang igazgatójának az érdekelt községek népi szerveinek és az erdőgondnokság bevonásával az Országos Természetvédelmi Tanács eszközöli.

6./ A barlang tulajdonában úgy Aggteleken, mint Jósvafőn ingatlan területek vannak. Az aggteleki területeken hasznosítás céljából művelésre adták ki. Tekintettel arra, hogy a barlangot felkereső közönség a szabadban egyrészt már a múltban sem tudott a rendelkezésre álló területen kényelmesen elhelyezkedni, másrészt ezek a területek megművelve nem illenek be, illetőleg rontják a barlang közvetlen környékének a tájképi hatását, ezeket a területeket parkosítani, illetve fásítani kell.

7./ A barlang Aggtelek és Jósvafő közt húzódó főága 7 km hosszú. Ennek az ún. „hosszútúrának" gyorsabb és nagyobb tömegek által is hozzáférhetővé tétele érdekében a barlang felügyeleti hatósága már a múltban elhatározta, hogy a Postumiai barlanghoz hasonlóan kisvasutat vezet végig. A barlangvasút Aggtelekről a barlang tulajdonát képező rétről kiindulva az Acheron víznyelőjén át lépne a barlangba, ahol a főágat követve az Óriások terme alatt és előtt, az erre a célra legalkalmasabb teremben fordulna meg. Ezt a tervet a II. világháború közbejötte akadályozta meg. A barlangvasút megépítése a barlangfejlesztés egyik pontjaként tekintendő.

8./ A barlang legérintetlenebb és eredeti állapotában lévő ága a Retekág. A közelmúltban ennek az ágnak kívülről való megnyitását tervezték, amit azonban az Országos Természetvédelmi Tanács nem engedélyezett. A Retekág, mint rezervátum eredeti állapotában őrizendő meg, s ott csak a járatok víztelenítését célzó munkákat szabad végezni.

9./ A barlang aggteleki bejárójánál van a 460 m hosszú Barlangtó. A tavat mesterséges gát építésével azért fogták fel, mert a víz általában minden barlangképet élénkít. Ezért a tó időnként még jelentkező víznyelőinek az elszigetelése fontos. A tó medrének a rendezése, ill. karbantartása szükséges, mert korlátolt számú csónakok járatását teszi lehetővé.

10./ A barlang bemutatását szolgáló műtárgyak: villamos-berendezés, védőkorlátok és utak fejlesztése és azok jó karban való tartása állandó feladat. Az utak jó karban tartásának a gyakorlat által is igazolt legbiztosabb módja, ha azokat fokozatosan betontakaróval vonják be.

11./ A barlang a múltban is gondoskodott a vele kapcsolatos emléktárgyak forgalomba hozásáról. Emléktárgyakat a barlang területén kizárólag a barlang igazgatósága hozhat forgalomba. Ezeknek az emléktárgyaknak kapcsolatban kell lenni a barlanggal és nívósnak kell lenni, máshol nem árulhatók.

12./ A barlang vezetése, személyzete

A barlang vezetésével a barlang igazgatója van megbízva, aki a barlang ügyeinek viteléért úgy anyagi, mint tudományos vonatkozásban is felelős. Munkájában segítségére van az adminisztrátor, pénztáros és a barlangvezetők. Tekintettel a barlangnak a 2. pontban megjelölt hivatására a barlang igazgatójának csak politikailag megbízható, s a barlangkutatás terén elméletileg és gyakorlatilag képzett egyén nevezhető ki, aki ez irányú működését a szakirodalomban kifejtett munkáival is igazolja.
A barlangigazgató munkaköre:

•a.         A barlang és képződményei állagának megóvása úgy fizikai, mint kémiai behatások kártétele ellen. Ebben a feladatában, ha szükségét látja azonnali hatályú intézkedéseket foganatosíthat, és felettes hatóságának beleegyezésével speciális szakemberek támogatását veheti igénybe.

•b.         A barlang feszíni, védetté nyilvánított területeinek ellenőrzése, hogy azon a terület jellegével ellenkező műveletek ne eszközölhessenek.

•c.         A barlang állat- és növényvilágának figyelemmel kisérése, s minden olyan műveleteknek, ami pusztulásukat eredményezhetné köteles megakadályozni, ill. elejét venni.

•d.         A hazai és külföldi szakkörökkel kapcsolatot kell fenntartani, a szaksajtót közleményekkel kell ellátnia. Időnként barlangtani értekezleteket kell kezdeményezni.

•e.         A barlang fejlesztésének érdekében felettes hatóságához javaslatokat és terveket nyújt be.

•f.          A Barlangmúzeum szervezésében tevékeny részvétel, s a múzeumban elhelyezésre alkalmas tudományos anyag felkutatása, ha szükséges feltárása. A barlanggal kapcsolatos szakkönyvtár létesítése. A Barlangmúzeumnak a 2. pontban megjelölt szempont figyelembevételével való berendezése és vezetése.

•g.         A barlangvezetőket a 2. pontban megjelölt szempontoknak megfelelő kalauzzal köteles ellátni és azokat ellenőrizni. A barlangvezetőket nemcsak természettudományos, de főként a barlang hivatásával kapcsolatos politikai kérdésekben is alaposan ki kell képezni. A vezetőket, s általában a barlang személyzetét ellenőrzi és fegyelmet tart köztük.

•h.         Ellenőrzi a barlang adminisztrációs és pénzügyi vonatkozású ügyeit, s azokért felelős. Havonként jelentést tesz a barlang forgalmáról, anyagi eredményeiről, jelentősebb eseményeiről azonnal. Ellenőrzi a barlanghoz tartozó területen végzett munkát, s a házilag végzett munkáknak egyben felelős vezetője is. A barlangban és a barlanghoz tartozó területen történő térszíni rendezéseknél és felépítményeknél, s általában a barlanggal kapcsolatba hozható minden ténykedésnél figyelemmel kell lenni a barlang jellegére és hivatására. Észrevételt tehet minden olyan ténykedés ellen, ami az említett jelleggel és hivatással nem hozható összhangba, ill. ronthatja a barlang nívóját. Tekintettel arra, hogy a barlang földrajzilag összefügg a szomszédos állam területén lévő Domica Barlanggal szigorúan ügyel arra, hogy idegenek csak a barlang alkalmazottainak kíséretében léphetnek és tartózkodhatnak a barlangban. A fontos államvédelmi érdekekre való tekintettel a barlangnak azt az alkalmazottját, aki akár hanyagságból, vagy tudatosan lehetővé teszi azt, hogy idegenek ellenőrzése nélkül a barlangba beléphessenek azonnali hatállyal elbocsáthatja, s ha szükségese mutatkoznék, az illetékes hatóságnál fel kell jelenteni.

•i.          Azokat a barlanglátogatókat, akiket a vezetők a barlang képződményeinek a rongálásán tetten érnek, az erről készült jegyzőkönyv mellékelésével köteles az illetékes hatóságnál feljelenteni.

•j.          A barlangnak úgy az aggteleki, mint a jósvafői bejárójánál a Meteorológiai Intézet csapadékmérőket helyezett el. Ellenőriznie kell azt, hogy ezeknek a kezelését a jelentő szolgálat fennakadás nélküli teljesítése érdekében a barlang valamennyi alkalmazottja elsajátítsa. Magában a barlangban elhelyezésre kerülő műszerek ellenőrzéséről az adott helyzetnek megfelelően intézkedik.

A múltban a barlangot a tulajdonos, a Magyar Turista Szövetség a külön erre a célra létrehívott Nagybaradla Bizottság útján igazgatta. A bizottságban helyet foglaltak a barlanggal kapcsolatos összes tudományágak művelői és az érdekelt minisztériumok. Felügyeleti hatósága a Testnevelési Tanács, végső fokon a Kultusz Minisztérium volt. Tehát minden feltétel meg volt arra, hogy a barlang helyszíni vezetőjét /igazgatóját/ munkájában szakemberek támogassák és ellenőrizzék. Jelenleg sem a barlangot kezelő szerv /IBUSZ/, sem felügyeleti hatósága /Közlekedés és Postaügyi Minisztérium/ összetételében és feladatkörében nem természettudományos kérdésekkel foglalkozik, ill. old meg. Éppen ezért szüksége mutatkozik annak, hogy a barlang jellegének és hivatásának a fenntartása és zavartalan biztosítása érdekében a barlang és a hozzátartozó turistaszállók szabályzatát egy olyan bizottság tárgyalja le, amelyben a kezelő szerven és felügyeleti hatóságon kívül e kérdésben érdekelt Népművelési Minisztérium és az Országos Természetvédelmi Tanács képviselői /Magyar Természetbarát Szövetség/ is helyet foglalnak. A Természetvédelmi Tanács közvetve úgy is felügyeleti joggal bír. Ebben a bizottságban a barlang igazgatója, mint a tervezet kidolgozója - az ügy előadójaként vesz részt, aki a szükséges felvilágosításokat is megadja.

A barlang adminisztrátora:

A barlang adminisztrátora a barlang jósvafői bejárójánál lévő irodában működik. Végzi a barlang adminisztrátori munkáját, 10 naponként elszámoltatja a jósvafői vezetőket és az aggteleki pénztárost. Feladatkörébe tartozik minden a barlang üzemviteléhez szükséges fogyóanyag beszerzése, ill. megrendelése. Nagyobb látogatottság esetén kiállítja a csoportok vezetői részére a belépő blokkot, szükség esetén az egyes belépőkének is ő ad jegyet. Végleges rendezésig forgalomba hozza a barlang emléktárgyait. A rábízott értékekért anyagilag is felelős.

A barlang pénztárosa:
A barlang pénztárosa az aggteleki bejáró jegypénztárában működik. Itt, ahol a forgalom jóval nagyobb - s pénztáros adja ki a belépőket, forgalomba hozza a barlang emléktárgyait és 10 naponként elszámol a barlang adminisztrátoraival. A rábízott értékekért anyagilag is felelős. A pénztáros és az adminisztrátor, ha nincs egyéb elfoglaltsága, segít a barlang igazgatójának a vezetőkénél nagyobb képzettséget igénylő munkák elvégzésében.

A barlangvezetők:
Feladatuk elsősorban a barlang látogatóinak a barlangban való vezetése, s a barlanggal kapcsolatos természettudományos magyarázat ismertetése. Munkaideje reggel 8 órától a du. 4 órakor beinduló rövidtúra végződéséig tart. Ezen túl csak kivételes esetekben és túlóradíj ellenében tartozik túrát vezetni. Ha a barlang látogatásai idején látogatók nincsenek, ez esetben mindazon munkákat tartozik elvégezni, amivel a barlang igazgatója, - távolléte esetén - megbízottja kijelöli.
Kezeli, és olyan állapotban tartja a barlangvezetéshez szükséges lámpákat és egyéb felszereléseket, hogy azok a menetrendszerű barlanglátogatást maradéktalanul biztosítsák, s ezért felelős. Az általa kezelt felszerelési tárgyak, ill. alkatrészeinek, valamint az üzemanyag fogyását kellő időben köteles bejelenteni az adminisztrátornak. Ügyel arra, hogy a közönség a barlang, vagy a hozzátartozó területek műépítményeiben kárt ne tegyen, és csak a kijelölt helyen rakjon tüzet.
A barlangot látogató közönséggel mindenkor udvariasan kell érintkezni. Ha ennek szüksége mutatkoznék a túrán résztvevők egyikét-másikát udvariasan, de erélyesen figyelmeztetni. A vezető túra közben nem dohányozhat és beinduláskor a közönséget is figyelmezteti, hogy bent a barlangban tilos a dohányzás. Vezetés közben is köteles a legkisebb papírdarabot eltávolítani és a közönség figyelmét felhívni arra, hogy bent a barlangban ne dobáljon el semmit. [!] Aki ittas állapotban vezet, fegyelmi eljárás alá kerül. Botot, pálcát és ernyőt a barlangba nem enged bevinni, csak az esetben, ha a látogató kora, vagy testi fogyatékossága miatt bothasználatra van utalva. Ez esetben a látogatót udvariasan figyelmezteti, hogy a bottal sem a képződményeket, sem az úttól oldalt eső anyagfelületeket nem szabad érinteni. Ittas embert a barlangba nem vezethet be. Köteles magát a barlangvezetéssel kapcsolatos kérdésekben képezni és az igazgató által vezetett vezetőképző előadásokon megjelenni.
Ha valakit tetten ér azon, hogy a barlang képződményeit akár felírás vagy törés által megrongálta, köteles az illetőt igazoltatni, s az esetet az adminisztrátornak, a pénztárosnak, vagy az igazgatónak jelenteni. A jegyzőkönyv felvételéhez lehetőleg több, de legalább még két tanút biztosítani, és letört cseppkövet, mint bűnjelt elkobozni.

II.A barlanghoz tartozó turistaszállók

Miután a barlang látogatottsága szorosan összefügg a közönség elszállásolási és ellátási lehetőségeivel a barlang forgalmának a növelése érdekében a barlangot kezelő Kárpát Turista Egyesület előbb Aggteleken, később a vöröstói kijárónál építtetett kisebb turista menedékházat. Részben a menedékházak építése, részben a turisták barlangrendezési és újabb részeket feltáró munkája nyomán a forgalom annyira megnőtt, hogy ezek a menedékházak szűknek és korszerűtlennek bizonyultak. A későbbi barlangtulajdonos Magyar Turista Szövetég a turista társadalom a kormányzat és az érdekelt megyék anyagi támogatásával 1937-ben megépítette az aggteleki bejárónál a Barlangszállót, s 1940-42-ben a Jósvafői Turista Szállót. Mindkét szállót a magánérdekeltség kizárásával a barlang és a turisztikai fejlesztéseknek az érdekében építette, s jellege, éttermi és hálódíj szabása azonos volt az egyéb turista menedékházak árszabásával. A cél, amiért a két turistaszálló épült, ma, amikor a barlang fontos népművelési eszköznek van beállítva, még inkább az kell, hogy maradjon: a barlang látogatásának növelése. Ezt a rendeltetést a két turistaszálló csakis úgy teljesítheti, ha üzletpolitikáját a dolgozó, széles néprétegek anyagi lehetőségeivel összhangba hozza. Ennek érdekében a barlang és a hozzá tartozó turistaszállók szabályzata leszögezi:

1./ A barlang és az általa építtetett két turistaszálló szoros gazdasági egység, mindkét szálló turista jellegű, s a barlangra vonatkozó szabályzat 2. pontjának figyelembe vételével a szállók nem folytathatnak a barlang érdekeit sértő és célkitűzéseivel ellentétes üzletpolitikát.

2./ Éttermi és hálódíjszabás azonos a turistaházakat kezelő N. V. [Nemzeti Vállalat] kezelésében lévő menedékházak árszabásával.

3./ Tekintettel a turistatársadalomnak egyrészt a barlang feltárása és rendezése érdekében 60 éven át kifejtett önzetlen munkájára, másrészt a két szálló megépítésénél hozott anyagi áldozatára az arcképes igazolvánnyal rendelkező turisták a két szállóban ugyanazokat a kedvezményeket élvezik, mint egyéb turista menedékházban. A turistákhoz hasonló kedvezményeket élvezik az iskolák tanulói is. Az említett két csoporton kívül állók a turista menedékházakban szokásos árszabásnak megfelelő hálódíjat fizetnek.

4./ A két szállóban lévő különszobák árai azonosak az egyéb turista menedékházak különszobáinak az áraival, s az arcképes igazolvánnyal ellátott turisták itt is az egyéb menedékházakhoz hasonló kedvezményeket élvezik. A különszobákat panzióval összekapcsoltan is ki lehet adni, de tekintettel a szállók rendeltetését a különszobákat ugyanaz a személy 5 napnál tovább csak az esetben veheti igénybe, ha a szobára más igénylő nincs. Kivételt képeznek a bel- és külföldi szakemberek, akik a barlanggal kapcsolatos kérdések tanulmányozása miatt tartózkodnak a szállókban. Ezek számára a különszobákban az elsőség mindenkor biztosítandó. A panzióárak mindenkor azonosak az egyéb turista menedékházak áraival.

5./ A két szállóban Házirendet kell kifüggeszteni, s azok megsértőit a szálló vezetőjének joga van figyelmeztetni, súlyosabb esetekben el is távolíthatja, s az okozott kárt minden esetben kötelessége a kártevővel megtéríteni. Mulatságot a szállókban csak május 1-jén, április 4-én és Szilveszterkor szabad tartani.

6./ A szállók éttermének, ill. konyhájának a barlangtúrák indulására, ill. befejezésének figyelembe vételével kell működni.

7./ A szállók műszaki berendezésének kifogástalan állapotban való megőrzéséért és a rongálásoktól való megóvásáért a szállók vezetői felelősek. A műszaki berendezés ellenőrzése a barlangigazgató feladata, házilag eszközölhető javításuk a barlang alkalmazottainak a feladata. Ugyancsak a barlang alkalmazottainak a feladata a jósvafői turistaszálló víz- és villanyszolgáltatása is.

8./ A barlang alkalmazottai gondozzák a Jósvafőn létesített mesterséges tavat, strandfürdőt, általában a szállók körül létesített sétányokat, kilátókat, padokat, amiben a lehetőség szerint a szálló alkalmazottai is segítségükre van.

9./ A barlang igazgatójának kötelessége a szállók körüli rend és tisztaság ellenőrzése. Ez irányú észrevételeit és utasításait a szállók vezetői figyelembe tartoznak venni.

10./ A szállók turista jellegének a visszaállításával csökken bonyolult és költséges adminisztrációjuk is. E lehetővé teszi, hogy a szállók és a barlang adminisztrációs ügyeit egy irodában végezzék.

11./ A barlanghoz tartozó szállók a barlang propagálása érdekében más külföldi példákhoz hasonlóan az erre a célra alkalmas felszerelés tárgyaik: evő- és ivóeszközök, törülközők, asztalterítők, stb. /azok elhasználódása, ill. kicserélésével párhuzamosan az Aggteleki Cseppkőbarlang szignóval ellátottakat szereznek be.

A fenti szabályzatot letárgyalta és jóváhagyta a barlang felügyeleti hatósága által összehívott bizottság.

Budapest, 1950.

Közl[ekedési] és Postaügyei Minisztérium,
mint felügyeleti hatóság képviselet

Népművelési Minisztérium
képviseletében

 

IBUSZ, mint kezelő szerv. képviseletében

Orsz. Természetvédelmi Tanács
képviseletében

MOL XIX-I-3a, 88. doboz, 1816/40-17/1950 (Magyar Országos Levéltár, Népművelési Minisztérium, Általános iratok)

Ezen a napon történt október 20.

1944

A szegedi MKP székházban a KISZ megtartja nyilvános alakuló ülését.

1956

Az ELTE jogi karán Hajnóczy kör, a Közgazdaságtudományi Egyetemen Széchenyi kör alakult. – Az egyetemek közös vitafórumaként létrejött a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők