Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Gróf Széchenyi Ödön, a magyar mágnás és a török főúr

„Szemeink előtt elvonul eredményes munkásságának képe s megremeg a szívünk, ha arra gondolunk, hogy nincs többé. [...] Minden tűzoltót, aki egyszer vele találkozott, örökre magához bilincselt Szinte elfeledtük, hogy a nagynevű magyar mágnás a török főúr, a hatalmas táborszernagy van velünk. [...] és az itt maradt generáció nem tehet mást, mint folytatja az építő munkát ott, ahol ő abbahagyta, abban az irányban, amint ő megkezdte és azzal a czélzattal, amivel ő akarta: naggyá tenni a tűzoltói munkával is édes hazánkat, Magyarországot."

4.

a.

Buda szabad királyi város közönségének levele Wenckheim Béla belügyminiszternek a sikló felállítása érdekében

Buda, 1868. január 24.

767. sz

[1]868

 

Nagyméltóságú m. kir. Belügyminiszter Úr!

 

Gróf Széchenyi Ödön e város közönségéhez engedélyért folyamodott, a várrali közlekedés és forgalom kö[n]nyítése szempontjából siklót felállíthatni.

A város közlekedésére nézve e vállalat mindenesetre csak kedvezőnek tartathatván, mi vele az ./. alatt idezárt pontozatokat állapítottuk meg 's neki magunk részéről a 2/. alatt másolatban idezárt tanácsi határozattal a kívánt engedélyt meg is adtuk, de egyúttal utasítottunk: miszerint magának a tervezett siklóhoz szükségelt telek átengedését az illető katonai hatóságtól eszközölje ki.

E határozatunk folytán nevezett vállalkozó úr alkalmasint Excellentiád kegyes pártfogását fogja kikérni 's mi a magunk részéről, tekintetbe véve a közönségnek nyújtandó kényelmet és könnyítést a várba, mint a magas Minisztériumok székhelyéhez jutásában, e kérelmét előre és kegyes figyelmébe ajánlani és esedezni bátorkodunk: miszerint a magas közlekedési Minisztériummal egyetemben, előbb az illető vállalathoz szükségelt teleknek a helyszínén egy katonai és polgári hatóságok küldötteiből álló vegyes bizottmány által, leendő megvizsgáltatását kieszközölni, ahhoz minket is meghívni és ha e bizottmány jelentéséből kiderülne: hogy a vállalat ellen fontos akadályok fel nem merülnek, hatalmas befolyásával szinte odahatni méltóztassék: miszerint a katonai hatóságnak netalán a várerődítési szempontok veszélyeztetésében gyökeredző aggályai szétoszlassanak és a szóban álló vállalat létesítése megengedtessék.

Kik egyébiránt maradunk

Excellentiádnak

Budán 1868. január 24-én

alázatos szolgái

Buda Sz[é]k[es]főváros

Közönsége

 

Jelzet: MNL OL K 148-1868-10610-(764-1868) - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Belügyminisztériumi levéltár. Belügyminisztérium. Elnöki iratok. - Eredeti, kézzel írt felterjesztés.

b.

Széchenyi Ödön beadványa Wenckheim Béla belügyminiszternek az építendő siklóhoz kiválasztott telek megvizsgálásáért

Pest, 1868. február 4.

 
234

 

 

Nagyméltóságú Miniszter Úr!

Én még múlt év november havában sz. kir: Buda városa Tanácsához a vár oldalában felállítható Sikló engedélyezéséért folyamodtam és f. é. január 24-én 767/[1]868 sz. alatti Határozat szerint ezen Siklónak - a bemutatott Tervek szerinti felállíthatása meg is adatott, és erre nézve a szükséges pontozatok már meg is állapíttattak. - Miután azonban ezen határozatban arra is utasítattam, hogy a tervezett Siklóhoz szükségelt telkek átengedése iránt az illető katonai hatóságokhoz forduljak, és ezzel magamat érintkezésbe tegyem:

Teljes tisztelettel bátorkodom a Magas Kir. Belügyminisztériumot az iránt felkérni; miszerint a Magas Kir. Közlekedési Minisztériummal, valamint a Buda városi Tanács által kiküldött tagjaival egyetemben a Vállalathoz szükségelt telkeknek a helyszínén egy katonai és polgári hatóságok küldötteiből álló vegyes Bizottmány által leendő megvizsgálását és meghatározását kieszközölni, egy napot az összejövetelre kitűzni, és engemet is erről kegyesen értesíteni.

Maradok

 

Pesten 1868. Február 4-én

 

A Nagyméltóságú Miniszter Úrnak

 

alázatos szolgája

Gróf Széchenyi Ödön

 

Jelzet: MNL OL K 148-1868-10610-(1780/eln.-1868) - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Polgári kori kormányhatósági levéltárak. Belügyminisztériumi levéltár. Belügyminisztérium. Elnöki iratok. - Eredeti, kézzel írt, aláírással ellátott felterjesztés.

 

 

Ezen a napon történt november 14.

1925

Statáriális bíróság elé állítják lázadás bűntettével vádolva az augusztus 22-én elfogott Rákosi Mátyást, Gőgös Ignácot, Hámán Katót, Vas...Tovább

1965

A vietnami háborúban elkezdődik a „Ia Drang”-i csata, az első jelentősebb ütközet az amerikai és észak-vietnami erők között.

1972

az MSZMP KB ülésén Kádár János keményvonalas beszéde, a reform visszafordítása, a visszarendeződés kezdete. Kádár Moszkva és a „...Tovább

1988

November 14-ről 15-re virradó éjszaka a Palesztin Nemzeti Tanács kikiáltja a független palesztin államot az Izrael által megszállt...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 18 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Személyes sorsok, egyéni életutak – II.

 

A történelem iránt érdeklődők körében egyre nagyobb figyelem övezi a személyes sorsok, az egyéni életpályák alakulását. Jogos elvárás, hogy a múltat kutató szakemberek – történészek, levéltárosok – ne csak a nagy társadalmi, gazdasági, politikai összefüggéseket vizsgálják, hanem emellett a „megélt történelem sokszínűségét” is bemutassák. Hiszen a kortársi tapasztalatok közvetítésével, egy-egy életút részletes megrajzolásával közelebb hozhatják a rég letűnt korszakokat, azok változatos mindennapjait. Az ún. „nagy személyiségek” életrajzai mellett a hétköznapi emberek sorsa is érdeklődésre tarthat számot. Izgalmas feladat nyomon követni, hogy a múltban ki miként cselekedett egy adott élethelyzetben, milyen döntéseket hozott, hogyan vélekedett egy bizonyos történelmi eseményről, vagy milyen kapcsolati hálóval rendelkezett. Mindenki a saját tapasztalatai alapján élte meg az ország sorsfordító pillanatait vagy hosszabb-rövidebb korszakait: a 20. századnál maradva például az első világháborút, az összeomlást, Trianont, a második világháborút, a holokausztot, a több évtizedes kommunista diktatúrát és szovjet megszállást, majd pedig a rendszerváltást s az azt követő éveket.

Az ArchívNet idei 3–4. számának témája: „Személyes sorsok, egyéni életutak”. Technikai okok miatt a két szám külön jelenik meg: a 3-as szeptember 2-án, míg a 4-es október 15-én. A most megjelenő 4. számban egymástól teljesen eltérő személyes sorsokkal ismerkedhetünk meg. Első írásunk szerzője, Veres Emese-Gyöngyvér az első világháborús barcasági csángó hősök nyomait követve jutott el a bécsi hadtörténeti levéltárba, ahol ráakadt a nagyszebeni August von Spiess ezredes mindeddig ismeretlen, német nyelvű hadinaplóira. Ezekből közlünk most egy rövid, magyarra lefordított részt. Cseres Judit és Gergely Ferenc a több mint negyedszázada elhunyt Kossuth-díjas író, Cseres Tibor 1956-os naplójegyzeteit adja közre. Ezek hűen tükrözik az író akkori lelki állapotát, a forradalom és szabadságharc eseményeihez való viszonyát. Garadnai Zoltán és Illyés Mária forrásközlése egy másik neves író, Illyés Gyula François Mitterrand francia elnökkel való 1982. július 9-i négyszemközti találkozóját ismerteti francia források alapján. Az eddigieknél árnyaltabb megvilágításba helyezi a francia elnök ott elhangzott szavait, és bemutatja Illyés Gyula szerepét a magyar–francia kapcsolatok történetében. Zubovits Fedor, a legendás katona, feltaláló, diplomata, sport- és közéleti ember gazdag életpályájáról korábban már több írás is megjelent az ArchívNetben. Kazareczki Noémi ezúttal a huszárkapitány lovagias afférjait és peres ügyeit tárja az olvasó elé. Összeállításunkat Salga Kristóf zárja, aki egy régiségpiacon vásárolt könyv lapjai közül véletlenül előkerült két magánlevelet ismertet. Mindkettőt Magyarországról kitelepített németek írták szigetcsépi ismerőseiknek 1948-ban. E levelek is tanúsítják, hogy a hazájukból elűzött németek nem szakították meg a kapcsolatot Magyarországgal, és továbbra is összeköttetésben maradtak korábbi jó ismerőseikkel, barátaikkal.

Budapest, 2019. október 15.

A szerkesztők