Kassa műtárgyainak vándorútja 1943–1946

„A műtárgyak visszaszolgáltatását, legalább is magyar részről, nem kell siettetni.”
A „Bánrévei határőrsön leállítottam egy Szlovákia felé tartó szállítmányt, amely a kassai dóm felbecsülhetetlen értékű kincseit minden hatósági engedély nélkül akarta kivinni.
Az öt kocsirakományt képező műkincseket visszaszállítottam a hejcei püspöki óvóhelyre, ahol azokat légoltalmi szempontból eddig is őrizték. Minthogy azonban szlovák részről erőszakos beavatkozással is számolok, kérek azonnali intézkedést a műkincsek sorsára, ha nem szállítha-tók ki az országból, úgy intézkedem Miskolcra való beszállításukra.”

Források

1.
A Szlovák Nemzeti Tanács levele az iskolai megbízottnak a kassai műtárgyak átadásáról

Kassa, 1945. február 23.

  

Másolat.
Fordítás.

Szlovák Nemzeti Tanács, Delegáció az Ország Felszabadítására

20/eln.-1945.

Tárgy: A kassai múzeum tulajdona

Kassa, 1945. febr[uár] 23.

Iskolai megbízottnak,
Kassa

 

A IV. ukrajnai front [Ukrán Front] parancsnoksága az állami delegátusnak a következő sürgönyt küldte: „A mi katonáink az előre vonulásnál [előrenyomulásnál] megszállták Hejcét (Magyarország), [és] Madarász István püspököt az ottani nyári lakás pincéjében, ami amint azt megállapítottuk a magyarokkal együtt ki volt utasítva Kassáról [!]. Ez a birtok mint elhagyatott volt, [és] a mi trófea hivatalunk védelmébe vette.

1.) 1942. júniusában ebbe a pincékbe át lett szállítva a kassai múzeum tulajdona, 76 láda.

2.) 1943. évben a kassai Szt. Erzsébet katedrálisból ki volt szállítva egyházi tulajdon[ként] 27 láda. Ez a vagyon nedvesnek látszik és ebben az átvonuló román [had?]osztályok turkáltak. Ezen vagyontárgyak között vannak kiszállítva az

-ből Sztalin marsall gipsz mellszobra, vörös zászló, afrikai idolunak [idol] gipsz másolata az SSSR kiszállítva. Ezek a tárgyakat [!] először Kassán voltak, mert oda szállította az értékes tárgyakat az ellenség SSSR[-ből]. Amikor a vagyon állapotát Hejcén (Hejce) megállapítottuk, sürgősnek tartjuk, hogy minden, ami Kassáról ide szállíttatott, az Ön kívánságára átadassék a Cseh-Szlovák állami hivataloknak.

Kérem, hogy gondoskodjék ennek a cseh-szlovák tulajdonnak elszállításáról, hogy ezt a frontnak ne kelljen őriznie. Várom az Ön válaszát."

Kérjük Önt ezért, hogy készítse elő a muzeális vagyon átvételét és fordulattal [postafordultával] jelentse be azt a személyt, aki az átvétellel meg lesz bízva.

Elnökség


olvashatatlan aláírás

Szlovák Nemzeti Tanács pecsétje

 

Jelzet: MNL OL XIX-I-1-h-68. tétel-K-08106-1945. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Felsőoktatási és Tudományos Főosztály -Egykorú, géppel írt és hitelesített másolat.

 

2.
A Hejcén elhelyezett ládák állapotának felméréséről készített jegyzőkönyv

Hejce, 1945. május 17.

 

Másolat
Jegyzőkönyv

Felvétetett Hejcén, 1945. május 17-én, az ott légoltalmi pincében elhelyezett ládák állapotának megvizsgálása alkalmából.

Jelen van dr. Mihalik Sándor, a keletszlovák Múzeumnak a budapesti Nemzeti Múzeum Elnöksége által Budapestre visszahívott volt igazgatója, akit a Szlovák Nemzeti Tanács iskola- és népművelésügyi bizottsága szakvélemény adására kért fel azon művészeti és történeti értékek állapotát illetőleg, melyeket biztonsági okokból a Keletszlovák Múzeumból és a Kassai Dómból elszállítottak. Jelen vannak továbbá: Dr. Bálint Alajos múzeumi őr és Sabol Jenő, a múzeum adminisztratív tisztviselője.

Dr. Mihalik Sándor, aki folyó évi február 13-án a helyszínen járt Put[y]ilov orosz őrnaggyal a helyzet felülvizsgálata céljából, megállapítja, hogy az óvóhelyen elhelyezett ládák állapota nem változott. A jelenlévők egybehangzólag megállapítják, hogy valamennyi kijárati [!] pecsét sértetlen, és ugyanazon állapotban van, amilyenben azokat Sabol Jenő annak idején a sátoraljaújhelyi katonai parancsnokságtól átvette. Az óvóhelyen porcelán edények és három takaró találtattak, melyek Nazarkin orosz alezredes rendelkezésére az eredeti tulajdonosnak,

adattak át. A rádió vevőkészülékek további intézkedésig az óvóhelyen maradtak.

A szemle alkalmával a következők állapíttattak meg:

7. sz. láda (Dóm) egyik sarka felnyitva.

10. sz. láda (Dóm): nyitott, nyirkos.

7. sz. láda (Dóm): egyik sarka fedetlen.

11. sz. láda (Dóm): teteje teljesen szétverve, a láda a bártfai Úrvacsora oltár széttört maradványait tartalmazza. Eredetileg ezen oltár csomagoltatott be a 11. sz. ládába, csak annak széttört részei lettek ide behelyezve.

59. sz. láda (Múzeum): teteje fedetlen.

35. sz. láda (Múzeum): teteje fedetlen.

41. sz. láda (Múzeum): teteje fedetlen.

3. sz. láda (Dóm): teteje széttörve. Ezen láda tartalmazta eredetileg a bártfai Úrvacsora-oltárt.

43. sz. láda (Múzeum): teteje fedetlen.

35. sz. láda (Múzeum): alsó része teljesen szétverve.

6. sz. láda (Dóm): vasalása a sarkokon felfeszítve

34. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

63. sz. láda (Múzeum): egyik sarka fedetlen.

67. sz. láda (Múzeum): oldalfala fedetlen.

51. sz. láda (Múzeum): felnyitva, de ismét visszaszegezve.

70. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

9. sz. láda (Dóm): két sarka szétverve.

32. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

35. sz. láda (Múzeum): alsó része teljesen szétverve.

55. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

49. sz. láda (Múzeum): teteje sérült.

19. sz. láda (Múzeum): a ládának csak felső része maradt meg.

13. sz. láda (Dóm): felső része fedetlen.

44. sz. láda (Múzeum): felső része fedetlen.

40. sz. láda (Múzeum): felső része fedetlen.

58. sz. láda (Múzeum): felső része fedetlen.

13. sz. láda (Dóm): vasalása (pántja) leverve.

69. sz. láda (Múzeum): felső része nyitva.

2. sz. láda (Dóm): sarkai szétverve, a ládába vasaló van helyezve.

30. sz. láda (Múzeum): felső része szétverve.

28. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

29. sz. láda (Múzeum): felső része fedetlen.

5. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

68. sz. láda (Múzeum): felső része fedetlen.

1. sz. láda (Dóm): sarka szétütve.

49. sz. láda (Múzeum): felső része szétütve.

68. sz. láda (Múzeum): felső része fedetlen.

53. sz. láda (Múzeum): felső része fedetlen.

31. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

7. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

37. sz. láda (Múzeum): felső része szétütve.

4. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

1. sz. láda (Múzeum): felső része szétütve.

65. sz. láda (Múzeum): felső része szétütve.

20. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

1. sz. láda (Múzeum): felső része fedetlen.

21. sz. láda (Múzeum): oldalfala szétütve, tetején bádog.

47. sz. láda (Múzeum): felső része szétütve.

1. sz. láda (Dóm): a vasalás egyes pántjai leütve.

13. sz. láda (Múzeum): felső része szétütve.

76. sz. láda (Múzeum): felső része szétütve.

8. sz. láda (Múzeum): felső része szétütve.

71. sz. láda (Múzeum): felső része szétütve.

27. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

1. sz. láda (Dóm): a felső rész egyes deszkájának fele letépve.

22. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

6. sz. láda (Múzeum): oldalfala szétütve.

73. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

12. sz. láda (Múzeum): felső része szétütve.

64. sz. láda (Múzeum): lábai szétverve.

2. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

26. sz. láda (Múzeum): a lá da felső része - mintegy fele - üres.

75. sz. láda (Múzeum): felső fala szétütve.

11. sz. láda (Múzeum): a felső lap egyik deszkája letépve.

27. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

2. sz. láda (Dóm): a vasalás egyik pántja letépve.

3. sz. láda (Múzeum): üres, teljesen szétütve.

25. sz. láda (Múzeum): felső lapja szétütve.

66. sz. láda (Múzeum): felső lapja szétütve.

1. sz. láda (Dóm): érintetlen.

52. sz. láda (Múzeum): felső lapja szétütve.

16. sz. láda (Múzeum): oldalfala szétütve.

1. sz. láda (Dóm): felső része fedetlen.

2. sz. láda (Dóm): sarka szétütve.

55. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

54. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

60. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

1. sz. láda (Dóm): érintetlen.

50. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

62. sz. láda (Múzeum): felső része fedetlen.

33. sz. láda (Múzeum): alsó része szétütve.

45. sz. láda (Múzeum): felső része fedetlen.

38. sz. láda (Múzeum): felső része nyitott.

72. sz. láda (Múzeum): felső része nyitott.

61. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

17. sz. láda (Múzeum): felső része nyitott.

23. sz. láda (Múzeum): oldalfala szétütve.

15. sz. láda (Múzeum): oldalfala szétütve.

74. sz. láda (Múzeum): felső lapja szétütve.

39. sz. láda (Múzeum): oldalfala szétütve.

3. sz. láda (Dóm): sarka szétütve.

24. sz. láda (Múzeum): teljesen szétütve, oldalfala szétütve.

57. sz. láda (Múzeum): érintetlen.

46. sz. láda (Múzeum): felső része fedetlen.

13. sz. láda (Dóm): felső része szétütve.

42. sz. láda (Múzeum): felső része fedetlen.

1. sz. láda (Dóm): érintetlen.

2. sz. láda (Dóm): felső része fedetlen.

1. sz. láda (Dóm): egyik sarkán a vasalás pántja leütve.

1. sz. láda (Dóm): érintetlen.

1. sz. láda (Dóm): érintetlen.

1. sz. láda (Dóm): érintetlen.

1. sz. láda (Dóm): felső részén kissé sérült.

9. sz. láda (Dóm): a fedőlap egyik deszkája hiányzik.

2. sz. láda (Dóm): érintetlen.

2. sz. láda (Dóm): sarka szétütve.

12. sz. láda (Dóm): fedőlapja sérült.

A bejárat mentén több tárgy találtatott, melyek a ládákból lettek kiszedve és oda elhelyezve. Ezek nem írattak össze, ez majd később történik meg, a felnyitott ládák tartalmának

.

Hejce, 1945. május 17-én.

Mihalik Sándor s. k. múzeumigazgató

dr. Bálint Alajos s. k. múzeumi őr

Sabol Jenő s. k. jegyzőkönyvvezető

 

Jelzet: MNL OL XIX-I-1-h-68. tétel-K-08106-1945. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Felsőoktatási és Tudományos Főosztály - Egykorú, géppel írt másolat.

 

3.
a.
Kafka György távirata a Honvédelmi Miniszternek a hejcei műtárgyszállítmány feltartóztatásáról

Miskolc, 1945. június 2.

 

Honvédelmi Miniszter
Budapest

Miskolc, 1945. évi június 2-án.

Bánrévei hatá[r]őrsön leállítottam egy Szlovákia felé tartó szállítmányt, amely a kassai dóm felbecsülhetetlen értékű kincseit minden hatósági engedély nélkül akarta kivinni.

Az öt kocsirakományt képező műkincseket visszaszállítottam a helycei [!] püspöki óvóhelyre, ahol azokat légoltalmi szempontból eddig is őrizték. Minthogy azonban szlovák részről erőszakos beavatkozással is számolok, kérek azonnali intézkedést a műkincsek sorsára, ha nem szállíthatók ki az országból, úgy intézkedem Miskolcra való beszállításukra.

Kafka vörgy [vezérőrnagy]
s. k.

A másolat hiteléül.
Budapest, 1945. VI. 7.

[olvashatatlan aláírás]

Jelzet: MNL OL XIX-I-1-h-68. tétel-K-08106-1945. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Felsőoktatási és Tudományos Főosztály - Egykorú, géppel írt és hitelesített másolat.

 

b.
Kafka György távirata a Honvédelmi Miniszternek a hejcei műtárgyak visszaszállításáról

Miskolc, 1945. június 3.

  

Másolat!
Miskolci 7. Honvéd Kerületi Parancsnokság

Azonnal!
1298/ szám/Eln.i.-1945.

Kassai műkincsekkel történő eljárás

Magyar Honvédelmi Miniszter Úrnak, Budapest,

Miskolc, 1945. évi [popup title="május 3-án [!]" format="Default click" activate="click" close text="Helyesen: június 3-án."]

Amint az f[olyó] hó 2-án táviratilag már jelentettem, Hidasnémeti határőrsöm V. 1-jén [!] a délutáni órákban leállítottam egy, az ország területét elhagyni igyekvő kocsioszlopot, mely 5 kocsiból állott. A kocsioszlop a kassai dóm és múzeum felbecsülhetetlen értékű műkincseit szállította. Kísérőinek semmiféle magyar hatóságtól kiállított igazolványuk nem volt, csupán az eredetiben és helyi tolmács útján fordításban csatolt 2 igazolvánnyal rendelkeztek, melyeket kizárólag szlovák hatóságok állítottak ki.

Az őrsparancsnok távb[eszélő] értesítésére parancsot adtam, hogy a szállítmányt, amelynek tartalmát akkor még nem ismertem, csupán annyit tudtam róla, hogy felbecsülhetetlen értékekről van szó, kísértesse be Miskolcra, ahova az V. 2-án [!] 13 h-kor be is érkezett. Kísérője, Szabó Jenő múzeumi tisztviselő jelentette, hogy a régi festmények[et] csakis a kassai dómmal megegyező páratartalmú és hőmérsékletű helyiségben lehet tárolni, és ezért kérte, hogy amíg a magyar hatóságoktól a szükséges engedélyt megszerzi, a kincseket a hejcei nyaraló óvóhelyére szállíthassa vissza, ahol azok eddig is tároltak [!]. E kéréshez, a nagy értékre való tekintettel, hozzájárultam, egyben utasítottam a 26. po. [portyázó] sz[ázad] p[arancsnokságá]t, hogy adjon őrséget a kincsek mellé. Jelentem azonban, hogy az alacsony létszámú sz[áza]d megfelelő erejű őrséget nem képes adni, viszont számolni kell szlovák részről erőszakos beavatkozással, amit az a tény is alátámaszt, hogy a kocsioszlop Miskolcra való kísérése közben, a portyázó sz[áza]d kiküldött kísérői hallották, amikor a szállítmány kísérők azt a kijelentést tették: „Többé nem fogok így próbálkozni, hanem néhány teherautóval átküldjük érte a partizánokat."

Minthogy Hejce a határtól csupán 23 km-re van, kérek sürgős intézkedést, hogy a kincsekkel mi történjék.

 

.

Kaffka vörgy [vezérőrnagy] s. k.

 

Magyar Honvédelmi Miniszter
Vettem!
Budapest, 1945. évi VI. hó 5-én
27205. szám/Elns.
4 drb. melléklet

A másolat hiteléül.
Budapest, 1945. VI. 7.

[aláírás]
elnöki kiadó vezetője

MNL OL XIX-I-1-h-68. tétel-K-08106-1945. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Felsőoktatási és Tudományos Főosztály- Egykorú, géppel írt és hitelesített másolat.

 

4.
Gerevich Tibor jelentése a kassai műtárgyak 1943. évi Hejcére szállításáról

Budapest, 1945. június 4.

  

20/1945.

A Műemlékek Országos Bizottsága a vallás- és közoktatásügyi minisztériumtól 50433/1943. III. 1. sz[ámú] rendeletével kapott felhatalmazás és utasítás alapján, 1943 tavaszán a légitámadás veszélyének erősen kitett kassai székesegyházon légoltalmi munkálatokat foganatosított.

E munkálatok során szilánkbiztos védőborítást kaptak a székesegyház kapui, valamint a belsőben lévő és helyükről el nem mozdítható középkori domborművekkel díszített kőemlékek. A székesegyház öt középkori szárnyasoltárát, melyeknek táblaképei és faszobrai a magyar művészet legkiemelkedőbb emlékei, eredeti helyükön megóvni nem lehetett, így a fenti rendelet értelmében azok leszerelése és óvóhelyre való szállítása vált szükségessé.

A gondosan leszerelt és külön e célra késztett ládákba, megfelelő csomagolásban elhelyezett táblaképeket és szobrokat Kassa területén, sem annak közvetlen közelében elhelyezni nem lehetett, mert minden szempontból megfelelő óvóhely rendelkezésre nem állt. Kassától 42 km-re [kilométerre], Hejcén, a kassai püspök nyaralójának pincéjében találtuk meg azt az ideális búvóhelyet, mely a pótolhatatlan értékű anyagnak viszonylag biztonságot nyújt. A nyaraló terméskőbe vájt pincéjét

megfigyelve megállapítottuk, hogy a levegő nedvességi százaléka azonos a kassai dóméval. A püspöki nyaraló más szempontból is biztonságosnak mutatkozott. A műtárgyak lényegében a kassai dóm őrzőjének, a kassai püspök épületében kerültek elhelyezésre, s ahol a kassai káptalannak egyik címzetes kanonokja látja el a plébánosi tisztet. A biztonság fokozására állandó őrségről és költségünkön közvetlen telefonvonal felszereléséről is gondoskodtunk.

A kassai dóm oltárainak és faszobrainak leszerelése és elcsomagolása 1943. április 27-án kezdődött, és a 30 ládából álló szállítmányt ugyanezen év júniusában helyeztük el a hejcei pincében.

A kassai székesegyház kincstárának szintén pótolhatatlan értékű ötvösműveit viszont 1944. június 7-én a püspöki szeminárium (Fő utca 93. sz[ám]) pincéjébe helyeztük biztonságba.

Mindkét óvóhelyről, valamint az ott elhelyezett tárgyakról részletes jegyzőkönyvek készültek, melyek egy példányát a Műemlékek Orsz[ágos] Bizottsága irattárában őrizzük.

1944. december 17-én a Műemlékek Orsz[ágos] Bizottsága kassai megbízottjának, dr. Mihalik Sándornak jelentése szerint ismeretlen egyének a hejcei pincét feltörték s az ott elhelyezett ládákat felfeszítették. A Vörös Hadsereg parancsnoksága ezek után őrséget állított a pincéhez, majd Mihalik Sándor igazgató jelenlétében leltár alapján átvizsgálva az ott található anyagot, megállapította, hogy a ládákból egy sem hiányzik, valamint azt is, hogy a ládák feltörésekor egy eredetileg nem Kassáról származó oltár egyik képe súlyosan megsérült. Put[y]ilov őrnagy által megejtett nyomozás és a felvett jegyzőkönyvek bizonyára arra is felvilágosítással szolgálnak, hogy a pince feltörését kik követték el.

A vizsgálat után a hejcei pincét lezárták, lepecsételték, majd arról értesítették az illetékes csehszlovák hatóságokat, hogy a műkincseket a zsákmányjog alól feloldják s azt a Szovjet Unió [!] Szlovákiának juttatja s utasítást ad arra vonatkozólag, hogy a műtárgyak őrizetéről közvetlenül intézkedjék.

Erre Nazvokin orosz őrnagy kíséretében Szaból Jenő, a kassai múzeum titkára Sátoraljaújhelyre utazott; a hejcei őrséget a parancsnokság aztán bevonta s helyette nyolc csehszlovák csendőrt állított őrnek. Minthogy a kassai püspök állandó hejcei tartózkodása a gondos őrzést amúgy is lehetővé tette, a csendőröket rövid idő múlva visszavonták Kassára.

1945 május közepén a kassai munkálatokat végző munkások kíséretében Mihalik Sándor dr. kiutazott Hejcére és megkezdte a ládáknak a földszintre való szállítását, amire azért is szükség volt, mert a pince feltörése, a választófalak lerombolása következtében a nedvesség behatolt és további rombolással fenyegeti a műtárgyakat.

Ugyancsak Mihalik Sándor dr. jelentéséből értesültem arról, hogy Szlovákia a kassai műkincsek sürgős visszaszállítását kívánja, aminek eszközlése amúgy is szándékunkban volt. Stefan Stumm, a szlovák iskolaügyi miniszter kassai helyettese, dr. Mihalik Sándor útján felkérte a Műemlékek Orsz[ágos] Bizottsága elnökét, hogy szakemberek kíséretében utazzék Hejcére, majd onnan Kassára a hivatalos és szakszerű átadás megejtése céljából.

Hejce az 1939. évi [!] határon belül esik, így a kérdés lebonyolítása csak a Fegyverszüneti Egyezmény alapján lehetséges. Sürgős megoldása azért is kívánatos, mert a szlovák-magyar jó viszony egyik jelentős tényezője lehet.

A fent előadott tényállás alapján a következő megoldást van szerencsém javasolni:

A Külügyminisztérium, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, valamint a Műemlékek Orsz[ágos] Bizottsága szakembereiből álló bizottság sürgősen menjen Hejcére, majd onnan Kassára, hogy az átadás, illetve átvétel kérdését letárgyalja, és mielőbb foganatosítsa. Szükséges, hogy e bizottságban szakkonzervátor is részt vegyen, akinek feladata lesz megállapítani nemcsak az esetleges károkat, de azt is, hogy a műkincsek veszély nélkül szállíthatók-e, ha pedig nem, úgy a legsürgősebb konzerválási és biztosítási munkálatokat a helyszínen elvégezni. Tekintettel az utazási nehézségekre, tisztelettel kérem, hogy e bizottság kiküldéséről, valamint a bizottság tagjai részére személyautóról intézkedni méltóztassék.

Jelentem egyben azt is, hogy a kassai dóm kincstárának óvóhelyre szállított részét az orosz hatóságok szintén átvizsgálták, majd a kassai dómnak hiánytalanul átadták.

Közvetlenül e jelentésem elküldése előtt Bálint Alajos, a kassai múzeum Hejcén tartózkodó tisztviselője táviratilag kért a Műemlékek Orsz[ágos] Bizottságától, illetve a magyar kormánytól intézkedést a műkincsek elszállítására vonatkozólag. A nem világosan érthető táviratra azonnal küldött táviratválaszomban közelebbi felvilágosítást kértem Bálint Alajos sürgönyében hivatkozott Kaffka Zoltán vezérőrnagy, kerületi parancsnoktól, annak beérkezte után újabb jelentést teszek a minisztériumnak.

 

Budapest, 1945. június 4.

Gerevich Tibor
elnök

Jelzet: MNL OL XIX-I-1-e-177-2. tétel-Kassai Keletszlovák Múzeum-7891-1945. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya - Eredeti, géppel írt és kézzel javított, aláírt tisztázat.

    

5.
Gerevich Tibor jelentése a hejcei műtárgyak konzerválásáról

1945. augusztus 23.

  

59/1945.

Hivatkozással a minisztériumnak f[olyó] hó 11-én kelt 33403/1945. VII. sz[ámú] iratára, a kassai dómnak és múzeumnak a légi támadások elől a hejcei püspöki kastélyban elhelyezett műkincsei ügyében a következőket van szerencsém jelenteni:

A kassai dóm és múzeum műkincseit 1943 tavaszán légitámadások elől a hejcei püspöki kastély pincéibe helyeztük biztonságba. A háborús cselekményekkel kapcsolatban ismeretlen tettesek a ládák egy részét felfeszítették, néhány műtárgyat megrongáltak. A műkincsek jelentékeny részét a szlovák hatóságok már elszállították, jelenleg csupán 18 láda van még Hejcén.

A ládákba csomagolt, nagyobb részt középkori táblaképek és szobrok állapotáról biztos tudomásunk nincs, feltehető, hogy a közel két esztendős pincében tartás, valamint a ládák feltörése és felhurcolása a műtárgyak állapotában is változást okozott.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, f[olyó] évi június hó 15-én kelt 8106/1945. V. sz[ámú] átiratában elrendelte, hogy bizottság szálljon ki Hejcére a műkincsek visszaadására. Ugyanezen iratában kilátásba helyezett gépkocsi hiánya, valamint a csehszlovák hatóságoktól megszerzendő engedélyek késlekedése miatt, a bizottság legkorábban a jövő héten indulhat útra. Az átadás halasztását ismert külpolitikai okok is indokolták. A miniszteri rendelet szerint az átadásnál a tárgyak állapotára is figyelemmel kell lenni, éppen ezért a Szépművészeti Múzeum főkonzervátorát is kiküldötte a bizottságba. A műtárgyakat tehát, ha állapotuk megkívánja, az átadás előtt konzerválni kell, legalábbis olyan mértékben, hogy szállíthatók legyenek.

Hejcén nincs másik olyan helyiség, ahol az átadásig és az esetleges szükséges konzerválási munkálatok elvégzéséig a műtárgyakat elhelyezni lehetne. Igyekezni fogunk azonban, hogy az átadási s az esetleges konzerválási munkálatok a jelentékeny nagyságú kastélyban úgy folyjanak le, hogy Madarász püspök úrnak a legkisebb kényelmetlenséget se okozzák.

Budapest, 1945. augusztus 23.

Gerevich Tibor
elnök

 

Jelzet: MNL OL XIX-I-1-e-177-2. tétel-Kassai Keletszlovák Múzeum-39398-1946. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya - Eredeti, géppel írt és aláírt tisztázat.

 

6.
Csehszlovák felszólító levél a hejcei műtárgyak átadására

Budapest, 1945. szeptember 11.

Csehszlovákia Képviselője a Magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál
B[uda]pest, 1945. szept[ember] 11-én
1006/1945.

Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak
Budapest

A Magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál működő Csehszlovák Delegáció mellékelten megküldi a Szlovák Nemzeti Tanács közoktatásügyi Bizottságának 419/45/V./IV. szám alatt kelt átiratát a kassai állami Keletszlovákiai Múzeum műtárgyainak visszaszállítása ügyében Hejce, ma magyar területen lévő községből Kassára és kéri a Szövetséges Ellenőrző Bizottság közbenjárását a miskolci VII. magyar

parancsnokánál, hogy adassa ki az összes 106 ládából még hátra maradt 18 ládát.

Kérjük egyúttal közbenjárását a Magyar Külügyminisztériumnál a Szövetségesek és Magyarország köz[öt]t létrejött Fegyverszüneti Egyezmény rendelkezése szerint, a visszaszállítás költségeinek visszafizetése ügyében. A költségek 100 000 koronát tesznek ki, amely összeget a Szlovák Nemzeti Tanács Közoktatásügyi Bizottsága

teljes egészében befizetett a kassai Áll[ami] Keletszlovákiai Múzeum Igazgatóságának.

Csehszlovákia Képviselője a Magyarországi Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál

Melléklet

Jelzet: MNL OL XIX-I-1-e-177-2. tétel-Kassai Keletszlovák Múzeum-84255-1945. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Vallás- és közoktatásügyi Minisztérium, Külföldi Kulturális Kapcsolatok Főosztálya -Egykorú,  géppel írt másolat.

  

7.
A Szlovák Nemzeti Tanács Közoktatásügyi Bizottságának levele a műtárgyak visszaadására

1945. szeptember 11.

Fordítás
Másolat

A Szlovák Nemzeti Tanács Közoktatásügyi Bizottsága
Bratislava

419/1945.V/IV.
Tárgy: Kassai Állami Keletszlovákiai Múzeum kiállítási tárgyainak hazahozatala

A Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségének
Bratislava

A Magyar Kormány annak idején a kassai Állami Keletszlovák Múzeum és a kassai Dóm műtárgyait Hejce községbe vitette, amely ez idő szerint Magyarországhoz tartozik. A műtárgyakat föld alatti helyiségekbe raktározták el. Mikor a Szlovák Nemzeti Tanács Bizottságának csehszlovák szervei átvették a Múzeumot, haladéktalanul intézkedett [intézkedtek] a Múzeumnak eredeti helyére, Kassára, való visszahelyezése ügyében, és kérte erre a célra 100000 korona kiutalását.

A Keletszlovákiai Múzeum kassai igazgatóságának jelentése szerint a múzeum tisztviselője, Szabó Jenő, Kassa város katonai helyettes parancsnokának, Nazarkin vörös hadseregbeli alezredesnek hatalmas segítségével [folyó] é[v] május 30-án minden nehézség nélkül visszaszállított [az] összesen 106 ládából 88-at. Folyó év június 1-jén azonban, amikor a hátralévő 18 ládát is át akarta szállítani, a magyar határőrség, illetve a miskolci magyar VII. hadosztály parancsnoka megakadályozta ezt azzal, hogy a magyar határon át bármit is kivinni csak a magyar kormány engedélyével lehet.

Miután az elvett muzeális tárgyak és műemlékek visszahozatala eredeti helyükre első rendű érdeke a Szlovák Nemzeti Tanács Közoktatásügyi Biztosságának, a Biztosság tisztelettel kéri a Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségét, hogy a Külügyminisztérium járjon el a Magyar Kormánynál a visszatartott 18 láda akadálytalan kiadása dolgában, annál is inkább, miután a kiadás a IV. Ukrán Front parancsnokának hozzájárulása alapján történik.

Kéri továbbá a Szlovák Nemzeti Tanács Közoktatásügyi Biztossága a szovjet-magyar Fegyverszüneti Egyezmény rendelkezése alapján a visszaszállítás költségeinek megtérítését. A költségek, mint feljebb mondottuk, 100000 koronát tesznek ki, azt a Szlovák Nemzeti Tanács Közoktatásügyi Biztossága teljes egész[é]ben kifizette az Áll[ami] Keletszlovákiai Múzeum Igazgatóságának.

 

A Bizottság helyett:
aláírás s. k.

 

MNL OL XIX-I-1-e-177-2. tétel-Kassai Keletszlovák Múzeum-84255-1945. (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Főosztálya - Egykorú,  géppel írt másolat.

 

8.
Madarász István kassai püspök levele a Hejcén elhelyezett műtárgyak helyzetéről

Hejce, 1946. április 24.

  

883/1946. szám

Nagyméltóságú Miniszter Úr!

A kassai dómi műemlékeknek Hejcére történt szállításáról szóló ügyben folyó hó 11-én 84255/1945. XII. ü[gy] o[osztályi] sz[ámú] a. k.nb. [nagybecsű] átiratára van szerencsém a következőkben tisztelettel válaszolni s tájékoztatni Nagyméltóságodat.

1943 június hó folyamán megjelent nálam Kassán Mihalik Sándor dr., a kassai múzeum igazgatója egy múzeumi őrrel, s előadták, hogy nekik a Műemlékek Orsz[ágos] Bizottságának és a kultuszminisztériumnak rendeletére a kassai dóm műemlékeit (oltárokat, képeket, szobrokat) a várható bombatámadás miatt biztonságba kell helyezni, s ezért keresnek megfelelő óvóhelyet részükre. Néhány kisebb műemléket el is helyeztek a kassai papnevelő intézet föld alatti helyiségeiben, de a nagy terjedelmű műemlékek részére Kassán sehol biztos óvóhelyiséget nem találnak. Kassán köztudomású volt, hogy a kassai püspök hejcei kastélya alatt több méter mélységben 1 1/5 km [kilométer] hosszú, bombabiztos pince van. Ezt ők is tudták és engedélyt kértek, hogy ezt a pincét e célra igénybe vegyék.

Minthogy a kassai dóm fönntartója s ellenőre a Műemlékek Országos Bizottsága volt, s minthogy egyházi műemlékek biztonságba helyezéséről volt szó, én készséggel megengedtem, hogy azokat hejcei pincémben elhelyezzék, egyben kijelentettem, hogy az elszállításért, megőrzésért, épségükért s a költségekért felelősséget semmi esetre sem vállalok. Én kizárólag a jóindulatú bérbeadó szerepét töltöm be.

Arra is felhívtam a figyelmüket, hogy a pince nyirkos is lehet, vizsgálják meg előbb a pince hőmérsékletét. A múzeum szakemberekkel kiszállt Hejcén, megvizsgálta a pince hőmérsékletét s megnyugodva jelentette, hogy a pince teljesen alkalmas az ilyen műkincsek megőrzésére. Ők csomagolták be a templom műemlékeit s kiszállították Hejcére. Én sem a csomagolásnál, sem a kiszállításnál jelen nem voltam, semmit nem láttam és semmit nem vettem át. Én a Hejcén való tartózkodásom idején a jóindulatú őrzést vállaltam, azaz vigyáztam arra, hogy a kastélyon keresztül semmiféle illetéktelen ember a pincébe be ne léphessen. Egy másik lejárat be volt falazva. Csak a múzeumi tisztviselőktől értesültem, mikor már Hejcén nem tartózkodhattam, hogy mikor a községben volt a háborús front, ismeretlen tettesek behatoltak a pincébe és néhány ládát felnyitottak. Az orosz parancsnokság a kastélyt lezárta és őrséget rendelt, hogy a pince lejáratát őrizze. Még nekem sem engedték meg, 1945. márc[ius] 1. - május 1-ig, a kastélyban való lakást. Csak május 1-én költözhettem be a kastélyba, ahol kiutasításom miatt állandóan laknom kellett. Ekkor megígértem, hogy én fogom őriztetni a pince lejáratát.

1945 május végén a kassai múzeum tisztviselői, szám szerint hárman megjelentek nálam s kijelentették, hogy a műemlékeket felhozzák a pincéből, kissé levegőn hagyják, ha kell, restaurálják, s visszaszállítják Kassára. Minthogy ugyanazon tisztviselők jelentek meg, akik 1943-ban a műemlékeket kihozták, minden nehézség nélkül tudomásul vettem, hogy a műkincseket a pincéből felhozzák. Több napi munkába került a felhozatal, mialatt a tisztviselőknek s munkásoknak én adtam lakást s ellátást. Mihalik rövidesen eltávozott, de két múzeumőr ([popup title="Szabó" format="Default click" activate="click" close text="Szabó [Sabol] Jenő."] és

urak) megjelentek szekerekkel, s előbb a kassai múzeum kincseit (amiknek a hejcei pincében való elhelyezéséről szó sem volt), azután a templomi emlékeket vitték el azzal, hogy az esetleges restaurálást csak a helyszínen, Kassán a templomban fogják végeztetni. Így elvitték a múzeum összes kincseit, a dómi emlékekből legalább 80%-ot. Semmiféle átvételi írást nem kaptam, mert én semmit sem vettem át. Az utolsó szállítmányt a hidasnémeti magyar határőrség nem engedte át a határon, hanem lefoglalta s elvitte Miskolcra, majd kiderülvén a félreértés, visszaszállíttatta Hejcére a kastély folyosóira. Egyben kirendeltek egy 5, később 3 tagú katonai őrséget, hogy a ládákat őrizzék.

Minderről a honvédelmi s kultuszminiszter uraknak magán és hivatalos levelekben jelentést tettem, s arra kértem, hogy ezt a megmaradt

ládát [!] isszállítassák el, mert itt a folyosókon a közlekedést akadályozzák, s a ládák tartalma egérveszély miatt nincs biztonságban, de mindez ideig nem történt semmiféle intézkedés.

(Legutoljára 1945. szept[ember] 11-én írtam Takács Menyhért miniszteri tanácsos úrnak, közben 39098/1945. sz. a. k. megnyugtató választ kaptam arról, hogy az elszállítás hamarosan meg fog történni, de nem történt semmi.)

Nekem az egész ügyben merőben passiv [passzív] szerepem van, mint jóindulatú, nagylelkű, ingyenes bérbe adónak, aki emiatt nagyon sok kellemetlenséget s anyagi veszteséget szenvedtem el.

Arra kérem tisztelettel nagyméltóságodat, hogy most a tavasz beálltával a kincseket mielőbb elszállítani s a helyszínén, Kassán restaurálni szíveskedjék. Itt a hejcei kastélyban teljesen lehetetlen a restaurálás. Se megfelelő helyiség, sem anyag, sem a tisztviselők vagy munkások részére lakás vagy ellátás nem biztosítható. Én a hívek adományából élvén és ingóságaim 90%-át elveszítvén senkinek sem lakást, sem ellátást biztosítani nem tudok, de a faluban sem senki.

Fogadja nagyméltóságod kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását.

 

Hejce, 1946. évi április hó 24-én.

Madarász István
kassai püspök

 

Jelzet: MNL OL XIX-I-1-e-177-2. tétel-Kassai Keletszlovák Múzeum-50106-1946. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya - Eredeti, géppel írt és kézzel javított, aláírt tisztázat.

  

  

9.
Gerevich Tibor levele a megtett intézkedésekről

Budapest, 1946. május 9.

94/1946.

Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak
Budapest

Hivatkozással a minisztérium f[olyó] évi április hó 24-én kelt 50107/1946. XII. sz[ámú] iratára, a kassai Dóm Hejcére szállított műkincseinek sorsáról a következőket jelenthetem.

Ebben az ügyben még 1945 tavaszán 59/1945. sz[ám] alatt felterjesztést intéztem a Minisztériumhoz, 1945. június 15-én a Miniszter Úr bizottságot küldött ki Hejcére, egyben kilátásba helyezte, hogy - tekintettel az akkori utazási nehézségekre - személyautót, a műkincsek elszállítására pedig teherautót bocsát rendelkezésünkre. A csehszlovák bizottság kiküldésére, valamint a magyar bizottságnak Kassára való beutazására a megfelelő diplomáciai lépések megtételét is kértem.

1945. október 22-én a Minisztérium 49153/[1945] VII. iratára jelentettem, hogy amennyiben a műkincsek a hejcei püspöki palotában a Püspök Úrnak nehézséget okoznának, úgy Budapestre való szállításukat és itteni konzerválásukat kérem, s mivel 14 [!] nagy méretű láda szállításáról volt szó, 3-5 teherautó, vagy egy teherautónak többszöri kiküldését kérem.

Ez utóbbi felterjesztéseimre intézkedés nem történt, de nem utalták ki a szállításhoz kért teherautót és a Bizottság kiszállásához szükséges személyautót sem, s arról sem kaptam értesítést, hogy a csehszlovák bizottság kiküldése ügyében lépések történtek volna, amit időközben az egyre feszültebbé vált magyar-csehszlovák diplomáciai helyzet ismeretében érthetőnek is találtam.

Feltehető, sőt valószínű, hogy a békeértekezleten a csehszlovák kormány az ügyet elő fogja terjeszteni, esetleg más, hasonló igényekkel együtt, amely esetben azt bizonyára szakértői albizottsághoz fogják utalni. Ránk nézve ezzel nemcsak annyiban keletkezik kedvezőbb helyzet, hogy a döntés nemzetközi síkra megy át, hanem azért is, mert a siker kilátásával, indokolt ellenigényeket jelenthetünk be. Erre vonatkozólag a Műemlékek Országos Bizottsága az adatokat már összeállította, más szomszéd államok részéről felmerülhető műkincsi igényekkel szemben a mi részünkről támasztható igényekkel együtt.

 

Budapest1946. május 9.

Gerevich Tibor
elnök

 

Jelzet: MNL OL XIX-I-1-e-177-2. tétel-Kassai Keletszlovák Múzeum-55252-1946. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Osztálya - Eredeti, géppel írt és aláírt tisztázat.

 

 

10.
Domanovszky György miniszteri biztos felterjesztése a maradék műtárgyak helyzetéről

Budapest, 1946. október 10.

196/1946.
Veszélyeztetett Magángyűjtemények Miniszteri Biztossága

 

Miniszter Úr!

A kassai püspöki hatóság 1679/1946. szám alatti

a VKM VI. ügyosztálya 111188/1946. szám alatt felhívott, hogy a kassai dóm oltárai és szobrai, melyek 14 ládában [!] már második éve Hejcén, a püspöki kastély folyosóján vannak elhelyezve, a Miniszteri Biztosság részéről szállíttassanak el. F[olyó] hó 9-én a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban megtekintettem e rendelet előzményeit, amiből megállapítottam, hogy a kérdéses 14 láda töredéke annak az anyagnak, amit Kassáról a bombatámadások elől Hejcére szállítottak. [popup title="[...]" format="Default click" activate="click" close text="A kihagyott részben Domanovszky összefoglalja az 1945. és 1946. évben a műtárgyakkal kapcsolatban történt intézkedéseket."]

Tekintettel arra, hogy a hejcei 14 ládában lévő anyag nem magángyűjtemény, sőt arra Szlovákia a fegyverszüneti egyezmény 6. pontja alapján igényt tart, a Miniszteri Biztosságot nem tartom illetékesnek az ügyben, [és] kérem a miniszter urat, hogy ez ügyben sürgős döntést hozzon, mert az anyag pusztulásnak van kitéve, s így a Magyar államot esetleg komoly kártérítéssel fogják súlytani [!]. A Kassára való szállítás nem a vezetésem alatt álló Miniszteri Biztosság feladata. Amennyiben azonban Miniszter Úr úgy döntene, hogy a 14 láda egyenlőre [!] Magyarországon helyezendő biztonsága, kérek azok hova szállítására határozott utasítást.

 

Budapest, 1946. október 10-én.

Kiváló tisztelettel:

Dr. Domanovszky György
miniszteri biztos.

 

Jelzet: MNL OL XIX-I-1-h-111-3. tétel-Kassai dóm kegyszerei-119186-1946. -Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tudományos és Felsőoktatási Főosztály - Eredeti, géppel írt és aláírt, bélyegzővel ellátott tisztázat

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt április 18.

1949

Az Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből való kilépését.Tovább

1951

Aláírják a párizsi szerződést. Létrejön az Európai Szén- és Acélközösség, az Európai Unió alapja.Tovább

1955

Hegedüs András a miniszterelnök.Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő