Meszeljünk vagy ne?

A Magyar Országos Levéltár freskóinak sorsa az ötvenes években

„Megvizsgáltuk az Országos Levéltár lépcsőházi falfestményeit. A festményekkel kapcsolatban a következő a javaslatunk. A földszinten, az első és harmadik emeleten lévő körképek többek közt a Horthy-rezsim letűnt politikusait helyezik igazi történelmi értékeink alakjai közé. Ezeknek a képeknek a beállítása különben is történelmileg hamis, álpátosszal telített és a letűnt uralkodó réteg pöffeszkedő álhumanista szellemét sugározza. […] a fentiek alapján az épület restaurálásakor új, politikailag és művészetileg megfelelő falképeket fessenek a népi demokráciának szellemében.”

A munkálatok elvégzése

Levéltárak Országos Központjának
Budapest

Szíves megkeresésükre a Levéltár falfestményeire vonatkozólag a következőkben válaszolunk:
Restaurálása szempontjából feltétlenül külön kell választani a Dudits-féle freskókat a fal többi részének helyreállításától, amelyet teljesen szükségtelen festő restaurátorral elvégeztetni, mivel az egyszerűbb festői munkába is kiadható. Ezt valamelyik festő és mázoló n[emzeti] v[állalat] minőségi festői is elvégezhetik. A freskókra vonatkozólag pedig ajánljuk Jancsky Veronika restaurátort. [...]

A restaurálásnak ki kell terjednie az összes freskók letisztítására, az esetleges meglazult vakolatrészek rögzítésére, a hiányok pótlására, figurális részek kiegészítésre és általában az egész felület karbahozásra. Véleményünk szerint ez négy hét alatt elvégezhető.
A munkálatokat ellenőrizni fogjuk.
Budapest, 1951. július 30-án

 /Bartha László/
A MOK vezető-restaurátora
Levéltárak Országos Központja
Jancsky Veronika
Budapest, [...]
Tárgy: Az Országos Levéltár
freskóinak restaurálása

A Múzeumok és Műemlékek Országos Központja az Országos Levéltár freskói restaurálási munkálatainak elvégzésére t. címet javasolta.
Felkérem, hogy e tárgyban a Levéltárak Országos Központja Költségvetési Osztályán (Bp. I. Úri u. 54-56. I. em.) felkeresni szíveskedjék.
Budapest, 1951. augusztus [2.]

 [olvashatatlan aláírások]

Kézzel írt fogalmazvány

Levéltárak Országos Központja
Közoktatási Minisztérium Költségvetési Főosztályának
Budapest

Az Országos Levéltár folyosóin lévő Dudits-féle freskók restaurálása ügyében a Népművelési Miniszter 1713-2-9/1951. sz. rendeletében döntött. A restaurálásra vonatkozó döntést a Közoktatási Minisztérium 1610-22/1951. VI. sz. leiratában irányadónak tekinti és a szükséges intézkedések megtételére a Levéltárak Országos Központját felhívja.
A freskók restaurálási munkálatainak vállalatba adása ügyében megkerestük a Múzeumok és Műemlékek Országos Központját, melynek műemlékvédelmi csoportja f. évi július hó 30-án kelt átiratában javasolja, hogy a freskók restaurálásával Jancsky Veronika restaurátort bízzuk meg, mint hogy ily természetű munkák elvégzésére vállalat eddig nem alakult.
Jancsky Veronika restaurátor f. hó 6-án a 19 db. restaurálandó freskót megtekintette és 4500 Ft-os árajánlatot nyújtott be. Ezen összeg a restaurálási díjon kívül a szükséges anyag költségét is magában foglalja.
Kérem a minisztérium engedélyét ahhoz, hogy a restaurálási munkák elvégzésével - a másolatban felterjesztett árajánlat alapján - Jancsky Veronika restaurátort bízzam meg és 4500 Ft-os munkadíját a 4283 alcím 131. alrovata terhére elszámoljam.
A freskók restaurálása után szükséges a lépcsőház és folyosók freskókhoz igazodó dekorációs festéseinek átdolgozása is. Ezen munkálatokat a Szobafestő és Mázoló Vállalat minőségi festőivel tervezzük elvégeztetni ugyancsak a 4283 alcím 131 alrovata terhére.

Budapest, 1951. augusztus 6.

 Nagy S.Borsa [Iván]

Géppel írt fogalmazvány


 

Levéltárak Országos Központja
Költségvetési Osztályának

Budapest, I.
Úri u. 54-56. sz.

1610-OL46-5/1951. sz. 1951. augusztus 2-án kelt felhívásukra az Országos Levéltár előcsarnokaiban lévő Dudits-féle freskókat /19db/ megvizsgáltam. A freskók restaurálása és anyagköltsége összesen 4500 Ft.
Felkérésükre javasolom, hogy a lépcsőház és az előcsarnokok dekorációs festéseit a Szobafestő és Mázoló N. V. minőségi festőivel végeztessék el.
A dekorációs falfestményt véleményem szerint 2 világos színben kellene átfesteni, ami által az előcsarnok is világosabb lesz.

Budapest, 1951. augusztus 6.

 Jancsky Veronika
restaurátor

Géppel írt eredeti


 

Levéltárak Országos Központja
Jancsky Veronika
Budapest, [...]

Megbízom az Országos Levéltár előcsarnokaiban lévő Dudts-féle 19 db freskó restaurálási munkáival. A restaurálási és anyagköltség, a megtekintett freskók alapján tett ajánlat szerint négyezerötszáz /4500/ Ft. A restaurálásnak ki kell terjednie az összes freskók letisztítására- az esetleges meglazult vakolatrészek rögzítésére, a hiányok pótlására, figurális részek kiegészítésére és általában az egész felület karbantartására. A munkálatokat a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja fogja beindítani és szakszempontból ellenőrizni.
Budapest, 1951. augusztus 16.

 [olvashatatlan aláírás]

Kézzel írt levéltervezet


 

A Levéltárak Országos KözpontjánakBudapest

F. év augusztus 17-én megbízást kaptam a Levéltárak Országos Központjától, az előzőleg beadott árajánlatom alapján az Országos Levéltár freskóinak restaurálására. Mivel az ajánlatomból - saját hibámon kívül - a tanácsterem freskói kimaradtak, így ez újabb ajánlatomat adom be.
Az Országos Levéltár előcsarnokaiban és tanácstermében lévő freskók számszerint 24 db restaurálását 7000, azaz hétezer forintért vállalom. A restaurálás kiterjed az összes freskók letisztítására, a meglazult vakolatrészek rögzítésére, a hiányok pótlására, a figurális részek kiegészítésére és általában az egész felület karbahozására és konzerválására, valamint a tanácsterem (I. em.) mennyezetén és a freskók között lévő dekorációs díszítés kijavítására és kiegészítésére. A LOK által meghatározott, a freskón szereplő antidemokratikus személyek alakjainak átfestése is beleértendő.
A fenti összegben az összes anyagköltség és munkadíj is bennfoglaltatik.
Budapest, 1951. szeptember 5-én.

 Jancsky Veronika
restaurátor

Múzeumok és Műemlékek Országos Központja
Budapest, VIII. Bródy Sándor u. 16.

Levéltárak Országos Központja
Budapest

Az Országos Levéltár folyosóin és tanácstermében lévő Dudits-féle freskók restaurálási munkáit a megejtett ellenőrzésen szakszerűség szempontjából megfelelőnek és átvehetőnek találtam. A restaurátornak azonban a festék több kisebb lehámlását el kell tüntetnie és az újonnan festett Bessenyei fehér parókáját szőkére kell változtatnia.

 /Bartha László/
vezető restaurátor

[A levél hátlapjára Ember Győző sajátkezűleg a következőt vezette rá]

Az ellenőrzés alkalmával megállapított hiányosságok kijavítása megtörtént, a Bessenyei arc és paróka megfelelő átfestése szintén.
1951. szept. 21.

 Ember Győző

Ezen a napon történt február 24.

1920

Németországban megalakul a Nemzeti Szocialista Párt az 1921-től Adolf Hitler által vezetett Nemzetiszocialista Német Munkáspárt jogelődje...Tovább

1938

Elkészítik az első műszálas sörtéjű fogkefét.

1939

Magyarország csatlakozik az antikomintern paktumhoz.

1939

Letartóztatják és internálják a Keresztes-Fischer Ferenc m.kir. belügyminiszter által február 21-i rendeletileg feloszlatotthungarista...Tovább

1945

Az amerikai hadsereg felszabadítja a Fülöp-szigetek fővárosát Manilát a japán megszállás alól.

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 17 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

„A demokrácia ez évi feladatai között ott van az egyház és a népi köztársaság viszonyának rendezése. Meg kell szüntetni azt a tarthatatlan állapotot, hogy a magyar nép ellenségeinek zöme az egyházak, elsősorban a római katolikus egyház palástja mögé búvik.” Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt főtitkárának 1948. január 10-én elhangzott szavai nem hagytak kétséget afelől, hogy a fokozatosan kiépülő egypárti diktatúra elérkezettnek látta az időt a „klerikális reakcióval” történő mielőbbi leszámoláshoz. A kommunista hatalom az egyház működésének ellehetetlenítését, végső soron pedig – mint minden vélt vagy valós ellenfele esetében – annak megsemmisítését tűzte ki célként. Államosították az egyházi iskolákat, koholt vádak alapján letartóztatták és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték Mindszenty József hercegprímást, koncepciós eljárás során bebörtönözték Grősz József kalocsai érseket, megvonták a szerzetesrendek többségének működési engedélyét, a szerzetesek egy részét pedig letartóztatták, deportálták vagy kivégezték. A katolikus egyház megosztása és a hívők elbizonytalanítása érdekében létrehozták a rendszert hűen kiszolgáló ún. békepapi mozgalmat, majd a diktatúra egyházpolitikai programja végrehajtása céljából az Állami Egyházügyi Hivatalt.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlást követően a korábbi nyílt egyházüldözés helyébe egy új típusú szövetségi politika lépett. Az MSZMP KB 1958. július 22-i határozata ennek szellemében vonta le a következtetést: „a szocializmus építésének korszakában az egyházak még hosszú ideig fennmaradnak, ezért megsemmisítve a klerikális reakció ellenforradalmi kísérleteit, az egyházakkal pozitív együttműködésre törekszünk.” A Kádár János pártfőtitkár nevével fémjelzett korszak egyházpolitikájának legfőbb jellemzőjévé egyre inkább a pragmatizmus vált, azon megfontolás jegyében, hogy „amíg az egyház létezik, fel kell használni”. Ez vezetett a Vatikán és a magyar kormány közötti 1964-es Részmegállapodás megkötéséhez. A megegyezés tovább erősítette a nyugati körökben „liberálisnak” tartott kádári Magyarország pozitív imázsát, a magyar katolikus egyháznak pedig – bár érdemben nem javított helyzetén – a püspöki székek betöltése révén lehetőséget nyújtott az építkezésre. Jóval később, az 1980-as években, a szocializmus válsága közepette a Kádár-korszak egyházpolitikája defenzívába kényszerült, az évtized végéig pedig teljesen összeomlott.

Az ArchívNet idei 5–6. összevont számának fő témája tehát: „Egyház és vallás a kommunista diktatúrában”. „Technikai” okok miatt az összeállítást két önálló részre kellett bontanunk. Így az első öt írást tartalmazó 5-ös szám 2018. december 17-én, míg a 6-os 2018. december 29-én jelenik meg.

Budapest, 2018. december 17.

A szerkesztők