Steinschneider Lilly, az első magyar pilótanő

„Gyönyörű repülés, 31 percig időzik Steinschneider a levegőben, és a plató túlsó szélén engedi le a gépet. A közönség oda szalad, vállára emeli Steinschneidert, és diadalmenetben hozza el a hangárokhoz, hol Illner nyakába ugrik, és a mestert össze vissza csókolja. A nézők átugorják a kordont és autogram kérések özönével árasztják el Steinschneider Lilit, ugyanannyira, hogy Teleky grófnak fáradságos törtetés után sikerült csak az ünnepelthez jutni, hogy gratulálhasson.”

Steinschneider Lilly nevezési űrlapja az 1913. évi Szent István napi repülőversenyre és állásajánlat a verseny után

NEVEZÉSI ŰRLAP

A Magyar Aero Szövetség
által
[1]913. aug. 20-án rendezendő
Szent-István-napi repülőversenyre
Budapesten.

Név: Steinschneider Lilly
Lakcím: Wien IV. Margaretenstrasse 32. Tür 5

Benevezett gép leírása: monoplán

gépek

Typus: Etrich Möve
Motor: Daimler b5 HP
Jellemzés: (a főbb méretek megadandók)

Alulírott kijelentem, hogy a Magyar Aero Szövetség által 913. augusztus hó 20-án rendezendő Szent-István-napi repülőverseny alkalmából eldöntésre kerülő

 
I. II. II. IV. V. VI. számú versenyekben részt veszek.

(azon számok a melyekre nevezni az aláíró nem kíván, törlendők)

Kijelentem, hogy a versenyek programját, feltételeit és az azok eldöntésénél érvényes versenyszabályokat ismerem, s azok összes következményeinek fenntartás és bárminemű bírósági jogorvoslatának igénybe vétele nélkül alá vetem magamat.

Kötelezem magamat a verseny szabályok értelmében adandó minden utasításnak és a 

 szabályainak követésére, s e tekintetben személyzetemért is felelősséget vállalok.

Elismerem azt, hogy mindazon balesetekért, a melyek a versenyekből folyólag engem, gépemet, útitársaimat, vagy harmadik személyeket érhetnek, egyedül én tartozom felelősséggel, valamint, hogy mindazon károkért, amelyek repülőgépem által közvetve, vagy közvetlenül okoztatnak, sem a versenyek rendezőségét, sem annak bármely tagját felelőssé nem tehetem.

Nevezésem megerősítéséül és ezzel vállalt versenyszabályszerű kötelezettségem biztosítékául mellékelten küldök 20 Koronát. A nevezési díj minden körülmények között a Magyar Aero Szövetség segélyalapja javára fordíttatik.

Budapest. Wien 1913. augusztus 9.

 

  Steinschneider Lilly

* * *

 

[Hotel Bristol, Wien emblémája] 20. VIII. 20.
 
Geehrtes Fräulein Steinschneider

Es hat mir unendlich leid gethan zu hören, das Ihr Debut in Budapest einen so wenig günstigen Abschluß gefunden hat.

Zum Glück ist Ihnen ja nichts zugestoßen.

Bevor Sie nun bei Ihrer Rückkehr in Wien mit irgend jemand über die Angelegenheit sprechen, suchen Sie mich bitte sofort auf oder lassen mir telephonisch Bescheid sagen, wo ich Sie treffen kann. Folgen Sie meinem Angebot!

 
Hochachtungsvoll

 

 

* * *

 

[A bécsi Bristol Szálló emblémája] 1913. VIII. 20.

Tisztelt Steinschneider Kisasszony

Szerencsére Önnek nem esett baja.

Bécsbe visszatérve, mielőtt valakivel beszélne erről a dologról, kérem haladéktalanul keressen fel, vagy tudassa velem telefonon, hol tudnék Önnel találkozni. Fogadja el ajánlatomat!

 

Mély tisztelettel  
  S. H. Endres

Jelzet: Magyar Országos Levéltár Mikrofilmtára, Csehország, Pilzeni Állami Levéltár, Windischgrätz család levéltára, Steinschneider Lilly pilótanőre vonatkozó dokumentumok, C 472 sz. mikrofilm, X 4687

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő