Hibaüzenet

  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).
  • Notice: Undefined offset: 1 custom_mod_pane_custom_pane_render() függvényben (/data/webcontent/archivnet/www/sites/all/modules/wideworld/custom_mod/custom_mod.module 229 sor).

Fazakas György naplója Budapest ostromáról

„Mára virradó éjjel rendkívül erős tüzérségi becsapódások voltak. Sztalinorgona is lőtt. A házban rengeteg ablak betört. A mi ablakunk jól tartott, csak az üveg repedt meg. A p. németek felrobbantották a lakásom előtti ágyúkat. Az ablak keretestül kiesett, az ajtó zárja is tönkrement. Egy láda az utcára kiesett. Most már az utcáról be lehet lépni a lakásba. Sándor tegnap még átmentett egy pár dolgot egy ládában. A konyha, ahol lakunk a külső bejárati ajtónál sérült meg. Egy szilánk a falat átütötte, a ládák védtek meg. A csendőrök és a nyilasok az éjjel elmentek a Várba.”

1945. I. 1.

Erős légi tevékenység egész nap.

Kimozdulni sem lehetett.

A víz nem folyik. Szerencsére vettünk elég vizet.

 

1945. I. 2.

Az erős légi tevékenység tovább folytatódott. Egyébként semmi különös nem történt.

 

1945. I. 3.

Ma éjjel egy bomba az ablakunkkal szemben esett le. Minden ablakunk betört. Az ablak előtti pokrócokat átlyukasztották a szilánkok. A lakásba is több szilánk bejött.

Sándorral fent voltunk, amikor történt.

Délelőtt bedeszkáztuk az előszobát és estére, ha sötétben bár, azért mégis fűthető lakásban voltunk.

 

1945. I. 4.

A légi tevékenység tovább folytatódott. Más érdekes esemény nem történt.

 

1945. I. 5.

Ma már csendesebb, nem volt (légi tevékenység). Kenyérért álltam sorba.

 

1945. I. 6.

Ma Pestre is átmentem a Kálvin térig. Erősen összebombázták. Különösen a Kecskeméti utca - Váci utca (környékét?).

Meglátogattam Kocsis Arany-t [

. Vettem újságot is.

 

1945. I. 7.

Ma is elég csend volt. Sándorral bejártuk Pestet, a Nagykörúton végigmentünk. Nyilas járőr igazoltatott. Mindenfelé légitámadások nyomai. Jó ebédet ettünk, s nyugodt hangulatban töltöttük el a napot.

 

1945. I. 8.

Ma is csend volt. Kenyérért szaladgáltunk. Kiderült, hogy be kell vonulnunk.

Nyilasok „sorakozó" címen elrendelték mindenkinek a bevonulást. Pontos adatot senki sem tud, hogy hová és mit kell csinálni.

 

1945. I. 9.

Ma elmentem a hivatalba. Senki sem volt benne. Katonák vannak beszállásolva. Mindent összeforgattak, a fiókokat kidobálták. Innen

és Gittához mentem el. Gitta nagy agilitással dolgozott, a Gömbös Gyula utcai . Ott még elég békés hangulat volt. Adott gyógyszereket, s így a kis Évike köhögése ellen is volt már . Sávos Karcsiék fent voltak a lakásban.

 

1945. I. 10.

Ma a hivatalban próbáltam felmentést szerezni a bevonulás alól. Nem kaptam. Elmentem a Császár fürdőben szemben levő Espranada Szállóba, ott volt valamikor a hadkiegészítő parancsnokság. De már elmentek Kőbányára, a házmester szerint.

Utána a Lánchídon át elmentem a MÁV igazgatóságra.

Ott megtudtam, hogy jó, ha Sándor is bemegy, és hazajöttem. A nap csendben telt el.

 

1945. I. 11.

Voltam a

a fizetésért, megtudtam, hogy [hiányos!].

Sándor elment a MÁV-hoz és délben igazolvánnyal ellátva élelmiszereket is hozott magával.

Nagyon örültünk neki s jó hangulatban töltöttük a napot. Ő mondta, hogy a Városligetet elérték az oroszok. Délután erős gyalogsági tűz volt.

 

1945. I. 12.

Ma felvettem két hónapi fizetésemet a hivatalban. A Duna-part igen viharverten nézett ki. Hullák, döglött lovak. A németek a Duna-partról a két híd közötti részről elmentek. Visszajövet igen erős tüzérségi tűz volt. Alig tudtam az Erzsébet-hídnál a Gellért-hegyi barlangok között átszaladni.

 

1945. I. 13.

Délelőtt ismét erős tüzérségi tűz volt. Utána állandó repülő tevékenység.

 

1945. I. 14.

Erős légi tevékenység volt. Otthon tartózkodtunk egész nap. Kisebb tüzérségi tűz is volt. Délután voltam

, igen erős tűz volt ott, alig tudtam futva hazajutni.

 

1945. I. 15.

Kisebb tüzérségi tűz volt. Reggel elmentem vízért és Budafoki út 52-nél álltam egy órát, míg végre vizet kaptam. Egy sötét pincében voltunk. Nagyon lassan

már a víz.

Ma robbantották fel a németek a

. Az oroszok elérték a Nagykörutat.

 

1945. I. 16.

Ma Sándor volt kenyérért, és beállították, hogy elviszik munkára. Alig tudott ellógni onnan.

Ma is volt légitevékenység. Ma a Ferenc József hidat robbantották fel a [popup title="p.[?] németek" format="Default click" activate="click" close text="A mai Szabadság híd. A „p” egy keresetlen jelző lehet."]. Az oroszok elérték a Kiskörutat.

Most már nem merünk az utcára sem kimenni. Elviszik az embert munkára. Persze se enni nem adnak, se semmi egyebet.

 

1945. I. 17.

Ma erős légi tevékenység volt. Délután tüzérségi tűz.

Voltam vízért a Stoczek utcában, illetve a Váli úti iskolában.

 

1945. I. 18.

Délelőtt elszórt gyalogsági tűz volt. Semmit sem tudunk Pestről.

Ma elkezdtük délután a kút ásását az udvarban. Mindketten dolgoztunk

.

 

1945. I. 19.

Ma éjjel elesett Pest. Az Erzsébet- és [a] Lánchidat felrobbantották. Elég csend volt. Kisebb tüzérségi tűz.

 

1945. I. 20.

Gyenge tüzérségi tűz. Éjjel csend volt. A kutunk ma elkészült. 5,75 méter mély. Agyagos ugyan kissé a talaj, de a víz azért meg fog tisztulni.

 

1945. I. 21.

Ma is elég csend volt, csak egy-egy tüzérségi tűz zavarta a helyzetet. A kút jól adja a vizet. Kb. 1 m mély vízoszlop van benne.

 

1945. I. 22.

Délelőtt erős tüzérségi tűz. Repülő tevékenység is volt. Ezek bombáztak is.

Délután munkára kellett menni. Negyed 5-től negyed 8-ig vártunk, míg végre közölték, hogy hazamehetünk, nem kell dolgozni.

Sokat izgultunk és bosszankodtunk emiatt. Persze Faludiéktól senki sem ment

.

 

1945. I. 23.

 

Ma nem kaptunk kenyeret. Minden reménységünk megszűnt a kenyér beszerzés terén. Schup bombát kapott, már csak keveset süt. A fiókokban nincs többet kenyér, Gros csak a katonáknak,

csak a nyilasoknak süt.

Ma fél 9-től 3-ig dolgoztunk a Tas vezér utcában a Lenke tér mellett. Két német katona ügyelt fel. Egy téglafalat kellett építeni. Erős légi tevékenység volt, bombáztak is. Éjjel sok akna becsapódás volt.

 

1945. I. 24.

Ma szokatlan csend volt. Havazás. Délután kimentem sétálni negyed 5-kor a Verpeléti útnál aknaszilánktól megsebesültem. A 4. számú házba vittek le az óvóhelyre, ahol egy orvos bekötött, és hordágyon hoztak haza. Nagy fájdalmaim voltak. Este Sándorék elvittek hordágyon Pázsint [?] főorvoshoz, aki csak az arcom kötötte át.

 

1945. I. 25.

Reggel erős aknázás. A szobát korán reggel átrendezték Cinciék. Nagy lázam van.

Tegnap megindult az

keleten, ezt hallottuk.

Kenyeret kedd óta nem kapunk. Nincs semmi remény, hogy lesz kenyér. Cinci megpróbálkozik a pászka sütéssel.

 

1945. I. 26.

Ma is még elég erős fájdalmaim vannak. A nap feltűnően csendes. Budapesti Hírek című újságban olvastuk, hogy Székesfehérvárt

. A Budapesti Hírek első száma 24-én jelent meg.

 

1945. I. 27.

Ma sem történt semmi különös. Délután eljött Pázsint főorvos. 8 gyertyát adtunk neki.

Este erős gyalogsági tűz és erős hangszórók szóltak az oroszok részéről.

 

1945. I. 28.

Csendes nap. Kezdem jobban érezni magam. Semmi különös nem történt.

 

1945. I. 29.

Ma volt Mucustól egy ember. Írtam levelet. Egyébként semmi nem történt.

 

1945. I. 30.

Ma hallottuk, hogy a Déli vasútnál vannak harcok, és a Margit-szigettel szemben. Sok alakulat jött ide. Az utcák reggelre teljesen tele lettek autókkal. Erős légi tevékenység volt. Sok bombát dobtak.

Ma írtunk Józsiéknak, de még nem tudjuk, hogy Mucusék el tudják-e juttatni nekik.

 

1945. I. 31.

Ma elég erős tüzérségi tűz volt. Az újságban olvastuk, hogy Buda északi részén visszavonultak csapataink. Egyéb semmi nem történt, az orvos nem volt hajlandó eljönni.

Tartalomjegyzék

Ezen a napon történt augusztus 18.

1917

Első világháború: A tizenegyedik isonzói csata kezdete. Az olasz hadsereg nagyerejű támadása nyomán az osztrák–magyar haderő jelentős...Tovább

1919

Megalakult a Magyar Egyetemi és Főiskolai Országos Nemzeti „Turul” Szövetség Előkészítő Bizottsága.

1945

A ME 6650/1945. sz. r. értelmében elrendelték a nyolc osztályos általános iskola bevezetését. A 6660/1945. sz. r. pedig a nők számára is...Tovább

1946

Prágában tartották az első Diák- Világkongresszust, amelyen 38 ország diákszervezeteinek képviselői vettek részt. Augusztus 27-én, a...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt 17 évben az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Beköszöntő

Stefan Zweig osztrák író szerint az első világháború előtti időszak a biztonság aranykora volt, ahol senki sem tartott háborúktól, forradalmaktól, erőszakos változásoktól. „Az ész korszakában képtelenségnek tűnt minden radikalizmus, minden erőszak” – írta visszaemlékezéseiben. Bár ez kétségtelenül idealizáló és utólagosan visszavetített kép, mégis kijelenthetjük: az első világháború brutalitásai nyomán bizonyosodott be leginkább, mennyire utópisztikus elképzelés volt, hogy a modernség előrehaladása az erőszak visszaszorulását eredményezi. A mérhetetlen rombolás, pusztítás mellett a totálissá vált első világháború egyik legsúlyosabb következménye ugyanis az emberi élet értékének elképesztő leértékelődése volt. A háborús erőszak-tapasztalat hozzájárult a gátlások leépüléséhez, a mindennapi életben tapasztalható erőszak terjedéséhez, továbbá a politikai kultúra militarizálásához. A háborús, illetve tágabb értelemben a politikai erőszak kérdése ennek ellenére hosszú ideig a történettudomány perifériáján helyezkedett el, és csak az utóbbi évtizedek kutatásai irányították rá a figyelmet.

1918 után Közép- és Kelet-Európában egymással rivalizáló szélsőségek léptek színre, forradalmak és ellenforradalmak váltották egymást. Magyarországon 1919. március 21-étől néhány hónapig az ún. vörösterror, majd a Tanácsköztársaság leverését követően a fehérterror tombolt. Közben az ország nagy részét idegen csapatok szállták meg; a román hadsereg egy időre Budapestet is elfoglalta, és egész Győrig nyomult előre.

A második világháború az elsőt is jócskán felülmúlta a pusztítás mértékét és brutalitását illetően. Civilek ellen elkövetett tömeggyilkosságok, egész népcsoportok elüldözésére vagy kiirtására irányuló törekvések, valamint a hatmillió európai, zsidó származású áldozatot követelő holokauszt fémjelzik e tragikus történelmi időszakot. A Magyarországon 1944. október 16-án hatalomra került Szálasi Ferenc nyilaskeresztes rémuralma állami szintre emelte a terrorizmust, a rablást, kínzást, erőszakot, az extrém kegyetlenséget.

A német megszállást és a nyilas terrort néhány év elteltével újabb totális diktatúra követte Magyarországon. A Vörös Hadsereg támogatásával hatalomra került Rákosi-rendszer elsősorban az államvédelmi hatóság segítségével tartotta állandó rettegésben a társadalmat. Ideológiai megfontolásokból tömegesen vetettek ártatlan személyeket börtönbe, a koncepciós perekben halálra ítéltek száma pedig meghaladta a százat.

Az ArchívNet idei 1–2. összevont számának fő témája: „Politikai erőszak a 20. századi magyar történelemben”. Elsősorban azt vizsgáljuk, hogy az elmúlt évszázad magyar történelmének különböző korszakaiban miként és milyen formában nyilvánult meg a politikai erőszak, milyen erőszak-tapasztalatokról tanúskodnak a fennmaradt levéltári iratok. „Technikai” okok miatt az összeállítást két önálló részre kellett bontanunk. Így az első öt írást tartalmazó 1-es szám 2018. április 6-án, míg a 2-es szám 2018. április 27-én jelenik meg.

Budapest, 2018. április 6.
A szerkesztők