„Nem tagadjuk, hogy a bíróságnak politikai célt kell betölteni.”

A bíráskodás jellemzői Pest megyében az 1950-es években

„M. elvtárs motorkerékpárján haladva nekiment két rendőrnek, akik az út szabálytalan oldalán mentek. Sérülés nem történt s a rendőrök maguk sem kérik a vádlott megbüntetését.A vádlott két fröccsöt fogyasztott el az esetet megelőzően.
[...] a megyei tanács konkrét kérelme az, hogy a vádlott a másodfokú eljárás során vagy felfüggesztett enyhe szabadságvesztés büntetést, vagy pedig alacsonyabb összegű pénzfőbüntetést kapjon [...]
Magam is arra kérlek Karcsi, légy szíves odahatni, hogy a megyei tanácsunk eme kérelme teljesedésbe menjen."

Felszólítás a tanácsválasztások előtti enyhébb bíráskodásra

1950. október 3.

IGAZSÁGÜGYMINISZTÉRIUM
ÜGYKEZELÉSI CSOPORT
Budapest, V. Markó u. 16.
Tel:313-386

Tárgy: Egyes büntetőtárgyalások beállítása

Szám: 0176/1950.

Pestvidéki tvsz. [törvényszék] Elnökének,
Budapest

Az 1950. október 22-én lefolyó helyi tanácsválasztások nagy politikai jelentősége ismeretes Elnök Kartárs előtt. Ez a nap a dolgozó népünk ünnepnapja és népi demokráciának fejlődésének, a béke ügyének győzelmi állomása lesz. Ezért tekintenek a dolgozók olyan nagy várakozással a választások napja elé.

Ahhoz a nagy mozgósító, felvilágosító munkához, amely ezekben a napokban a Párt vezetésével országszerte folyik, szükséges, hogy minden zavaró körülményt kiküszöböljünk. Ilyen zavart kelthet és a reakció részére lehetőséget adhat elferdítésre, támadásra kisemberek büntetőügyeinek a választások előtti napokban tárgyalása. Felkérem Elnök Kartársat, haladéktalanul állapítsa meg, hogy a vezetése alatt álló bíróságokon jelen utasításom vétele és f. hó 22. napja között milyen büntetőtárgyalások vannak kitűzve. Azokban a nem foglyos ügyekben, amelyekben a vádlott dolgozó kisember (munkás, dolgozó paraszt, értelmiségi dolgozó, kisiparos, kiskereskedő stb.), állítsák be a tárgyalási határnapot azzal, hogy hivatalból fog a bíróság új tárgyalási napot tűzni. Ez általában vonatkozik minden nem foglyos ügyre, ahol a dolgozó kisember a vádlott. Ugyanígy járjanak el a büntető tanácsok kivételesen a foglyos ügyekben is, ahol Elnök Kartárs ezt a választások közelgő napjára tekintettel és ennek teljes zavartalanságát a mi vonalunkon biztosítandó célszerűnek ítéli meg. Azt akarjuk elérni tehát ezzel, hogy egy-egy faluban, vagy városban, illetve a lakóság [!] bizonyos köreiben ne okozzunk most felesleges nyugtalanságot, méginkább ne adjunk reakciós elferdítéseknek, bujtogatásoknak, támadásoknak lehetőséget.

Az államügyészségek vezetői hasonló értelemben kaptak utasítást, úgy, hogy a vádhatóságok az érintett büntető ügyekben az elnapolásra indítványt is fognak tenni. Az elnapolási indítványok másirányú hivatali elfoglaltságra fognak utalni, és a bíróságok elnapoló határozatai ilyen indokból is történjenek. Elnök kartársak az ügyész kartársakkal egyetértésben hajtsák végre fenti utasításokat.

Ugyanilyen indokból állítsák be az összes olyan ingó és ingatlan árveréseket, amelyek f. hó 22-ig kitűzöttek és dolgozó kisemberekkel szemben ugyanezen időpontig hivatalból ne is foganatosítsanak végrehajtást.

Jelen utasításom csak azokkal a tanácsvezetőkkel, illetve 

közlendő, akik a szóbanfekvő [!] ügyeket intéző tanácsot vezetik, a végrehajtóknak pedig indok nélküli utasításba kell adni a fentiekből rájuk vonatkozót. A végrehajtók az ingóárveréseket ugyancsak hivatali akadályozottságra hivatkozással állítsák be.

Külön felhívom a figyelmet jelen utasításom szigorúan bizalmas jellegére, amit Elnök Kartárs azon bíró kartársaknak is ajánljon nyomatékosan figyelmébe, akikkel az intézkedést meg kell beszélnie.

Budapest, 1950. évi október hó 3. napján

A kiadmány hiteléül:Dr. Sömjén Pál
főosztályvezető

B. Béláné
ü. cs. vez. [ügykezelési csoport vezető]

Jelzet: PML XXV. 1-a-2. 1. doboz 71/1950.

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő