A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
A kispesti SZDSZ vezető esete a munkásőr antennákkal
„Az elmúlt három hónapban [...] munkásőr laktanyák udvarán, beton alapokra helyezett acél antenna tartószerkezetet állítottak fel. [...]
Le kívánjuk szögezni, hogy jelen helyzetben, amikor az ország a demokratizálódás útjára lépett, és a független politikai szervezetek és pártok egyként követelik a munkásőrség teljes felszámolását, az MSZMP burkolt fegyveres hadseregének megszüntetését, teljesen oktalan és felelőtlen döntés újabb milliós nagyságrendű kiadásokkal terhelni a Nemzetet!"
Források
A kispesti SZDSZ szórólapjai a kerületet érintő kérdésekről
a.
Tájékoztató levél a budapesti parancsnok részére a kispesti SZDSZ szervezet Munkásőrség elleni támadásairól
MUNKÁSŐRSÉG BUDAPESTI PARANCSNOKSÁGA
Forró Dezső Parancsnok Elvtárs
Budapest
Tárgy: információ
Jelentem, hogy a kerületünkben az elmúlt hét során két alkalommal munkásőrséget is érintő szórólapokat juttattak el hozzánk, melyeket a Szabad Demokraták Szövetsége terjeszt.
Az egyik szórólapok főként a XIX. kerület 22. sz. tanácstag-választó körzet területén terjesztették - ezt egyik munkásőrünk juttatta el hozzánk 1989. 04. 21-én. (A benne foglaltakat Soós Kálmán elvtárnak 04. 22-én jelentettem.) a 22-es lakókörzet területén egységünkhöz tartozó munkásőr nem lakik.
A másik szórólapot ismeretlen személy vagy személyek 1989. 04. 22-én 16.00 és 17.00 óra közötti időben az egységparancsnokság bejáratára ragasztották fel, melyre egy szolgálaton kívüli munkásőrünk hívta fel az ügyelet figyelmét. A röplap leszedése után jelentették az ügyeletes parancsnoknak. (Az eseményről a Budapesti Parancsnokságot 04. 24-én szóban tájékoztattam.)
A kerületben - a mindkét szórólapon szereplő 04. 27-i SZDSZ-es programmal kapcsolatosan - plakátokat is ragasztottak ki, ezeken a munkásőrséget érintő megjegyzések nem szerepelnek.
A két szórólapot mellékelten csatolom.
Melléklet: 2 lap
(Markov András)
Kapja: 1. sz. pld. címzett + mell.
2. sz. pld. Irattár
b.
A kispesti SZDSZ szervezet vezetőjének beszámoló körlevele és felhívás a párt helyi programismertető gyűlésére
Tisztelt Lakótársak! (22. sz[ám]ú körzet)
Mint azt Önök már tudják, közel három éve kezdtem el azt a munkát, melyet most siker koronázott. A Báthory u-i régi kiskeresztmetszetű gázvezeték cseréjét kértem az Önök aláírásának összegyűjtésével is, a Fővárosi Gázművektől. Ebben a munkában, bár ezt többször kértük a terület tanácstagjától, D. J-tól, nem tett semmiféle lépést. Sőt, az elmúlt utolsó alkalommal megtartott beszámolóján ezzel kapcsolatos kérdésemre, válaszként egy több mint két éves levéllel próbált válaszolni.
Most levelemhez mellékelem a Fővárosi Gázművek ezzel kapcsolatos
és kérem, hogy akik a gázvezetékre rá kívánnak csatlakozni, téli tüzelőjük beszerzését ennek figyelembevételével tegyék meg. A gázvezeték cseréje senkire költségterhelést jelenteni nem fog. Rövidesen beszámolok Önöknek a Televízió adások vételét illetően milyen megoldás válik lehetségessé, hogy Önök azt élvezhető formában venni tudják Ezen kívül levelet intéztem a a kispesti munkásőr laktanya udvarán felállított antenna tartó acéltorony tárgyában, mely nem csak helyi probléma, hanem úgy állapítottam meg, hogy egyféle gyorsriasztást célzó Budapest összes kerületében létesített rádiótorony.Levelemben megkérdeztem, milyen költséggel, mi célból, kinek a megbízásából költik az ország a költségvetés s egyben az Önök pénzét, akkor, amikor hazánk gazdasági helyzete a takarékosságra kell, hogy intsen minden, a döntésekért felelősséget vállaló kormányzati szervet. A munkásőrség megszüntetése minden felelősen gondolkodó állampolgár akarata kell, hogy legyen, hiszen tevékenységükkel egyáltalán nem töltenek be semmiféle fontosszerepet.
Fentieken túlmenően közlöm a 22-es körzetben élő Tisztelt lakótársakkal, hogy az elkövetkező napokban, mint a terület - lakóbizottságának elnöke és a Szabad Demokraták Szövetségének Kispesti szervezetének megbízottja, visszahívást kérő aláírásgyűjtést indítok más lakótársak segítségével D. J. tanácstagságát illetően.
D. J. az érvényes Tanácstörvény értelmében nem tett eleget közmegbízatásának. A Tanács titkárságán ellenőriztem 1986-tól kezdődően a tanácsüléseken való részvételét. Az azóta eltelt három év alatt a lehetséges 23 tanácsülésből öt alkalommal vett részt, volt olyan esztendő - 1987-ben - amikor egyetlen ülésen sem jelent meg. Ezért a megtekintett jkv.-ek alapján a Tanács vezetése szóbeli figyelmeztetésben rótta meg. Természetesen Önök és valamennyien mindezekről nem tudtunk, csak azt érzékelhettük, hogy lakókörzetünk problémáival nem foglalkozott az igazán arra illetékes!
Ezért kérem Önöket, amikor kézhez kapják a visszahívást követelő aláírásgyűjtő ívet, aláírásukkal támogassák kezdeményezésem, melyet már régen sok-sok lakó felvetett. Felhívom szíves figyelmüket, amennyiben közérdekű vagy egyéni problémájuk van, személyesen vagy levélben keressenek meg, és ígérem, a tőlem telhető legtöbbet el fogok követni az Önök érdekében.
Ezen kívül szeretném bejelenteni, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége kispesti Szervezete találkozni kíván a kerület választópolgáraival, hogy ismertethesse elkészült Programját, mely széles körben tárgyalja a politikai és gazdasági kérdéseket.
Az ezzel kapcsolatos találkozóról készülnek szórólapok és plakátok, melyet Önöknek is megküldök. A találkozó időpontja: 1989. április 27. csütörtök du. 17 órai kezdettel.
Helyszín: Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház, XIX. ker., Marx u. 50. sz.
Baráti üdvözlettel:
Kőhalmi István
1191 Bp. B. u. xx. sz.
T[elefon]: xx
c.
Röplap a kispesti SZDSZ szervezet követeléseiről
DEMOKRATA BARÁTAINK!
Bebizonyosodott: a bolsevik típusú pártok - a maguk hirdette történelmi harcban - elvéreztek. Az „élcsapatok által „tudományosan" vezérelt pártállam-gazdaságok, melyek nem kíméltek EMBERT, energiát, anyagot, környezetet, kultúrát a fanatizmusukban nem kevesebbet tűztek ki célul, mint a természet átalakítását - ezek a gazdaságok az erőszakos társadalmasítások „jóvoltából" a '80-as évek közepére azokhoz az ősállat-monstrumokhoz váltak hasonlókká, melyek az adott időszakban létezhettek ugyan, de a körülmények változása - mivel alkalmazkodásra képtelennek bizonyultak - gyors kipusztulásukat eredményezte. Ezeknek a messianisztikus pártoknak az uralmuk alatt épített „szocialista" csődtömegre nincs se „tudományos", se „forradalmi" válaszuk.
IDEJÜK LEJÁRT!
Ha elfogadjuk, hogy nemes célokat csak nemes eszközökkel lehet elérni, úgy bátran kijelenthetjük: soha nem volt morális alapja a bolsevikok által vallott kommunisztikus eszménynek. Az utópia mögött egy szűk kisebbség hatalomőrülete húzódott meg. Az inkvizíció mára megkopott, de a módszerek „finomodása" senkit ne tévesszen meg, az „engedmények" nem a „forradalmi" ideológiából erednek, az ideológia kényszerül áldozni a HATALOMBAN MARADÁS oltárán. Ameddig a pártok a „proletár" diktatúra időszakában kialakított, a közélet minden területét kézbentartó szervezeti felépítésében nem történik alapvető változás, az ilyen „áldozatokat" a Szabad Demokraták Szövetsége csupán taktikázásnak tekinti.
KÖVETELJÜK:
AZ MSZMP OSZLASSA FEL A MUNKÁSŐRSÉGET, SZÜNTESSE MEG ALAPSZERVEIT EGYFELŐL A FEGYVERES TESTÜLETEKBEN, MÁSFELŐL A MUNKAHELYEKEN!
A nemzet sorsa, gyermekeink sorsa nem múlhat egy kiváltságos csoport által megszabott „ideológiai" korláton, vagy az általuk tett látszatengedményeken! Sorsunk jobbrafordulását, a nemzet és az egyén önrendelkezési jogának kivívását csak önmagunktól várhatjuk!
E jogunk biztosításához kíván a
S Z A B A D D E M O K R A T Á K S Z Ö V E T S É G E
programot adni.
MIT AKARUNK?
SZABAD VÁLASZTÁSOKON POLITIKAI ÁTTÖRÉST, MELY A GAZDASÁGOT A RÁRAKÓDOTT TÉVESZMÉK ALÓL FELSZABADÍTJA, AZT TETSZHALOTTSÁGÁBÓL FELÉLESZTI, EZÁLTAL ALAPOT TEREMTVE AZ EGYÉN FELEMELKEDÉSÉHEZ.
A program részletes ismertetésére, vitájára, közös továbbgondolására
EGYÜTTES KÉPVISELETÉRE
Hívunk minden érdeklődőt.
Helyszín: Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház XIX. Marx u. 50.
Időpont: 1989. április 27. csütörtök du. 17 óra.
(Terembérleti hozzájárulás: 30.- Ft)
A K Ö Z T Á R S A S Á G J Ó L É T E L E G Y E N A L E G F Ő B B T Ö R V É N Y!
Jelzet: MOL M-KS 295. f. 1. cs. 1989/1. ő. e.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő