Az Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből való kilépését.Tovább
A kispesti SZDSZ vezető esete a munkásőr antennákkal
„Az elmúlt három hónapban [...] munkásőr laktanyák udvarán, beton alapokra helyezett acél antenna tartószerkezetet állítottak fel. [...]
Le kívánjuk szögezni, hogy jelen helyzetben, amikor az ország a demokratizálódás útjára lépett, és a független politikai szervezetek és pártok egyként követelik a munkásőrség teljes felszámolását, az MSZMP burkolt fegyveres hadseregének megszüntetését, teljesen oktalan és felelőtlen döntés újabb milliós nagyságrendű kiadásokkal terhelni a Nemzetet!"
Az SZDSZ Kőbánya-Kispesti Szervezete Ügyvivői Testületének levele a Munkásőrség Országos Parancsnokságának
a.
Az SZDSZ Kőbánya-Kispesti Szervezete Ügyvivői Testületének levele a Munkásőrség Országos Parancsnokságának
Munkásőrség Országos Parancsnoksága
1525 Bp. Pf. 246.
| Tárgy: információ kérése |
A Szabad Demokraták Szövetsége Kőbánya - Kispesti szervezete, valamint a kispesti 22. sz[ám]ú tanácstagi körzet nevében, az alábbi közügyben kéri az Országos Parancsnokság, illetve az illetékesek állásfoglalását.
Az elmúlt három hónapban a XIX. kerület Hunyadi u. 2-4. sz. alatt, a XXI. kerület Tanácsház tér 7. sz. alatt, valamint a XVIII. Kerület Vöröshadsereg út 170. sz. alatti munkásőr laktanyák udvarán, beton alapokra helyezett acél antenna tartószerkezetet állítottak fel.
Feltételezzük, hogy ehhez hasonló építmények a város többi kerületeiben is felállításra kerültek. Fentiek kapcsán az alábbi kérdésekre várunk választ az illetékesektől:
- Kinek a megbízásából, milyen céllal határozták el ezeket a beruházásokat, akkor, amikor az ország katasztrofális helyzetben van, amikor a költségvetésnek minden feleslegesen kiadott pénze súlyosan terheli az államkasszát, közvetlen hatást gyakorolva a lakosság megélhetésére?
- Választ várunk arra, hogy ezeknek a kb. 40-50 m magas tornyoknak mennyi a bekerülési összege, a teljes felszerelésével együtt (egyenként), és végül is hány kerületben (esetleg országosan) készültek hasonló építmények?
Le kívánjuk szögezni, hogy jelen helyzetben, amikor az ország a demokratizálódás útjára lépett, és a független politikai szervezetek és pártok egyként követelik a munkásőrség teljes felszámolását, az MSZMP burkolt fegyveres hadseregének megszüntetését, teljesen oktalan és felelőtlen döntés újabb milliós nagyságrendű kiadásokkal terhelni a Nemzetet!
Tiltakozunk minden olyan elhibázott, az országot a csőd felé taszító döntés ellen, hogy a társadalmat a teljes elszegényedés felé sodorják.
Közöljük Önökkel, hogy levelünket a sajtó és a rádió nyilvánosságával közöljük.
Budapest, 1989. április 20.
A Szabad Demokraták Szövetsége Kőbánya-Kispesti
Szervezete
Ügyvivői Testület
b.
14-67/2/1989.
SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE
Kőbánya - Kispest Szervezete
Vezetőjének!
Budapest
Báthory u. 16.
1191
Tárgy: tájékoztatás
Tájékoztatom a Tisztelt Szervezet vezetőjét, hogy f. év április 20-i keltezéssel az Önök nevében íródott „információ-kérés" tárgyú levél érkezett hozzám. Szerzője érdeklődik a Munkásőrség rádió-antenna rendszerei telepítésének céljairól, költségeiről, azokat oktalannak minősítve, mert „a független politikai szervezetek és pártok egyként követelik a Munkásőrség teljes felszámolását." Ezzel összefüggő tiltakozása a sajtó és a rádió nyilvánosságát is kilátásba helyezi.
A megkeresés nélkülözi a hivatalos levelezés elemi kellékeit, feladója a címét nem tüntette fel, a levelet nem írta alá! Ezért kénytelen vagyok azt - figyelemre nem méltó - névtelen levélnek minősíteni, feltételezve, hogy a T. Szervezet nevével rosszhiszeműen visszaéltek. Annál is inkább, mivel a fenyegető módon kilátásba helyezett sajtó és rádió nyilvánosságra hozatal elmaradt.
Másrészt nem tételezem fel, hogy a politikai élet kultúrájának igényességét hirdető SZDSZ-hez tartozó bármely szervezete ilyen számonkérő, fenyegető stílusban kérjen információkat, még az általa feleslegesnek ítélt intézményektől sem.
Amennyiben tájékoztatásom a T. Szervezet vezető testületének érdeklődését felkelti, úgy munkatársaimmal készséggel állok rendelkezésükre.
Budapest, 1989. május 03.
Tisztelettel:
Forró Dezső
c.
Munkásőrség Budapesti Parancsnoksága
1525 Bp. Pf. 251.
Forró Dezső részére
Tárgy: válasz az Ön 14-67/2/89. sz[ám]ú levelére
Köszönettel, s egyben meglepetéssel vettük kézhez fenti számú levelét, mely válaszként érkezett, az 1989. április 20-án írt „információ-kérése" tárgyú megkeresésünkre.
Válaszlevelével kapcsolatban az alábbiakat tartjuk szükségesnek leszögezni.
- Ellentétben az Ön által használt megfogalmazással, miszerint „...az Önök nevében íródott ? levél érkezett hozzám", kijelentjük, hogy az Szervezetünk nevében, általunk íródott.
- Ami a „megkeresés nélkülözi a hivatalos levelezés elemi kellékeit ..." idézett megjegyzést illeti, mely szerint Ön levelünket névtelennek, fenyegetőnek ítélte:
- nos, levelünket ajánlva, postai úton küldtük meg, természetesen feladóval és pontos címmel ellátva, melynek eredményeként kaphattunk Öntől pontosan címzett válaszlevelet.
- Az Ön által hiányolt aláírásról csak annyit: Szervezetünknek nincs (és nem is lesz) egyszemélyi „vezetője". Számunkra rossz emlékű, elveinkkel ellentétes titulus ez, s bízunk benne: Ön sem az „összemosás" jegyében használja ezt a megszólítást. Jelenleg Szervezetünk egyeztetett álláspontjainak képviseletét, a három fős Ügyvivői Testület látja el, melynek nevében, valamint a jelzett 22-es tanácstagi körzetben működő egyik, lakóbizottsági elnök, jelen esetben szerény személyem nevében küldtük meg Önnek levelünket. (Kőhalmi István 1191 Bp. B. utca xx. sz.)
Levelének további részéhez kapcsolódva, hisszük, hogy a köz érdekében íródott határozott hangú, a nyilvánosságra utaló, s arra törekvő levelet nincs oka az Ön által képviselt szervezetnek önmagára nézve „fenyegető hangúnak" minősíteni.
Korábbi (1989. április 20-i) levelünk tartalmára, továbbra is várjuk az Ön érdemi válaszát, így reméljük, a két dokumentum (mert, hogy így gondoltuk), együtt kerülhet a sajtón keresztül a nyilvánosság elé.
Budapest, 1989. május 8.
A Szabad Demokraták Szövetsége Kőbánya-Kispest Szervezete
Ügyvivői Testület
Cím: 1191 Bp. B. u. xx. sz.
d.
| Sz: 14-67/5/1989. | KŐHALMI ISTVÁN Lakóbizottsági elnök részére |
Budapest
B. u. xx.
1191
Értesítem, hogy május 13-án kézbesített válaszlevelét - amelyben igazolta korábbi „információ kérését a munkásőr-laktanyák udvarán betonalapokra helyezett antennatartó szerkezetek" ügyében - kézhez vettem.
Soraiból kitűnik, hogy - „a jelzett 22. tanácstagi körzetben működő egyik lakóbizottsági elnök, jelen esetben szerény személyem nevében küldtük meg Önnek levelünket (Kőhalmi István 1191 Bp. B. utca xx.)."
További utalás található arra is, hogy levele „a köz érdekében íródott határozott hangú, nyilvánosságra utaló és arra törekvő".
Mindezekre különös tekintettel helyesnek és korszerűnek tartom, hogy az Ön által állítólag képviselt 22. tanácstagi körzet nyilvánossága előtt - szükség esetén nyílt vitában - adjunk a közösség számára választ a felvetődött kérdésekre.
Ismereteim szerint erre f. év június 5-én 17 órakor nyílik lehetőség. Gondoskodom arról, hogy a Munkásőrség képviselője az érdeklődők rendelkezésére álljon. Úgy gondolom, hogy ennél „érdemibb" megoldást szíves soraira nem választhattam. Egyben közlöm, hogy ezzel az ügyet már csak azért is lezártnak tekintem, mert közügyek szempontjából tisztességesebbnek tartom, mint a szenvedélyektől fűtött, udvariatlan és egyre költségesebb levelezést.
Budapest, 1989. május 29.
Forró Dezső
Jelzet: MOL M-KS 295. f. 1. cs. 1989/1. ő. e.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő