Románia a Csehszlovákiával kötött szerződés révén csatlakozik a kisantanthoz.Tovább
Hadirokkant jelvények a második világháború után
A második világháború után az új hatalom újragondolta és szabályozta kitüntetési rendszerét. Az alapítások körüli huzavonában és az adományozásoknál egyre inkább a kommunista párt szempontjai érvényesültek. Elsősorban a politikai okok miatt üldözöttek kaptak kitüntetéseket. Ebbe a kitüntetés alapítási közegbe illeszkedett a második világháború hadirokkantjai számára készített új típusú hadirokkant jelvény is, melynek elkészítése körüli bonyodalmakat mutatjuk be forrásközlésünkben.
Jelvénykészítő cégek ajánlatai a Népjóléti Minisztérium részére
a.
A Markovits Jelvény- és Éremkészítő Üzem ajánlatai új hadirokkant jelvény készítésére
MARKOVITS
| Jelvény- és Éremkészítő Üzem | Újpest, 1947. február 5. Aradi utca 43. |
Az alábbiakban bátorkodom ajánlatomat megtenni az idecsatolt, saját tulajdonomat képező terveim szerinti hadirokkant jelvényre a következő feltételek szerint:
Magyar Népjóléti Minisztérium
Hadigondozási Főosztálya
Budapest
- T[isztelt]
- 100 000 db hadirokkant jelvény 1 mm-es sárgarézből sajtolva, vegyileg sárgítva, a fent említett terveim szerinti ábrával és méretekben:
| hosszútűvel 36 | gombbal 44 fillér drb-onkénti |
árban. Ezen árakból a rendkívüli 5% engedmény már le van vonva, s azokhoz a mindenkori törvényes forgalmi adót hozzászámítom.
Az esetben, ha a minisztérium hozzájárul ahhoz, hogy a hivatalosnak elismert hadirokkant jelvényeket bármely formában kizárólag cégem hozza forgalomba kereskedelem útján, úgy a fenti árakból 50% engedményt tudok nyújtani.
Kérem ez irányú szíves értesítésüket és vagyok szolgálatukra örömmel készen,
| teljes tisztelettel Markovits |
Mellékelve:
3 drb tervrajz jogfenntartással.
***
MARKOVITS
| Jelvény- és Éremkészítő Üzem | Újpest, 1947. március 21. |
- T[isztelt]
- Magyar Népjóléti Minisztérium
Hadigondozási Főosztálya,
Budapest
Hivatkozással február hó 5-i, hadirokkant jelvényekre vonatkozó ajánlatomra, ezúton bátorkodom idemellékelni újabb 3 drb rajzot, amelyek közül az 1. számú masszívan sajtolt, chrómozott, vagy nikkelezett kivitelű, a 2. és 3. számú kontúr nélküli szivárvány-zománccal volna elkészítve.
Szívesen szolgálok kiválasztás esetén részletes árajánlattal, melyre való felhívásukat várva, vagyok
| teljes tisztelettel, Markovits |
3 drb tervrajz
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
b.
A Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége VII. kerületi elnökségének pályázata
HADIROKKANTAK, HADIÖZVEGYEK ÉS HADIÁRVÁK
ORSZ[ÁGOS] NEMZ[ETI] SZÖVETSÉGÉNEK
VII. KERÜLETI ELNÖKSÉGE
| 188/1947 h/FL | Csengery u. 11. (Elöljáróság) Budapest, 1947. április 11. |
T[isztelt]
Magyar Népjóléti Minisztérium
Dr. Hetényi Károly Hadigondozási Főosztály Vezető Úr
Budapest
Fenti csoport elnöksége és Sugár Sándor hadirokkant bajtársunk, csoportunk tagja festőművész elnökségünk felkérésére az idemellékelt új hadirokkant jelvény tervezetét elkészítette, melyet a magunk részéről is a legmelegebben ajánljuk fel, mert ebben kidomborítva látjuk Harmadik Köztársaságunk jelvényét, valamint a pajzsot, amelyben el lehet helyezni piros fehér zöld nemzeti színt. Talán azt az utóbbit zománcozva.
Reméljük, hogy ezen tervezetünk általános tetszést fog nyerni.
Tisztelettel:
| Kassai Aladár társelnök | Hartmann [olvashatatlan] VII. ker. HONSZ Csoport elnök |
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1948. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
c.
A Nemesfémipari Jelvény- és Fémárukészítő Munkások Termelő Szövetkezetének hadirokkant jelvény ajánlata
| Nemesfémipari Jelvény- és | Budapest, 1947. június hó 26. |
Fémárukészítő Munkások
Termelő Szövetkezete
Budapest, VII. Rózsa Ferenc u. 26. [Jelenleg VI. kerület.]
T[isztelt]
| Népjóléti Minisztérium |
B u d a p e s t
Az egyik hadifogoly lap a hadirokkant és hozzátartozóik jelvénnyel való ellátását vetette fel. Ennek elvi elbírálása a T. Minisztérium hatáskörébe tartozik, mi csupán technikai szempontból bátorkodunk a T. Minisztérium segítségére és szolgálatára állni.
A múltban használt jelvény minőségi szempontból, ha megfelel (tehát a rajz formája más) kb. 15-25 fillér. Tekintve azonban, hogy nagyobb mennyiségre van szükség, egy sokkal szebb és mutatósabb kivitel sem lenne nagyon költséges. Mellékelt minőségi mintánk szerint tűzzománc kivitelben egy színnel kb. 100 000 drb készítésénél drb-ként 65-70 fillér, több színben színenként 12-14 fillér.
Legyen szabad megemlítenünk, hogy szövetkezetünk munkás szövetkezet, s mint ilyen, erkölcsi szempontból garancia.
Munkánk minősége és áraink versenyképességére felemlítjük közszállításainkat:
Honvédelmi Minisztérium,
Fenti áraink irányárak, pontos rajz esetén lehetnek eltérések, de ezek lényegtelenek.
Fentiek megismétlésével kérjük a T[isztelt] Minisztériumot, hogy szövetkezetünket kérdéses munka kiadásával árajánlatra felhívni szíveskedjék.
| Teljes tisztelettel: [olvashatatlan] László [kézírással aláírt] |
Jelzet: MOL XIX-C-1-j-3441-55-1947. (Magyar Országos Levéltár Népjóléti Minisztérium Szociálpolitikai főosztály)
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 23.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő