Egyetemi diáksztrájk mozgalom 1988-ban

A felsőoktatás a ’80-as évek végén

„A magyar felsőoktatás [..] nem képes megfelelni a modern kor támasztotta követelményeknek, a magyar társadalom rövid- és hosszú távú érdekeinek. Egyetemeinkre és az ott folyó oktatásra – egész évben és intézményesen – a poroszos hagyományok, a tantervutasítás, az autonómia hiánya, az átideologizáltság, a teljesítmény központúság és a minőségi szempontokat érvényesíteni képtelen mennyiségi termelés jellemző. Ezt a helyzetet és állapotot tarthatatlannak és az eddigi módon megreformálhatatlannak tartjuk. A felsőoktatás egészét kell megváltoztatni, új alapokra helyezni.”

3.Kristó Gyula dékán levele a Minisztériumnak

1988. október 4. 

15-82/1988.

 

Művelődési Minisztérium

Józsa György elvtársnak,

főosztályvezető

 

Budapest, 1884 Szalay u. 10-14.

Tisztelt Józsa Elvtárs!

 

Mint Ön előtt Szövényi Zsolt osztályvezető tájékoztatásából, valamint a tömegkommunikációs eszközök híradásából ismert, karunkon 1988. szeptember 28-án 1 napos hallgatói sztrájk zajlott le, amelynek bizonyos követelései minisztériumi állásfoglalást igényelnek. Tekintettel azonban arra, hogy a követelések másik része a Karon folyó oktatás dolgát érinti, hajlamos vagyok úgy megítélni, hogy a hallgatók által válaszadásul a minisztériumtól kért 30 napos határidő (lejárta: 1988. október 28.) a kari oktatás kérdéseit illetően rám, mint a kar dékánjárta is vonatkozik. Annak érdekében. Hogy a jelzett napig a hallgatókat tájékoztatni tudjam, részint a minisztériumnak szóló tájékoztatás kötelezettségével, részint pedig további lépéseink engedélyezése célzatával az alábbiakat közlöm Főosztályvezető elvtárssal.

 

1. Már a sztrájkot megelőzően, a tavalyi ifjúsági parlamenti állásfoglalásnak megfelelően intézkedtem, hogy e tanévtől kezdve a karon az előadások látogatása nem kötelező.

 

2. Ugyancsak a sztrájkot megelőzően kimunkáltunk egy olyan elképzelést, amely az 1989/90. tanévtől kezdődően ott, ahol a feltételek erre megvannak, bevezetnénk a párhuzamos előadások és szemináriumok meghirdetését, illetve azok hallgatók általi szabad választását.

 

3. A sztrájk-követelések hatására mindenképpen kívánatosnak tartanám, ha felgyorsulnának a minisztérium által koordinált tantervi irányelv-munkálatok, amelyek elsősorban a kimenet, azaz a teljesítmény oldaláról kellene, hogy rögzítsenek bizonyos követelményeket. Magam úgy látom, hogy a központi szabályozásnak csak a karok közti ekvivalencia kérdéseire kellene szorítkoznia, vagyis azt kellene meghatároznia, hogy az egyes szigorlatokon (nyelvszakokon 2. és a 6. félév végén, magyar és történelem szakokon a 2., 4., a 6. és a 8. félév végén) milyen követelményeknek kell a szigorlatozóknak megfelelniük. Szeretnénk lehetőséget kapni arra, hogy a közbülső félévek tantárgyi hálóját – a tanszabadsággal összefüggésben – a kar maga határozhassa meg. A minisztériumtól nyert felhatalmazás (akár kísérleti jellegű indítás) esetén a kar vállalná, hogy az oktatói és hallgatói vélemények egyeztetése eredményeképpen új kari tantervet dolgozna ki, s azt felmenő rendszerrel az 1989/90 tanévtől a kar által oktatott valamennyi szakon bevezetné. A saját tanterveink kimunkálása megnyitja a lehetőséget abban a vonatkozásban is, hogy a kar által tervezett másfél szakos képzés napirendre kerüljön. Úgy vélem, hogy ezeknek a lépéseknek a megtétele összhangban áll nem csupán a hallgatók követeléseivel, hanem a modern egyetemi képzés igényeit is kielégítené.

 

Tisztelettel kérem Főosztályvezető elvtársat, levélben, telefonon, vagy telexen szíveskedjék a közeli hetekben a harmadik pontban foglaltakban kapcsolatos állásfoglalásáról tájékoztatni, hogy legkésőbb október 28-án a hallgatóknak magam is megadhassam a kart érintő oktatási kérdésekben a tájékoztatást.

 

Szeged, 1988. október 4.

 

Kristó Gyula

(Dr. Kristó Gyula dékán)

Jelzet: MOL XIX–I–9–c–2937–1988. – Magyar Országos Levéltár, Czibere Tibor miniszter, iktatott iratok. – Másolat.  
 

Kulcsszavak

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő