A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
Az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetése
Az állampárt egyházpolitikájának végnapjai
"Kérésemre, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója megküldte a Szabad Európa Rádió 1989. február 8-i híradását, mely szerint Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter Londonban, ahol a kelet-európai egyházak helyzetét kutató intézetben tartott előadást, bejelentette az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetését, és úgy minősítette a hivatalunkat, mint korábban azt a szocialista Magyarországgal ellenséges erők tették."
11.
ELŐTERJESZTÉS
a Minisztertanácshoz
az Állami és Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetésével kapcsolatos szervezeti és átmeneti intézkedésekről
A Minisztertanács korábbi ülésén döntött arról, hogy a kormányzati munka korszerűsítése keretében javasolja a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának az Állami Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszüntetését. A javaslat elfogadása esetére, s a korszerűsítési elképzelések realizálására további szervezeti, hatásköri és átmeneti intézkedések szükségesek.
1. A sportigazgatás központi kormányzati irányítását a jövőben a művelődési miniszter látja el. A terület igazgatási sajátosságainak érvényesülése érdekében célszerű, ha a miniszter e feladatait speciális, e célra létrehozott szerv útján gyakorolja, ezért Országos Sporthivatal létesül. A Hivatal a Művelődési Minisztérium szervezeti keretébe tartozik, de különleges jogállását, s ennek révén viszonylagos önállóságát az biztosítja, hogy a Minisztertanács hozza létre, önálló költségvetéssel rendelkezik és elnöke a művelődési miniszter sport ügyekben illetékes helyettese. Az Országos Sporthivatal létesítéséről rendelkező minisztertanácsi rendelet tervezetet az előterjesztés 1. sz. melléklete tartalmazza.
2. Az Állami Egyházügyi Hivatal megszűnésével egy időben az egyházak tevékenységével, illetve a vallás gyakorlásával kapcsolatos Államigazgatási hatáskörök jelentős mértékben csökkennek, de szűk körben bizonyos feladatok továbbra is megmaradnak. Ezek ellátása miniszteriális szintet igényel, s jelenleg központi közigazgatási struktúránkban elsősorban a Művelődési Minisztérium, illetve a művelődési miniszter profiljába illeszthetők. E hatáskörök átcsoportosítása és a sportigazgatás I. pontban jelzett változásai szükségessé teszik a művelődési miniszter feladat- és hatásköréről szóló minisztertanácsi határozat módosítását. Az erről szóló minisztertanácsi határozat módosítását. Az erről szóló minisztertanácsi rendelet tervezetet az előterjesztés 4. sz. melléklete tartalmazza.
3. A jövőben a Kormány és a különböző egyházak, felekezetek, vallási közösségek kapcsolatának mellérendeltsége, a párbeszéden és a kölcsönös együttműködésen kell alapulnia. A Kormány egyházpolitikai elképzeléseinek kialakításában figyelembe kívánja venni az érintettek véleményét, ezért a lelkiismereti- és vallásszabadság gyakorlásával összefüggő kérdések megvitatására, véleményezésére a Kormány tanácsadó szerveként, a Minisztertanács elnökének vezetésével Országos Vallásügyi Tanács létesül.
Az erről szóló minisztertanácsi határozat tervezetet az 5. számú melléklet tartalmazza.
4. Mivel az Állami Egyházügyi Hivatal által ellátott feladatok zöme megszűnik, lehetőség van a hivatal jogutód nélküli megszüntetésére. Az elképzelések szerint – az erre az esetre vonatkozó jogszabályi lehetőséggel élve – a megszűnéssel egy időben a Hivatal valamennyi olyan munka-vállalójának, akiknek további alkalmazására nincsen mód, felmondunk. Ugyanakkor az elhelyezkedési nehézségek csökkentésére, s méltányossági szempontokra, valamint a szakszervezet álláspontjára is figyelemmel, kívánatos az érintettek felmondási idejét egységesen 6 hónapban megállapítani. A felmondási idejüket töltő munkavállalók tekintetében a munkáltatói jogokat a Minisztertanács Hivatalának elnöke fogja gyakorolni.
Az erről szóló rendelkezéseket az előterjesztés 3., 4. sz. mellékletei tartalmazzák.
5. Az Országgyűlés a közelmúltban hozott határozatában kötelezte a Kormányt arra, hogy a társadalompolitikai feladatokat ellátó államminiszter vezetésével dolgozza ki átfogó ifjúságpolitikai koncepcióját és ezt terjessze az Országgyűlés elé. Erre figyelemmel a megszűnő ÁISH ifjúsági ügyekkel összefüggő feladatainak végleges telepítése nem célszerű. Az ifjúsági igazgatás jövőbeni szervezeti kereteinek kialakítására csak e koncepció elfogadását követően lesz lehetőség.
Addig is szükség van azonban az ügyek átmeneti vitelére, a korábban vállalt kötelezettségek teljesítésére és a Központi Ifjúsági Alap működtetésére. Mivel ez utóbbit az ÁISH funkcionális osztályai kezelik, továbbá a sport és az ifjúság igazgatásának pénzügyei ma még több területen összefonódnak, az átmeneti időszak feladatai igazgatási – és pénzügytechnikai szempontból úgy láthatók el a legegyszerűbben, ha erre szintén a művelődési miniszter kap megbízást. Ezért a művelődési minisztert fel kell hatalmazni a feladatok végzésére, s a gördülékeny megoldás érdekében célszerű az ÁISH ifjúsági ügyekkel foglalkozó elnökhelyettesét megbízni az ügyek átmeneti vitelével.
Az erre vonatkozó rendelkezéseket az előterjesztés 3., 4. sz. mellékletei tartalmazzák.
A két országos hatáskörű szerv megszüntetése számos személyi és anyagi kérdést vet fel és szervezeti feladatok ellátását teszi szükségessé. Ezek megoldásával a művelődési minisztert és a Minisztertanács Hivatalának elnökét kell megbízni.
Az erre vonatkozó rendelkezéseket az előterjesztés 4. sz. melléklete tartalmazza.
Budapest. 1989. június 21.
(dr. Raft Miklós)
***
4. sz. melléklet Közli: Magyar Közlöny
A MINISZTERTANÁCS
1093/1989. VI.30.)
határozata1. Az Állami Egyházügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszűnésével, illetve az Országos Sporthivatal létrehozásával összefüggésben felmerülő személyi és tárgyi kérdéseket 1989. december 31-ig kell megoldani.
Felelős: művelődési miniszter
Minisztertanács Hivatalának elnöke
2. Az 1. pontban említett hivatalok megszűnéskor meglévő létszámát és bérkeretét – az Állami Ifjúsági és Sporthivatal állományából a sportági szakszövetséghez, illetve a Magyar Olimpiai Bizottsághoz átcsoportosításra kerülő létszám és bérkeret kivételével (az 1989. július 1-jei állapot szerint: 132 fő)a Minisztertanács zárolja azzal, hogy az Országos Sporthivatal, illetve az ifjúsági ügyek központi feladatait ellátó szerv működéséhez szükséges létszámot e keretből kell kielégíteni. A zárolt létszám 50%-át kitevő része a Minisztertanács tartalék alapját képezi, melynek felhasználásáról a Minisztertanács elnöke dönt. 3. A művelődési miniszter 1989. augusztus 31-ig tegyen javaslatot a Minisztertanács elnökéhez az Országos Sporthivatal létszámáról. 4. Az Állami Egyházügyi Hivatal azon volt dolgozók tekintetében, akik felmondási idejüket töltik, a munkáltatói jogokat a Minisztertanács Hivatalának elnöke gyakorolja. 5. A dolgozók munkajogi helyzete szempontjából az Állami Ifjúsági és Sporthivatal megszűnésével illetve az Országos Sporthivatal létrehozásával, valamint a központi ifjúsági feladatok átmeneti ellátásával kapcsolatos intézkedések a munkáltató elnevezése módosításának minősülnek. 6. Ez a határozat 1989. július 1-jén lép hatályba. Budapest, 1989. június 26. (Németh Miklós)a Minisztertanács elnöke
***
I.
A Minisztertanács 1092/1989. (VI.30.) MT számúhatározata az Országos Vallásügyi Tanácsról 1.) A Minisztertanács a lelkiismereti – és vallásszabadság érvényesülése érdekében, az állam és a magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek közötti kapcsolatokkal összefüggő kérdések, s az ilyen tárgyú, különösen nagy jelentőségű kormányzati döntések véleményezésére és előkészítésére a Kormány tanácsadó szerveként Országos Vallásügyi Tanácsot (a továbbiakban: Tanács) létesít. 2.) A Tanács feladatai: a.) figyelemmel kíséri a lelkiismereti- és vallásszabadság érvényesülését, időszakonként átfogóan értékeli e jogok megvalósulásának helyzetét,b.) megvizsgálja a Kormány, illetve a Tanács tagjai által kiemelkedő fontosságúnak tartott, s a lelkiismereti – és vallásszabadság érvényesülésével összefüggő kérdéseket. c.) elősegíti az állam és az egyházak, felekezetek, vallási közösségek közötti kapcsolatok ápolását, javaslatokat tesz az ezzel összefüggő állami feladatokra,d.) ajánlásokat fogalmaz meg az állami szervek számára a feladatkörébe tartozó kérdéseket érintő jogszabályok alkotására, intézkedések megtételére,e.) elősegíti a magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek közötti folyamatos együttműködést, véleménycserét, érdekegyeztetést. 3.) A Tanács
elnöke: a Minisztertanács elnöke.
elnökhelyettese: a művelődési miniszter,
titkára: a Minisztertanács Egyházpolitikai
Titkárságának vezetője.
tagjai: – a társadalompolitikai feladatokat ellátó államminiszter
– a Minisztertanács elnökének felkérésére alapján, a Tanács munkájában részt venni kívánó valamennyi magyarországi egyház, felekezet, vallási közösségi képviselői. 4.) A Tanács szükség szerint, de legalább félévenként egyszer tart ülést, az ülésekről a Tanács elnöke tájékoztatja a Minisztertanácsot. 5.) A Tanács maga határozza meg ügyrendjét, munkatervét. 6.) A Tanács működésével összefüggő titkársági feladatokat a Minisztertanács Hivatala Egyházpolitikai Titkársága látja el. 7.) Ez a határozat 1989. július 1. napján lép hatályba.
a Minisztertanács
elnöke
Jelzet: MOL XIX–A–83–a–946. 1989. június 26-ai Minisztertanácsi ülés. (799. d.)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő