Budakeszi hangulatjelentések 1989-ből
„A párton belül a légkör feszült, az elmúlt időszak hibáiért, melyek ebbe a helyzetbe hozták az or-szágot, nincs felelősségre vonás, még mindig sokan benne vannak a felsőbb vezetésben, akik része-sei voltak a hibás, elhamarkodott döntéseknek. A bérből és fizetésből élők pedig viselik a terheket, és napi megélhetési gondjaik vannak. Ebben sürgősen lépni kellene. Majd minden családban van nyugdíjas, akiknek nagy része a munkás élete után nem tud megélni a nyugdíjából, milyen társada-lom az, amely nem becsüli meg a nyugdíjasait?”
A Buda környéki ÁFÉSZ alapszervezet titkárának információs jelentése
1989. január 18.
Buda környéki ÁFÉSZ
MSZMP Alapszervezete
Budakeszi, Erdő u. 4.
Információs jelentés
1.Külpolitikai események:
Az elmúlt hónap világpolitikai eseményei közül a közvéleményt kiemelten foglalkoztatta a bécsi utótalálkozó, illetve Románia elutasító magatartása a záródokumentum aláírásával kapcsolatban.
A közvélemény elismeréssel és az enyhülési folyamatok folytatásaként értékelte a magyar és szovjet bejelentéseket a részleges csapatkivonásokról.
Ezzel szemben az amerikai-líbiai incidens, a Földközi tenger fölött lelőtt vadászgépek ügye, valamint az Afganisztánban folyó ellenforradalmi akciók aggodalommal töltik el az embereket.
2.Belpolitikai események
A közvélemény figyelemmel kísérte az Országgyűlés ülésszakát.
A párttagok körében a januári ülésen kiemelt figyelem kísérte az egyesületekről, a pártalapításról folyó heves vitát. Többekben felvetődik a kérdés, ha egy megfelelő programmal rendelkező párt alakul, az MSZMP meg tudja-e tartani pozícióját.
Jelenleg, egy ellenzéki státuszból könnyebb és népszerűbb politizálni. Egyáltalán az MSZMP ezzel kapcsolatos álláspontja sem tűnik egységesnek és iránymutatónak.
A közvéleményt fő helyen az áremelések foglalkoztatták, valamint az ezzel kapcsolatos bérfejlesztési követelések. Egyfelől a jelenlegi jövedelmi viszonyok mellett több réteg kerül perspektívátlan helyzetbe, másfelől a növekvő követelések felvetik a veszélyét egy rohanó inflációnak.
3.A szövetkezet belső élete
December 30-án ülést tartott szövetkezetünk Igazgatósága.
A napirenden beszámoló szerepelt az 1988. évi személyzeti és oktatási munkáról, ezen kívül tájékoztatót hallgatott meg a testület a szövetkezet nagykereskedelmi jellegű tevékenységéről, továbbfejlesztésének lehetőségeiről.
A személyzeti munka megtárgyalása során különös hangsúly helyeződött az emberi tényezők megnövekedett szerepére és az ezzel kapcsolatos személyzeti feladatokra.
4.A párt belső élete
A tagdíjak befizetésével párhuzamosan lehetőséget biztosítottunk párttagjaink számára az örményországi károsultak megsegítésére, adományok összegyűjtésére. Ennek visszhangja ilyen módon végül is kedvező volt a párttagság körében, mert nem határoztuk meg „kötelezően javasolt" mértékeket, hanem mindenki saját elhatározásától függően adakozott. Az összegyűlt összeg így kevesebb, de valódi önkéntességen alapszik.
Budakeszi, 1989. január 18.
| H. alapszervezeti titkár |
Jelzet: PML XXXV. 752. (Pest Megyei Levéltár, MSZMP Budai Járási Bizottsága és alsóbb szervei, szervezetei iratai) Eredeti, géppel írt, tisztázat.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő