Parasztpolitika papíron és a valóságban 1953–1954 fordulóján

Panaszlevelek Nagy Imre miniszterelnökhöz

„Az elítéltetésem alapjául szolgáló cselekményt 1953. július 30-án […] követtem el a tudattalanság határán mozgó rendkívül felindult lelkiállapotban, amit a sértett Korpics József csáfordi községi vb. elnök velem szemben indokolatlanul energikus magatartása és a bizottsági tagok némelyikének durva bánásmódja váltott ki belőlem. A […] gúnyolódó szavakon felháborodva csaptam a csupasz kútmerítő rúddal, tehát nem fegyverrel, hanem a kezem ügyében levő ártalmatlan szerszámmal Korpics József felé, akit meg nem ütöttem, és meg nem sebesítettem.”

 Cs. Nagy Ferenc szeghalmi lakos panasza adóhátralék címén elvett lova és gazdasági felszerelése miatt

a.

Cs. Nagy Ferenc levele Nagy Imre Titkárságára

Szeghalom, 1953. november 10.

Nagy Imre Elvtárs Titkársága
Budapest
Kossuth Lajos tér 4.

Cs. Nagy Ferenc Szeghalom, Táncsics M. u. 24. sz. alatti lakos. Azzal a kéréssel fordulok az Elvtárshoz, hogy szíveskedjen utasítást adni. 1952. okt. 15-én 1 db 4 éves lovamat 1 db lóra való szerszámmal, 1 db. igás-kocsival felidézték a községi tanács udvarára, és igénybe vették felértékelés nélkül. Azóta nem kaptam semmiféle értesítést, hogy gazdasági felszerelésem valakinek, vagy valahova kifizették volna.

Ez év okt. 1-én kértem a Járási Tanácsnál, hogy adják vissza, mert haszonbéres földem megmunkálásánál szükségem van rá. Sok huza-vona után a Járási Tanács vissza is utalta, de a Községi Tanács nem adta hozzájárulását. Végül írásban értesítettek, hogy gazdasági felszerelésemért járó összeget a TSzCs., ahol jelenleg van, az 1952. évről hátralékban lévő adómba fogja majd befizetni. Mivel gazdasági felszerelésem a nevezett adóhátraléknál jóval többet ér, és földem megművelésénél elengedhetetlenül szükséges [továbbra is kérem a fentiek visszaadását]. Több paraszt munkástársam így vissza is kapta. 48 éves vagyok, mindég földműveléssel foglalkoztam. A nép államával szemben kötelességemet mindég tőlem telhető legjobb akarattal teljesítettem, és ezentúl is akarom.

Kérem az Elvtársat, vegye figyelembe kérésemet, adjon módot a további eredményes munkához, aminek egyik előmozdítója gazdasági felszerelésem.

Szíves válaszát várom.

Szeghalom, 1953. november 10.

ifj. Cs. Nagy Ferenc
Szeghalom
Táncsics M. u. 24. sz.

Jelzet: MOL XIX-A-2-v-849/1954. Nagy alakú vonalas füzetlapra kézzel, tintával írt levél.

b.

A minisztertanács elnöki titkárságának átirata az illetékes helyi hatósághoz, melyben azt Cs. Nagy Ferenc panaszának kivizsgálására utasítja

Budapest, 1954. január 15.

849/1954.
[195]4. január 15.

Megyei Tanács Elnökének

Békéscsaba

Mellékelten megküldjük Cs. Nagy Ferenc, Szeghalom, Táncsics u. 24. sz. alatti lakos Minisztertanács Elnökének írt beadványát, melyben a tulajdonát képező - jogtalanul elvett - szerszámok visszaadását kéri.

Kérjük az Elvtársat, hogy az ügyet vizsgáltassa meg, és az eredményről február 23-ig küldjön értesítést a csatolt beadvány és nevezettnek küldött válaszmásolatuk egyidejű megküldése mellett.

1 db. melléklet

Elvtársi üdvözlettel:

Jelzet: MOL XIX-A-2-v-849/1954. Írógéppel írt tisztázat indigós másodlata, Hornok Bálint titkárságvezető saját kezű szignójával.

c.

A járási tanács vb. levele Cs. Nagy Ferenchez, a minisztertanács elnökének írt panaszával kapcsolatban

Szeghalom, 1954. [dátum nélkül]

14/1954. [ikt.] sz.

Cs. Nagy Ferenc részére
Szeghalom

A Minisztertanács Elnökéhez küldött panaszát, mint arra illetékesek, ismét megvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy kérését teljesíteni nem lehet, azért, mert a kért ló és felszerelés az Új Élet tszcs. jogos tulajdonát képezi, ugyanis a tszcs. a fentiek árát január 17-én átutalta az ön adóhátralékába. Így most már önnek adóhátraléka nem áll fenn.

Kérjük a fentiek tudomásulvételét.

[Olvashatatlan aláírás]
Kovács József
vb. elnök h.

Jelzet: MOL XIX-A-2-v-849/1954. Írógéppel írt tisztázat indigós másodlata.

d.

A megyei tanács elnökének jelentése a miniszterelnök titkárságához Cs. Nagy Ferenc ügyének kivizsgálásáról

Békéscsaba, 1954. június 24.

Békés Megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága
N. 187-10/2/1954.

Tárgy: Cs. Nagy Ferenc szeghalmi lakos panasza
Mell.: 2 db.
Hiv. sz.: 849/1954.

Minisztertanács Titkársága
Budapest

Jelentem, hogy tárgyban nevezett panaszát kivizsgáltuk. A vizsgálat megállapította, a nevezett kocsiját és lovát 1952. októberében a községi tanács adóhátralék fejében lefoglalta, és az Új Élet tszcs-nek adta át. A ló és felszerelés árát adóhátralékban a nevezett javára elszámolta. A nevezett Szeghalom leggazdagabb kulákja, és így az adóhátralékának csak egy csekély részét fedezte a ló és kocsinak az ára.

A termelőszövetkezet tulajdonából a kocsit és a lovat az illetőnek visszaadni nem lehet.

Békéscsaba, 1954. június 24.

A vb. nevében:
[Olvashatatlan aláírás]
Dióssi György
vb. elnök h.

Jelzet: MOL XIX-A-2-v-849/1954. Írógéppel írt tisztázat.

Ezen a napon történt március 28.

1914

Bohumil Hrabal cseh író (†1997)Tovább

1943

Sergey Rachmaninov orosz zeneszerző, zongoraművész, karmester (*1873)Tovább

1945

A visszavonuló német csapatok felrobbantják a komáromi Duna-hidat.Tovább

1955

Nagy Imre miniszterelnök Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének írt levelében formálisan is kénytelen volt lemondani miniszterelnöki...Tovább

1969

Dwight David Eisenhower tábornok, az Amerikai Egyesült Államok 34. elnöke, hivatalban 1953–1961-ig (*1890)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő