Források a felvidéki magyarok sorsáról a második világháború után

„Amikor a most uralmon lévő csehszlovák parancsnokság Rozsnyóra került, az ő kormánybiztosuk a magyar iskolákat bezárással fenyegette, de ezt az orosz parancsnokság letiltotta, a magyar tanítás tovább folyt, sőt az orosz parancsnok a premontrei gimn[áziumi] igazgató előtt azt a kijelentést tette, a csehszlovák vezető előtt, hogy ti minket becsaptatok, azt mondottátok, hogy a felvidéki terület mind szlovák, s minél tovább tartózkodom itt, annál jobban tapasztalom, hogy ez a vidék teljesen magyar.”

Feljegyzés az 1946-1949 közötti csehszlovák-magyar kulturális kapcsolatokról

Rendszeres kulturális kapcsolatokról nem beszélhetünk. Főleg 1946-1947-ben munkánk nagyrészt a Csehszlovákiából áttelepített tanítók, tanárok, egyéb tanügyi alkalmazottak, valamint tanulók gondozásából állott. 1948 februárjának eseményei után következett be javulás; bár a teljesen intenzív kapcsolatokról csak akkor lehetne beszélni, ha mindez megvalósult volna, amit akár mi, akár pedig a csehszlovákok javasoltak, s aminek igen nagy százaléka nem valósult meg. 1948 októberében kidolgoztuk a csehszlovák-magyar kulturális szerződés tervezetét, de az még nem került megvalósításra.

Egyébként 1947, [19]48, illetőleg [19]49-ben a következő eseményekről számolhatok be:

1947: 11 jelöltnek adtunk Csehszlovákiába tanulmányi ösztöndíjat. Nem jutottak ki. Kezdetben azért nem, mert nem kaptak csehszlovák vízumot, később pedig azért nem, mert a Külügyminisztérium nem járult hozzá.

[A] MADISZ [Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség] részt vett a prágai ifjúsági világkongresszuson

Csillag Pál, a MADISZ küldötte, az előkészítő tanácskozásoknak is tagja volt.

Nyáron a MIOT [Magyar Ifjúság Országos Tanácsa] cseh egyetemi hallgatókat hívott Budapestre és Magyarország több vidéki városába tanulmányi kirándulásokra. E látogatás alkalmával merült fel a magyarbarát csehszlovák egyetemi hallgatók egyesületének terve.

Októberben dr. Madarász László, minisztériumunk előadója, Prágába utazott s ott részt vett a magyarbarát csehszlovák egyetemi hallgatók egyesületének megalakulásában. Ennek megszilárdítására és [a] magyar kulturális munka kifejlesztésére ki akartuk később is küldeni hosszabb tartózkodásra, de ez elmaradt.

Szlovák íróknak és művészeknek több ízben küldtünk magyar könyveket és hanglemezeket.

Jelinek Miklós, csehszlovák állampolgárt, a budapesti Zeneművészeti Főiskola hallgatóját tanulmányi segélyben részesítettük a csehszlovák-magyar kulturális kapcsolatok előmozdítására.

1948-49: A csehszlovák Iskola- és Nemzetnevelésügyi-, majd a csehszlovák Tájékoztatásügyi Minisztérium részére több ízben küldtünk magyar irodalmi műveket fordítás céljából. Tudomásunk szerint ezek közül eddig 

 cseh író fordította le  Kárpáti rapszódiáját csehre, amely most van kiadás alatt. Úgyszintén  cseh író készít egy külföldi prágai antológiát, amelynek budapesti anyagát mi állítottuk össze.

Két ízben küldtünk nagyobb könyvküldeményt (főleg a magyar népi demokrácia irányait tükröző irodalmi és irodalomtudományi műveket) a pozsonyi Szlovák Egyetem magyar tanszéke számára.

Nagyobb könyvküldeményt kaptunk a prágai Tájékoztatási Minisztériumtól. Ezekből többet kiadtunk lektorizálni; a beérkezett vélemények alapján 

Hory mlčia (Hallgatnak az erdők),  Kronika és  egy regénye magyarra való fordítására javaslatot tettünk az Országos Könyvhivatalnak, de onnan még nem kaptunk választ.

A csehszlovák Tájékoztatásügyi Minisztérium részére adatokat szolgáltattunk a magyarországi tudományos intézetek és intézményekről.

Könyvcserét létesítettünk a prágai, pozsonyi és a budapesti Neveléstudományi Intézet között.
A Pozsonyi Pedagógiai Intézetnek adatokat szolgáltattunk a magyar népi demokrácia iskolaügyéről.

1948 nyarán a MINSZ [Magyar Ifjúság Népi Szövetsége] meghívására csehszlovák mérnök- és orvosjelöltek végeztek Budapesten műhely- illetőleg kórházi gyakorlatot.

1948 tavaszán a 

 ifjai dolgoztak a szlovákiai „Trat' mládeže"-n (ifjúsági vasútvonal).

[A] MEFESZ [Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége] állandó kiküldöttet delegált az Ifjúsági Világszövetség prágai központjához.

A prágai Károly-egyetem 600 éves jubileumán a magyar egyetemek részéről Fogarasi Béla és Kniezsa István a budapesti, és Varga Ottó a debreceni egyetem tanára vettek részt.

A prágai rádió részére magyar hanglemezeket küldtünk.

A Magyar realizmus fejlődése c[ímű] képzőművészeti kiállítás anyaga, melyet eddig Varsóban és Berlinben mutattunk be, 1948 június-júliusában Prágában, szeptember-októberében pedig

és Pozsonyban is kiállításra kerül.

A prágai Zenei fesztiválon (Prágai tavasz 1949) két hangversennyel vesz részt a budapesti Székesfővárosi Zenekar. Ugyanez a zenekar hangversenyt ad 

  és Pozsonyban.

Egyéni vállalkozás keretében hangversenyt adott Pozsonyban Országh Tivadar és Garai György. Viszonzásképpen itt voltak 

 és  szlovák művészek.

Az 1948/49. évi ösztöndíjasok ügye még nincs elintézve. Előreláthatóan szeptemberre jutnak ki.

1948 tavaszán Egerben az egri Gyermeklélektani Állomás Duna-medencei pedagógiai kiállítást rendezett. A kiállítást Ortutay Gyula kultuszminiszter nyitotta meg; nemzetközi siker volt. Csehszlovákia is részt vett gyermekrajzokkal, gyermekek iparművészeti munkáival és egyéb pedagógiai jellegű tárgyakkal. Csehszlovák részről Václav Jaros, Prága kulturális tanácsnoka vett részt a kiállításon s az azzal kapcsolatos ankéton két előadást is tartott. Az anyagot Antonin Lippert prágai középiskolai tanár kísérte el.

Az 1948. évi prágai 

 három magyar szereplő indult.

1949. május 21-én Szegeden bemutatták Smetana Az eladott menyasszony c[ímű] operáját.

Foly[a]matban lévő ügyek, amelyekben még illetékes helyről nem kaptunk döntést

A csehszlovák tájékoztatási Minisztérium 1948 decemberében meghívott 15 magyar kulturtényezőt csehszlovákiai tanulmányútra, azzal, hogy látogatásukat egy későbbi időpontban ugyancsak 15 tagú csehszlovák bizottság viszonozná. A meghívásra először kedvező választ adtunk, aztán lefújtuk. Újabb utasítást kértünk, erre még nem jött válasz.

júliusban filmünnepségek lesznek. A budapesti csehszlovák követség azt kérte a külügyminisztériumtól, hogy közölje azoknak a magyar filmszakembereknek a névsorát, akiket ezekre az ünnepségekre a csehszlovákok meghívhatnak. Illetékes hely még nem válaszolt.

A Bíró-vonósnégyes engedélyt és pénzt kért a 

 zenei fesztiválon való szereplésre, ahová meghívták. Nem jött válasz.

A csehszlovák Tájékoztatási Minisztérium még 1948 őszén javaslatot tett csehszlovák grafikai kiállításnak Budapesten való megrendezésére. Nem jött válasz.

Jelzet: MOL XIX-I-1-e-151-2. tétel-266191-1949. (Magyar Országos Levéltár, Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Külföldi Kulturális Kapcsolatok Ügyosztálya). Eredeti, aláírás és dátum nélküli belső feljegyzés.

 

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő