Megalakul a Népszínház – 1978

Az Állami Déryné Színház és a Huszonötödik Színház összeolvadása

„Az 1960-as évek második felében a színházi közélet egyre inkább kicsinyes belharcok színtere lett. A fővárosi színházak és a színházi szakmai-társadalmi szervezetek élén régóta ugyanaz a néhány alkotó állt, a budapesti színházi struktúra teljesen megmerevedett. Megdönthetetlennek látszó képződménnyé vált, amely sok esetben már a nézők számára is elviselhetetlen volt, a produkciók teljesen elszürkültek. Míg a hivatalos jelentések évi ötmilliós nézőszámról számoltak be, a KSH adatai szerint az ország felnőtt lakosságának kb. kétharmada egyáltalán nem látogatta a színházakat.”

Az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának értékelése az Állami Déryné Színházról
1974. június 11.

Jegyzőkönyv
az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottságának 1974. június 11-i üléséről

  

Jelen vannak: a Bizottság tagjai (kivéve

és elvtársakat), elvtárs, valamint elvtárs.

Napirend:

3. Tájékoztató jelentés az Állami Déryné Színház munkájáról és feladatairól

Előadó:           Simó Jenő
Meghívott:      Molnár Ferenc
                        Malonyai Dezső
                        Kőháti Zsolt

Az előterjesztés főbb megállapításai:

A Déryné Színház műsora az elmúlt két évtizedben - bár követte a különböző időszakok koncepciójának változásait - lényegében egységes volt. A színház nagy szerepet vállalt magára a művelődési igény felkeltésében és a közművelődési feladatok végrehajtásában. Ifjúsági előadásaival a jövő színháznézőit neveli. A növekvő igényeket még nem tudja kielégíteni.
A tájékoztató jelentés tartalmazza a színház fejlesztésére, a közönségszervezés további javítására, az utazó színészi munka jobb megbecsülésére vonatkozó javaslatokat.

Állásfoglalás:

Az Agit. Prop. Bizottság tájékoztatóként tudomásul vette a Művelődésügyi Minisztérium jelentését az Állami Déryné Színház munkájáról és feladatairól. A Bizottság nem helyesli a stúdióban történő színészképzés gyakorlatának kiszélesítését, és nem támogatja azt a törekvést, hogy a színház főleg diploma nélküli színészek foglalkoztatására rendezkedjék be.

Írásban kapja:

Polinszky Károly elvtárs.

***

MŰVELŐDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM

Tájékoztató jelentés az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Bizottság számára
az Állami Déryné Színház munkája és feladatai

Az Állami Déryné Színház 1951-ben alakult azzal a feladattal, hogy színházkultúrát teremtsen, és fejlesszen a vidék azon területein, amelyek a kőszínházak hatóköréből kiesnek. Műsoraival elsősorban a falusi lakosság színházi, irodalmi, művészeti igényét és ízlését formálja. Feladatait tájjeleggel végezze. Közönségének nagy többségét a parasztság adja.

1960-65 között sajátos eszközökkel segítette a termelőszövetkezetek megerősítését, a parasztság szocialista tudatának kialakítását.

Az MSZMP KB kezdeményezésére 1961-ben a színház 10 éves működését megvizsgálták és megállapították, hogy a színház eddig jól látta el feladatát. Műsorterve közérthető, előadásainak színvonala jó. A színház műsorösszetételét célszerűnek találták. Javasolták, hogy a M[űvelődésügyi] M[inisztérium] tegye lehetővé az előadásszám csökkentését (1959-ben 2106 előadást tartottak), és hogy az érdekelt megyék is külön támogassák a színházat.

I.

A Déryné Színház 21 éves működése alatt elsősorban a minimális technikai feltételekkel rendelkező művelődési házak színpadain tartott előadásokat. Az elmúlt 21 esztendő alatt 40 920 előadást, 11 380 602 néző előtt 312 - ebből 174 magyar - bemutatót, 94 ősbemutatót tartott. Rendszeresen játszott 400 helyen. Társulatai ez idő alatt 11 795 710 km-t tettek meg. A társulat összlétszáma 300 fő, ebből színész 117.

Játszási helyeinek kb. csak 50%-a alkalmas művészi élményt biztosító előadások fogadására. (A játszási helyek számát az 1. sz. melléklet tartalmazza). 1969. óta, a Művelődésügyi Minisztérium egyetértésével és anyagi támogatásával a 2100 előadásból 300-at csökkentettek és mintegy 50, játszásra alkalmatlan helyet elhagytak. Az előadás- és nézőszám a 2. sz. melléklet szerint alakult. Az egy fizető nézőre eső állami támogatás 1972-ben 18,10 Ft volt.
A színház gondot fordít az iparosodó településekre is. Az olyan helyeken, mint Tata, Tatabánya, Kazincbarcika, Ózd, Dunaújváros, Dorog, Zagyvapálfalva, Salgótarján, Nyergesújfalu, Almásfűzitő stb., 3150 előadást tartottak, 820 000 néző előtt az elmúlt két évtized alatt. A színház a budapesti peremkerületekben is rendszeresen játszik.

II.

A műsor két évtized alatt bár követte a különböző korszakok koncepciójának változatait, lényegében mindvégig egységes volt. A színpadi irodalom majd minden kategóriájában tartozó mű színen volt. A színházi igény felkeltésén túl nagy szerepe volt általában a művelődési igény felkeltésében, és a közművelődési feladatokban is. Ifjúsági előadásaival a jövő színháznézőit neveli. A növekvő igényeket nem tudja még kielégíteni.

Műsora bizonyos állandósága mellett szerkezetében jelentősen megváltozott. (L: 3. sz., 4. sz. melléklet.) Kimaradtak a revüoperettek és a teljesen igénytelen zenés vígjátékok. Helyettük vígoperák, magyar zeneszerzőkkel zenésített szovjet darabok és mai magyar szerzők által írt új típusú zenésjátékok és népszínművek kerülnek színpadra. Egy-egy prózai színdarab előadásszáma 60-ról 100-150-re emelkedett.

Színházi életünk jelenlegi helyzetében eddigi feladatköre módosult és bővült. A körzetesítési programban a megyei városi színházak csak a megye járási székhelyeit, nagyobb városait látják el előadásokkal. A megyei színházak a megye községeiből csak azokat látogatják, ahová beférnek, és ahol a közönség ízlése, igénye már városias jellegű. Ez így helyes, mert a vidéki városi színházak tájelőadásainak hatását rontja az, hogy a városi közönség számára hangolt előadásokat látnak, és hogy a kis színpadok miatt művészi megalkuvásokra kényszerülnek.

A körzetesítési irányelveinkkel megegyezően: a Déryné Színház feladata az ország valamennyi megyéjében a körzeti színházak játszási helyein kívüli, társulattal nem rendelkező városok és kisebb városok, de főleg községek színházi előadással történő ellátása. Soron következő feladata, hogy szervezetileg olyan színház legyen, amely mozgékonyan és érzékenyen képes a megyei színházak körzeti kötelezettségei mellett a még tovább jelentkező igényeket kielégíteni és így elsősorban a mezőgazdaságiból iparivá fejlődő területeken. Működése jellegében és műsorával mind jobban kapcsolódjék a közművelődési feladatokhoz.

A körzeti rendszerben új módon helyezkedik el: a megyei tanácsokkal és a megyei színházakkal való egyeztetés alapján kijelölt helyeken a Déryné Színháznak elsőbbségi joga van, ahol a megyei vagy más színház csak a Déryné Színházzal történő esetenkénti megállapodás után játszhat. Játszhat azonban azokon a helyeken is, melyekben a megye színházának van elsőbbségi joga, ha produkcióira a megyei tanácsok valamilyen okból (pl. műfajpótlás) igényt tartanak, és ezt az igényt a körzetben működő színházak kielégíteni nem tudják. A Déryné Színház előadásai után, a bevételen felül külön költségtérítést is kérhet.

E kibővült feladat ellátását a külső és belső körülményekkel és feltételekkel összhangba kell hozni.

A Művelődésügyi Minisztérium a következő intézkedéseket tervezi:
A színházi bérintézkedéseken belül a társulat bérszínvonala, alapfellépés-száma úgy alakult, hogy kifejezi azokat a különlegesen nehéz munkakörülményeket, amelyeket a vidéki és budapesti feladatokhoz mérten honorálni kell.

•1.      A színház jelenleg 15 bemutatót, 1800 előadást tart, közel 530 000 nézőnek. A jövőben arra kell törekedni, hogy az egyes bemutatók előadásszámai növekedjenek, és olyan helyeken játszanak, ahol növekvő nézőszámot lehet biztosítani. A színház munkáját a körzeti működés alapelveire és a közművelődési irányelvekre figyelemmel szervezze meg. El kell érni, hogy a kisebb befogadóképességű helyeken tartott előadások bevételkiesését az érdekelt megyék a tervezett bevétel összegéig pótolják a művelődési otthonok számára.

Az egy előadásra eső vidéki ifjúsági nézőszámot az eddigi 417 helyett 300-ban, a fővárosit pedig 400-ban kell megállapítani és ehhez képest módosítani a bevételi tervet is. Ez a javaslat a fejlesztési igények között is szerepel. Az ifjúsági előadások száma nem csökkenhet, azért is szükséges módosítani az előadás-konstrukciót (a 7. sz. melléklet szerint) és a kapcsolódó bevételi tervet.

•2.      A Déryné Színház sajátos működésére való tekintettel főiskolát végzett színészt nem tud szerződtetni. Saját magának kell az utánpótlást biztosítania. A jelenlegi stúdió-gyakorlatot a Színház- és Filmművészeti Főiskola közreműködésével rendszeressé és módszeressé kell tenni. Az itt kiképzett színészek a gyakorlatos színész működési szabályai alá esnek. A hallgatók a képzés ideje alatt ösztöndíjat kapnak. A színészek természetes létszámcsökkenése (elszerződés, nyugdíj stb.) miatt 20 fő felvételét tervezzük. A színház ezt a feladatot önerőből csak részben képes megoldani, ezért külön anyagi és egyéb támogatásra van szüksége. A stúdió működési rendjének vázlatát és költségvetésének fő adatait a 8. sz. mellékletben csatoljuk.

•3.      A jelenleg érvényben lévő közönségszervezői utasításokon belül oly sajátos ösztönzőket kell kialakítani, amely nemcsak a bevétel, hanem az előadásokon ténylegesen résztvevő nézőszám teljesítésére ösztönöz. Ezt a teljesítést a közönségszervezői jutalékrendszerben érvényesíteni kell.

•4.      Mindazok számára, akik legalább 10 szolgálati évet utazással töltenek a színháznál (utazási, időjárási stb. körülmények miatt jobban ki vannak téve a fizikai és szellemi elhasználódásnak, mint bármely más pályatársuk), egyéni elbírálás alapján 5 éves nyugdíjkorhatár-kedvezmény elnyerését kezdeményezzük. (1:5. sz. melléklet).

•5.      Kidolgozzuk a „Déryné hűségdíj" rendszerét, mely szerint 5-10-15-20-25-30 éve a színháznál működők a jubileum éveivel arányosan növekvő külön jutalmat kapnak.

•6.      A színház működését alapvetően meghatározza a gépkocsi-park és annak összetétele. Jelenleg 4 db. tehergépkocsi kell még ahhoz, hogy minden társulat ún. kétkocsis legyen, azaz a színészek külön utazhassanak a műszaktól. Ehhez a vásárlási engedélyeken és a pénzügyi kereten kívül, ugyanannyi gépkocsivezető bére is szükséges. A színház szervezői munkáját erősen akadályozza a személygépkocsi használatot korlátozó rendelkezés, amelyet ebben a speciális esetben felül kellene vizsgálni.

•7.      A Déryné Színház és az egész vidéki színházi működés távlati fejlesztését a megyei tanácsokkal ki kell dolgozni. Ebben különös tekintettel kell lenni:

•-        az építendő művelődési házak terveinek ellenőrzésére és színházi műszaki szakemberek véleményére;
•-        a községek művelődésügyi előadói és a művelődési házak vezetői szervező és irányító munkájának megszervezésére.
•-        A több község központját jelentő helyeket fokozatosan tegyék alkalmassá színjátszásra. Alakítsanak ki színházi közlekedési járatokat.
•-        Járuljanak hozzá a kisebb nézőterű művelődési otthonokban tartott előadások bevétel-kieséséhez;
•-        járuljanak hozzá a társulatok kulturált (szállodai) elhelyezésének költségeihez, mivel a Déryné Színház művészei még jelenleg is a legtöbb helyen különösen rossz és kulturálatlan körülmények között laknak.

•8.      A távlati fejlesztési közös irányelveket alapvetően a közművelődési határozatban kitűzött feladatok szabják meg.

Budapest, 1974. április hó

Jelzet. MOL M-KS 288. f. 41. cs. 226. ő. e. (Magyar Országos Levéltár - MSZMP Központi Szervei - Agitációs és Propaganda Bizottság - 226. őrzési egység - 1974.) A dokumentumban jelzett terjedelmes mellékletek megtalálhatók az iratanyagban, azonban a jelen forrásközléshez nem tartalmaznak érdemi információt, ezért közlésüktől eltekintettem.

Ezen a napon történt április 23.

1921

Románia a Csehszlovákiával kötött szerződés révén csatlakozik a kisantanthoz.Tovább

1922

Oszmán Birodalom: A Nagy Török Nemzetgyűlés megfosztja trónjától VI. Mehmed szultánt.Tovább

1945

Megalakult a MADISZ országos vezetősége Budapesten. Elnöke Szabó Zoltán (Nemzeti Parasztpárt), főtitkára Kiss József (MKP) lett. Alelnö-...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő