„Sztálinhoz száll a hálaének, ki a jövőnk apja lett…”

Sztálin 70. születésnapja Magyarországon

„A községben, a főutcán különösen hatalmas táblák, zászlók és különösen megnyerő volt, Sztálin elvtársnak egy ötágú csillagban elhelyezett képmása, amit az ott dolgozó villanyszerelők villanylámpákkal láttak el. Este, mikor a faluban az első villanyfény kigyúlt, Sztálin elvtárs képe teljes kivilágításban nézett a falura. Nagy öröm volt ez.”

Források

A Magyar Dolgozók Pártja KV Titkársága és a Minisztertanács határozata Sztálin 70. éves születésnapjának megünneplésére

a.

Javaslat

Sztálin elvtárs 70. éves születésnapjának megünneplésével kapcsolatosan

 

•1.)    Javasoljuk, hogy a Minisztertanács küldjön ki hivatalos kormánybizottságot az ünnepség előkészítésére.
A bizottság elnöke: Rákosi elvtárs.
Tagjai a következők legyenek: Szakasits[Árpád], Gerő [Ernő], Farkas [Mihály], Révai[József], Kádár [János], Marosán [György], Apró [Antal]elvtársak.
Dobi [István], Mihályfi [Ernő], Ortutay [Gyula], Nagy Dániel, Erdei Ferenc, Darvas [József], Balogh Péter
Major [Tamás], Kodály [Zoltán], Rusznyák [István], Illyés [Gyula], Gergely S[ándor]
Kisfaludi Strobl [Zsigmond]
Jóboru [Magda], Non [György] és Bernáth [György]
                                                                                                                (Összesen: 23 tag)

•2.)    Az e heti pénteki Minisztertanács javasolja ennek a bizottságnak a kiküldését.
A bizottság a jövő hét elején üljön össze és bocsásson ki egy felhívást Sztálin születésnapjának megünneplésével kapcsolatosan.

•3.)    Javasoljuk, hogy Sztálin elvtárs születésnapjával kapcsolatosan az egyes üzemek tegyenek munkafelajánlást: vállalják a 3 éves terv befejezését az év vége előtt vagy termelékenység emelésével kapcsolatosan konkrét feladatokat. A mozgalom a W[eiss] M[anfréd] vagy valamelyik más nagyüzem munkásainak állásfoglalásával kezdődjék, amely a jövő hét végén a kormány által kiküldött bizottság felhívása után hangzik el.

•4.)    A kormánybizottság felhívása után a sajtó kezdje meg a Sztálin ünnepség előkészítésével kapcsolatosan a sajtó propagandát.

•5.)    Mivel a Titkárság által az ünnepség megszervezésére kiküldött pártbizottság több tagja távol van, javasoljuk új pártbizottság kiküldését a következő elvtársakból: Révai, Farkas, Apró, Bíró Zoltán, Major [Tamás], Hazai [Jenő], Bíró László, Csillag M[iklós] és Gondos E[rnő] elvtársakból. A bizottság felelőse: Révai elvtárs legyen.

•6.)     

***

A Titkárság határozata
8. napirendi pont

Sztálin elvtárs 70. születésnapjának előkészítéséről jelentés és javaslatok.
Előadó: Orbán elvtárs.

A Titkárság úgy határoz, hogy Sztálin születésnapjára küld:
1 szobrot
1 gobelint
1 dohánykészletet, pipákkal
1 alkoholos szekrényt 100 üveg részére
1 kis alkoholos szekrényt 18 üveg részére.

A pártszervezetek (üzemi és falusi) küldenek 30 egyéb ajándékot.
A honvédség 2-3 szép puskát, 1 vadászkést, 1 távcsövet.

Sztálin születésnapjának megünneplésével kapcsolatos javaslatot Rákosi terjeszti a Minisztertanács elé. A minisztertanácsi előterjesztésről kommünikét kell kiadni.

A kormánybizottságra vonatkozó javaslatot a Titkárság a következő változtatásokkal fogadja el:
Bernáth elvtárs, Balogh István és Kodály Zoltán kimaradnak, Non elvtárs helyére Szűcs [Lajos] elvtárs, Kodály helyére Csók István.

A pártbizottságot a Titkárság fogadja.
A munkafelajánlások előkészítéséért felelős Apró elvtárs. Hétfőre tervet kell vinni a Sz[ervező] B[izottság] elé.
Orbán elvtárs nézzen utána, volt-e más országban felhívás?

Jelzet: MOL M-KS 276. f. 54. cs. 66. ő. e. 1949. október 12. (Magyar Országos Levéltár Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőség Titkárság)

b.

 

311-es számú

Jegyzőköny
az 1949. évi október hó 14. napján reggel 9 órakor Dobi István, a Minisztertanács elnökének elnöklete alatt tartott minisztertanácsról.

[...]

Dobi István, a minisztertanács elnöke: A minisztertanács ülését megnyitja és bejelenti, hogy Rákosi Mátyásnak, a minisztertanács elnökhelyettesének napirend előtti közölni valója van.

1./
Rákosi Mátyás, a minisztertanács elnökhelyettese: Javasolja, hogy a magyar nép nagy barátjának, Sztálin generalisszimus[z]nak december hó 21-i 70. születésnapja megünneplésére kormánybizottság alakuljon, amelynek a feladata az ünneplés módjainak előkészítése. A kormánybizottságban a magyar nép minden rétegének lehetőleg képviselve kell lennie.

Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult.
A bizottság elnökévé:
Rákosi Mátyást, a minisztertanács elnökhelyettesét,
Tagjaivá pedig:
Szakasits Árpád [Elnöki Tanács elnöke]
Gerő Ernő [államminiszter]
Farkas Mihály [honvédelmi miniszter]
Révai József [népművelési miniszter]
Kádár János [belügyminiszter]
Marosán György [könnyűipari miniszter]
Apró Antal [SZOT főtitkára]
Dobi István [Minisztertanács elnöke]
Mihályfi Ernő (Kultúrkapcsolatok Intézetének elnöke]
Ortutay Gyula [vallás- és közoktatásügyi miniszter]
Nagy Dániel [SZÖVOSZ igazgatója]
Erdei Ferenc [földművelésügyi miniszter]
Darvas József [építésügyi miniszter]
Major Tamás
Rusznyák István
Illyés Gyula
Gergely Sándor
Kisfaludi Strobl Zsigmond
Csók István
Jóború Magda [MNDSZ főtitkára] és
Szűcs Lajost [MINSZ főtitkára] jelölte ki.

[...]

Jelezet: MOL XIX-A-83-a-311. - 1949. október 14. (Magyar Országos Levéltár Minisztertanácsi jegyzőkönyvek.)

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő