Munkások és munkásnők ’56-ban

A Budapesti Harisnyagyár ’56-os történetei a levéltári források tükrében

„Megjelent négy katona este. […] Valami levelet kerestek […] Mindenfélét kiturkáltak a szekrényünkből. Akkor még szalmazsák volt a divat. A kisgyerekeim ott feküdtek az ágyon, aludtak, mind a három. Mondtam, hogy kivegyem az ágyból őket. Hát egyet vettem ki, azt a zsákot fölemelték, nem találtak semmit. Amerikából kerestek, hogy Amerikával levelezünk és azt a levelet keresték. […] Bevitték, egész éjszaka verték. Ledobták a pincébe. 12 után szóltak neki, hogy jöjjön föl. De rögtön. Se öltözni, semmi. Kivették a nadrágszíját, a csizmájáról a vasat leszedték, a gatyájából a madzagot kihúzták.”

a.

Lévai János fegyelmi ügye

Jegyzőkönyv

Felvétetett 1958. XI. 4-én a Budapesti Harisnyagyár MSZMP irodáján
Jelen vannak: Breitner Sándor, Kiss Aranka,

Seres Márton, Pinke Györgyné

Tárgy: Lévai elvtárs ellen érkezett jelentés /minisztériumból/.
                        megvitatása.

Kiss elvtársnő: Felolvassa a jelentést az elvtársak részére, hogy
tájékozódva legyenek.
Seres elvtárs Beszélni kell R. elvtárssal, mi volt az oka, hogy utolsó pillanatban lemondták a javaslatot.
Kiss Aranka: /Lévai elvtárshoz kérdésül:/ Ellenforradalom alatt helytelen nézetei voltak, rémhíreknek felült, illetve terjesztette pl.: „Kádár emberei gyilkolják a becsületes magyar embereket". Hogy látja ezeket? Hogy értékeli? Voltak-e ilyen megnyilvánulásai?
Lévai elvtárs: Annak idején, még amikor a tagfelvételemet kértem, bejelentettem, hogy tagja voltam a Forradalmi Bizottságnak, mint póttag. A dátumra nem emlékszem pontosan, mikor volt a tüntetés, de arra emlékszem, hogy lövöldöztek, mert jó magam is beszorultam egy házba. Bátyám is karhatalmista volt abban az időben, és az volt a nézetem, hogy senki nem tudja, mit, miért csinál, még a karhatalmisták sem, az egyik pl. „menjetek haza és maradjatok csendben" szólt a tömeghez, a másik pedig „Kutyák mit kerestek itt" zavarta a tömeget haza.
Ezek után bementem a Minisztériumba. Feldúlt lelkiállapotban meséltem el a

aki azt mondta, nyugodjak meg, aludjak rá egyet-kettőt. Nem tettem azonban olyan kijelentést, hogy Kádár emberei gyilkolják a magyar népet, erre nem is emlékezem. Idő távlatából most már látom, hogy ez helyes volt. Nem vethettem fel már csak azért sem, mert magam sem láttam tisztán. Bátyámmal sokat beszélgettünk annak idején, vitáztunk, ő hivatásos maradt, most már látom, hogy helyesen cselekedett, igaza volt.
- Hogyan értékeli Mátrai munkáját?
- Még a DISZ-ből ismerem, mint DISZ vezetőségi tagot, jól tud beszélni, igyekezett mindenkit a maga oldalára állítani, ő is a Forradalmi Bizottság tagja volt. Nem érintkeztem vele az ellenforradalom alatt, mert nemzetőrnek ment el. X. 24-én mentem be a Minisztériumba, vele azonban nem találkoztam. November elején találkoztam vele a folyosón, de idő nem volt vele beszélgetni.
Seres elvtárs: Milyen kijelentései voltak a bátyjával kapcsolatban?
Lévai elvtárs: Nem láttam tisztán, még a két napos sztrájk alatt sem. Kijelentést nem tettem, hogy sajnálom a bátyám, mivel ő felesküdött Kádár elvtárséknak.
Béres elvtárs: Pécsi ostrom ideje hogy nézett ki? Milyen kijelentései voltak?
Lévai elvtárs: Nem emlékszem rá, a mozzanatokra inkább emlékszem, de a beszédekre nem.
Kiss elvtársnő: Milyen szerepet töltött be a Forradalmi Bizottságba?
Lévai elvtárs: Vidafalvi felkért, hogy úgy is közel lakom, családom nincs, vállaljam az ügyeletet. Vállaltam. Átjött a Minisztériumba négy-öt civil, ezek mellé lettem beosztva, nekik fegyverük volt, nekünk nem. Ezek ávósok voltak, négy-öt napig maradtak. Október 26-28-án mentek el ezek az ávósok N[agy] elvtársnő utasítására, az egyik berúgott és azt mondta: Úgyis mindegy neki, most ki megy az utcára, agyonlövik. Fegyvereket pedig letettük a pincébe, Vidafalvi parancsára. Ezzel a fegyverüggyel kapcsolatban 1957. február vagy márciusban idézésem is volt a rendőrségre, mivel hiányzott egy fegyver, amikor leadtuk a Bem laktanya által mondott főtéri Bíróságon, ide Ráskai elvtárssal mentem együtt és egy tolmáccsal.
Pinkéné: Áprilisban kérte a pártba való felvételét, mikor felkérték, mondjon magáról önéletrajzot, ezt mért nem mesélte el, hogy tudta eltitkolni a párt elől két évig?
Lévai elvtárs: Ö csak arra szorítkozott, hogy elmondja, amit kérdeztek, a taggyűlés megelégedett azzal, hogy azt mondta, hogy a Forradalmi Bizottság tagja volt, de nem kérdezték meg, hogy mint ilyen, mit csinált.
Seres elvtárs: Mi az aminek esetleg hangot adott, hogy nem tartja helyesnek?
Lévai elvtárs: nem emlékszem, hogy különösebben valamilyen helytelen kijelentést tettem, sodródtam a nagyokkal, az osztályvezetőkkel, miniszterhelyettesekkel.
Seres elvtárs: Nem-e volt [!] valami ellenforradalmi jelszó, amit hangoztatott, éppen azért, mert a nagyoktól halotta?
Karkulik elvtársnő: Kinek beszélt arról, hogy Pécsett mi van?
Lévai elvtárs: Nem tudok róla, hogy ezzel kapcsolatban beszéltem volna valakivel, csak a Marx [Nyugati] téri tüntetésen tapasztaltakat meséltem el a [popup title="miniszter asszonynak." format="Default click" activate="click" close text="„1956. december 6-án a kormány a főváros több pontján, a Baross téren, a Kálvin téren, a Nyugati pályaudvarnál, a Móricz Zsigmond körtéren kommunista gyűléseket szervezett. A Magyar Ifjúság útján (ma Andrássy út) és a Nagykörúton felvonulásra („vörös zászlós tüntetés”) kerül sor, ahol a kormányt és az MSZMP-t éltetik. A demonstráció résztvevői és a gyárból hazafele tartó munkások összetűznek a Lenin körút Wesselényi és Dob utca közötti szakaszán. A tüntetőket dobáló tömeget a karhatalom és az őket kísérő szovjet páncélautó riasztólövésekkel oszlatja szét, egy férfi megsebesül […] A Nyugati pályaudvarnál a karhatalom az ellentüntetők közé lő, hatan meghalnak, egy ember megsebesül. 1956 kézikönyve. 1956-os Intézet, Bp., 1996. főszerk. HEGEDÜS B. András. 1ásd Kronológia 270. "]
Kiss elvtársnő:
Megjegyzi, hogy a minisztériumban beszélni kell Ráskai elvtárssal, Bárány elvtárssal mit tudnak Lévai elvtársról, mért léptek vissza az utolsó pillanatban a javaslatuktól. Azon kívül javasolja, hogy a minisztérium párt alapszervezetéhez el kell menni, kivizsgálni ezt az ügyet.

k. m. f.

Karkulik Viktória, Breitner Sándor,Seres Márton, Kiss Aranka, Pinke Györgyné

[...]

4-ik napirendi pont: Lévai János fegyelmi ügye.
Breitner elvtárs Lévai János pártfegyelmi ügyével kapcsolatban az alábbi határozatot terjeszti a taggyűlés elé:
A pártszervezet fegyelmi bizottsága kivizsgálta és megtárgyalta a Könnyűipari Minisztérium pártszervezetétől kapott bejelentés alapján Lévai János fegyelmi ügyét. A fegyelmi bizottság megállapította Lévai János az 1956-os októberi ellenforradalom idején és az ellenforradalom leverése után maga is terjesztette az ellenforradalmi rémhíreket, amelyek aláásni igyekeztek a párt és a kormány iránti bizalmat. A miniszter elvtárs előszobájában többen voltak jelen, amikor Szabó Gyula minisztériumi dolgozó előadta, hogy Pécsett ostromállapot van, a város körül van zárva és folyik a harc a szovjet és a magyar csapatok között. Telefon összeköttetés nincs. Mikor N[agy] elvtársnő kijött a szobából, elhallgattak, és ekkor megkérdezte, hogy mi a probléma. Ekkor Lévai előadta a fentieket, meglehetősen felháborodott hangon. Ekkor N[agy] elvtársnő Lévaival felhívatta közvetlen telefonon Pécset, és előttük beszélt a rendőrség vezetőjével, amiből nyilvánvalóvá vált a rémhír alaptalansága.
Egy másik alkalommal, december 6-án részt vett a párt által szervezett tüntetésen, amely után lélekszakadva kereste fel Lévai a miniszter elvtársnő titkárságát és N[agy] elvtársnővel kívánt beszélni. Kezeit tördelve adta elő, hogy becsületes magyar embereket lőnek agyon a Kádár emberei „ez ellen valamit tenni kell" - mondotta. Lévai elvtárs fenti cselekedetével abban az időben segítette és támogatta, sőt maga is terjesztője volt az ellenforradalmi rémhíreknek. Ezzel nehezítette az ottani pártszervezet amúgy is nehéz munkáját. A fent említett súlyos kijelentései miatt javasoljuk a taggyűlésnek, hogy Lévai elvtársat szigorú megrovásba[n] részesítse. A fegyelmi bizottság azért javasol ilyen enyhe büntetést, mert mérlegelte, hogy abban az időben pártonkívüli volt, politikailag képzetlen és ez által könnyen befolyásolható. Enyhítő körülménynek vettük azt is, hogy a vállalatunknál eltöltött két év alatt gazdasági munkáját jól végezte, a pártmunkából is mint KISZ csúcsvezetőségi tag kivette a részét.
A jövőben elvárjuk Lévai elvtárstól, hogy politikailag rendszeresen képezze magát, hogy ezáltal elvileg szilárdabb legyen, és a pártmunkából a jövőben az eddigieknél áldozatkészebben és képességeihez mérten jobban vegye ki a részét, hogy ezen keresztül is bizonyítsa be a párthoz való hűségét.

Budapest, 1958. XII. 15.

[...]

Breitner elvtárs vitát nyit a fegyelmi bizottság határozata felett.

Lévai elvtárs saját szavaival mondja el ezt a vádat. Mi késztette ezen kijelentésekre, hogyan került sor ilyen súlyos kijelentésre. A vád súlyos, fiatal, nem is merte a Horthy éra életét. Egy idős elvtársnál kizárást javasolna, de egy fiatal elvtársról van szó, akinél úgy látja, azon időben, mint egy pártonkívüli nem láthatta tisztán a helyzetet.
Lévai János: Két konkrétum van a bejelentésben, a telefonbeszélgetés és a Nyugatinál lévő tüntetés. Kapu alá szorult, pánik kitörését látta. Bátyám HM-ben tiszt, bent maradt a karhatalomban. A Nyugatinál látott események nagyon felindítottak. Fiatal pártonkívüli voltam, nem láttam a helyzetet tisztán, a Minisztériumtól kértem felvilágosítást. 23-a után jelentkeztem munkahelyemen - munkát kértem és kaptam is. Minden esetben a miniszter elvtársnő utasítását hajtottam végre, valamint a munkatársaim is, akik még jelenleg is a minisztériumban vannak. Csak ezt tudom elmondani.
Netter: Végleges döntés-e, miért két év után tárgyaljuk. Mindezt felindult lelkiállapotának tudja be. Szembesítés megtörtént-e az ügy kitárgyalásánál.
Rácz: Párt fegyelmi bizottsága megtárgyalta. Építő bírálattal segítsük további munkáját. Két munkahely közötti magaviseletét megtárgyalták. Figyelembe vették az itteni gazdasági és politikai munkáját KISZ-be való bekapcsolódását. Felsőbb szerv felé lesz küldve, de szükségesnek látja a vezetőség a tagság véleményezését is.
Ezen idő alatt nem volt tag, csak itt kérte pártba való felvételét.?
Kiss Aranka: Határozat mondja ki, mindazon személyek felülvizsgálását meg kell tenni, akik a Minisztériumból kerültek ki. Beszéltünk Lévai elvtárssal, de ő csak a Marx téri esetre emlékszik, a telefonbeszélgetésre nem. Beszéltem Bárány elvtárssal, aki a tagfelvételénél egyik ajánlója volt, de azon napon gazdasági elfoglaltsága miatt nem tudott ki jönni. Bárány elvtárs elmondotta, hogy Lévai elvtárs a Marx téri problémát nem látta világosan, de ő megmagyarázta neki. Figyelembe vettük fiatalkorát, pártonkívüliségét, ennek alapján adtuk a „szigorú megrovást". Hiba volt részéről, hogy ingadozásait nem mondta el, a tagfelvételnél azért, mert nem volt őszinte, kapta ezt a pártbüntetést és súlyos határozatot.
Breitner: Hiányolom, hogy mindezeket nem mondta el akkor Lévai elvtárs. Hiba volt részéről. A továbbiakban van módja arra, hogy jó munkájával tudja bebizonyítani a párthoz való tartozását, ez a pártbüntetés próbakő lesz.
Rácz: Ott nem volt, és itt párttag lett. Bárány főmérnök és Ráskai elvtársak, akik ezen idő alatt közvetlen főnökei voltak, őket kérte ajánlóinak. Nem elítélendő az, hogy kérte a pártba való felvételét. Ha gondolt volna arra, hogy neki van valami problémája, nyilván nem őket kérte volna ajánlójának.

                                                           ./.

A hozott határozat tanulság lesz Lévai elvtárs részére.

Mészáros: Én magam is ott voltam a Marx téri eseményeknél. Két karhatalmista jött, akit a tömeg elfogott, és ütni kezdett. Ebben a helyzetben nem lehetett látni, ki a barát - ki az ellenség. Úgy látom, Lévai elvtárs is ezt láthatta, ami őt lelkileg úgy felindította, hiszen testvérbátyja is karhatalmista volt. Véleményem az, hogy a III. ker. Pártbizottság meg fogja még ezt tárgyalni, kéri, hogy a KISZ-ben még odaadóbban vegye ki a munkából részét, gazdasági munkáját továbbra is szorgalmasan végezze, és elméletileg még tovább képezze magát.
Mátyásné: Ha ezek megtörténtek, és belátta, hogy tévedett és érzi, hogy köztünk a helye, a további munkája fogja ezt bebizonyítani. Mentségére legyen, hogy idősebb elvtársak is megtévedtek Ö meg pártonkívüli volt.
Dubecz: Milyen volt a magatartása 1956 előtt?
Rácz: Bízunk a határozat további eredményében, melyen keresztül Lévai elvtárs be fogja bizonyítani hovatartozását.
A fegyelmi bizottság határozatát szavazás alapján a tagság elfogadta.

Jelzet: BFL BB 8. fond XXXV. c. Budapesti Harisnyagyár iratai 1958. Eredeti tisztázat.

***

Magyar Szocialista Munkáspárt                                                          959. II. 24./23.
III. Kerületi Bizottsága
III., Miklós utca 32.
Telefon: 162-000                                                                               Budapest, 1959. február 19.

Budapesti Harisnyagyár

elvtársnőnek,
Budapest

Kedves Kiss elvtársnő!

Értesítjük, hogy Lévai János fegyelmi ügyében hozott határozatot, a szigorú megrovás pártbüntetést, a kerületi Párt Végrehajtó Bizottság 1959. február 12-én jóváhagyta.
Nem volt őszinte a párthoz, mert az ellenforradalom alatti és utáni tévedéseit és ingadozásait a pártba való felvételénél nem mondta el. Figyelembe lett véve, hogy abban az időben, mint pártonkívüli, politikailag képzetlen és ezáltal könnyen befolyásolható volt. Az eseményeket nem látta tisztán. Továbbá figyelembe lett véve, hogy azóta a vállalatnál a gazdasági munkáját jól végzi el. A pártmunkából és mint KISZ vezetőségi tag kiveszi részét. Azóta igyekszik tévedéseit jóvátenni.
Kérjük ezt a taggyűlésen közölni.
Egyben közöljék az elvtárssal, amennyiben a határozattal nem ért egyet, joga van a kerületi Pártbizottsághoz fellebbezni.

                                                           Elvtársi üdvözlettel:
                                               MSZMP III. kerületi Bizottsága
                                                          

Jelzet: BFL BB 8. fond XXXV. c. Budapesti Harisnyagyár iratai 1959. Eredeti tisztázat.

b.

Lévai János munkásőr felvételi javaslatának megvitatása  

VI [napirendi pont]
KIVONAT A BUDAPESTI HARISNYAGYÁR V-ös pártalapszervének 1960. március 22-én megtartott taggyűlési jegyzőkönyvéből. Alapszerv taglétszáma: 29 fő, jelen volt: 21 fő. Igazoltan távol: 8 fő.
2. Napirendi pont: Munkásőr felvételi javaslat.
Az alapszerv vezetősége az alábbiak alapján javasolja Lévai János elvtársat a Munkásőrségbe: Lévai János, Budapesten, 1934. július 13-án született. Alkalmazotti családból származik, édesapja vendéglátóipar üzletvezetője. Iskolai végzettsége textilipari technikum, Nős, felesége MSZMP és KISZ tag.
Iskolai tanulmányait 1953-ban fejezte be, azóta mint technikus dolgozik. 1957. január 1. óta dolgozik vállalatunknál, mint energetikus. Gazdasági munkáját szorgalmasan, jól végzi, pártmunkába aktívan bekapcsolódott. Az üzemi KISZ Bizottság vezetőségi tagja. A reá bízott feladatokat lelkiismeretesen jól oldja meg. 1957. május óta MSZMP tag. A vállalatunknál eltöltött idő alatt munkája és magatartása ellen semmiféle kifogás nem merült fel, becsületes jó elvtársnak ismertük meg. A tagság Lévai János elvtárs munkásőrségbe való felvételi kérelmét egyhangúlag elfogadta.

                                                           k. m. f.

***

Budapesti Harisnyagyár                                                                                   1960. III. 26./43.
MSZMP szervezete

Javaslat
Lévai János: 1934-ben Budapesten született, alkalmazotti családból származik, édesapja vendéglátóiparban dolgozik üzletvezető. Iskolai végzettsége textiltechnikum.
1957 januárjától dolgozik vállalatunknál, mint energetikus, gazdasági munkáját szorgalmasan, jól látja el, a rábízott feladatokat jól oldja meg. Irányító, szervező képessége mindjobban fejlődik. Lelkiismeretes munkaerő. 1957. májusától párttag, azóta is aktívan dolgozik a KISZ szervezetben, jelenleg KISZ csúcsbizottság szervező titkára. Az utóbbi hónapokban pártmunkájában is mind aktívabb, önállóbb, mind közelebb került a fiatalokhoz, azokat neveli, oktatja.
1958 őszén a Könnyűipari Minisztérium pártszervezetétől egy feljegyzést kaptunk, hogy nevezett elvtárs az ellenforradalom alatt felült a rémhíreknek és a felmerült problémáit N[agy]né miniszter elvtársnővel személyesen tisztázta. Ezt a kérdést mi megvizsgáltuk, és pártbüntetésben részesítettük azért, mert a taggyűlés előtt nem mondotta el az akkori viselkedését. Ezen idő óta azonban öntudat, áldozatkészség, párthűség szempontjából sokat fejlődött Lévai elvtárs és a csúcsbizottság már foglalkozott azon gondolattal, hogy idővel töröljük pártbüntetését. Ebben azonban jelenleg még nem történt döntés.
Politikailag állandóan képzi magát, KISZ szemináriumot vezet.
Egyéni magatartásában is sokat fejlődött bár még tapasztalható nála némi fölényeskedés, de erre is felhívtuk a figyelmét.
Javasoljuk az elvtársat munkásőrnek az alapszerv döntése alapján.

Budapest, 1960. március 25.

                                                                                  /Kiss Aranka/
                                                                                  Párttitkár

Jelzet: BFL BB 8. fond XXXV. c. Budapesti Harisnyagyár iratai. 1960. Eredeti tisztázat.

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő