"Legkitűnőbb ember a levéltárban!"

A levéltárat felügyelő belügyminiszter 1911-ben jelentésre szólította fel Tasnádi Nagy Gyula országos főlevéltárnokot, hogy az intézmény ügyforgalmáról és tevékenységéről tájékoztatást adjon. Tasnádi, Gr. Khuen-Héderváry Károly m. kir. miniszterelnöknek mint belügyminiszternek adott válaszából bepillantást nyerhetünk a levéltár akkori mindennapjaiba, legfőbb teendőibe, megismerhetjük, hogy kik és milyen szakmai hozzáértéssel látták el az akkori feladatokat. A dokumentumok jelentősége, hogy az államtitkári leirat már Csánki Dezső főlevéltárnokságát készítette elő.

Tasnádi Nagy Gyula országos főlevéltárnok jelentése a miniszterelnöknek mint belügyminiszternek
1911. október 20.  

(Iktatószám: 1752/1911.OL.)

Nagyméltóságú Gr. Khuen-Héderváry Károly m. kir. miniszterelnök úrnak mint belügyminiszternek

Helyben

Nagyméltóságú Miniszterelnök Úr!

Nagyméltóságodnak a folyó október hó 12-én 6173/911. b.ü. min. eln sz. alatt kelt rendeletére az Országos Levéltár ügyforgalmáról és munkásságáról pontonként a következőket van szerencsém tisztelettel jelenteni.

1. A folyó 1911. évben szeptember hó végéig az Országos Levéltárba érkezett és itt iktatott ügyek száma: 1695.

2. Ez ügydarabok tárgyuk és természetük szerint a következő csoportokba sorolhatók:

a.) Nemességi ügyek, úgymint. ősfák hitelesítése, nemesség-, előnév- és címer-igazolások, ezekről bizonyságlevelek kiállítása, új nemességeknél előnév- és címer-adományozások, címertervezetek felülvizsgálása, összesen 608 ügydarab.
b.) Minisztériumok, bíróságok, más hatóságok és hivatalok, intézetek stb. megkeresései 286 ügydarab.
c.) Magánfelek megkeresései túlnyomó részben az illetők nemességére vonatkozó adatok közlése vagy másolatok kiadása iránt 337 ügydarab.
d.) Helységnevek rendezése, országos községi törzskönyvbizottsági ügyek 21 ügydarab.

A felsorolt csoportokból
a.) a nemességi ügyek az elintézésükkel megbízott előadóknak szám szerint ily arányban osztattak ki:

Barabás Samu országos levéltárnoknak 44 db.
Dr. Komáromy András allevéltárnoknak 71 db.

allevéltárnoknak 47 db.
allevéltárnoknak 26 db.
fogalmazónak  66 db.
                   19 db.
                        88 db.
Alulírt főlevéltárnok által elintézett ügyek (nagyobbára előnév- és címer-adományozások, címertervezetek felülvizsgálása, de más nemességi ügyek is) 155 db.
Nemesi bizonyságlevelek elkészítése, azok másolatainak és fogalmazványainak elhelyezése a kezelő igazgató, illetőleg a kancelláriai osztály (dr. Döry Ferenc) által 92 db.
Összesen 608 db.

b.)-c.) A minisztériumoktól, bíróságoktól, más hatóságoktól, hivataloktól és magánfelektől érkezett beadványok és megkeresések közül
      a helytartótanácsi osztály (Maróthi Rezső és időnként

161 db-ot,
      a táblai osztály (ugyanazok) 39         ,
      kancelláriai osztály (dr. Döry Ferenc és időnként Horváth Sándor) 156         ,
      a kincstári osztály (dr. Lampérth Géza) 119          ,
      az erdélyi osztály (Barabás Samu gyakornok segítségével) 143        ,
      az ú. n. régi országos levéltári osztály (dr. Lampérth Géza) 26        ,
      a diplomatikai osztály (Dr. Csánki Dezső) 21 db-ot
szerelt fel.
      Hogy e felszerelések száma összeadva 665-re, tehát többre rúg, mint ahány ügydarab föntebb a b.) és c.) pontok alatt (286+337 =
623) ki van mutatva, annak magyarázata az, hogy ugyanazon ügydarab több osztálynak is kiadatik felszerelés végett.
      A felszerelt darabokat rendszerint az illető levéltári osztály, vagy annak az osztálynak vezetője intézi el egyúttal, ahol az ügy felszerelés végett utoljára megfordult.
d.) A helységnevek rendezésére vonatkozó ügyekből dr. Csánki Dezső levéltárnok elintézett 12 db-ot.
      Egyéb, nem érdemleges községi törzskönyv-bizottsági ügyek (ülésekre szóló meghívók, ülési jegyzőkönyvek stb.) 9 db.
Összesen 21 db.
e.) A községi pecsétek megállapítása és pecsétrajzok elkészítése ügyében érkezett darabok - összesen 70 ügydarab Tagányi Károly levéltárnoknak osztattak ki.
f.) A törvényhatósági s városi levéltárak selejtezésére és rendezésére vonatkozó ügyekből elintézett
      Barabás Samu      20 db-ot,
         2 db-ot.
                 Összesen: 22 db.
g.) - h.) A tudományos célú kutatásokra szóló engedélyek megadása és levéltári szakvizsgálatok letétele iránt benyújtott kérvények (40+21) összesen 61 ügydarab elintézése séma-szerűen történik.
i.) Az ezen pont alatt föntebb felsorolt házi, kezelési és személyi ügyeket - összesen 290 db-ot - nagyrészt kezelő igazgató, részben alulírt főlevéltárnok intézte el.

3. Ami mármost az egyes tisztviselők (szakelőadók) munkásságát illeti, az a fönti adatok alapján a folyó évi szeptember hó végéig a következő kimutatásban összegezhető:
      Dr. Csánki Dezső levéltárnok - a Karakas-féle fegyelmi ügyben és Vas vármegye címere ügyében készített jelentéseket is hozzávéve - elintézett és felszerelt összesen 35 ügydarabot. Hátralékban van hosszabb idő óta a Barthóty-levéltár régi okleveleinek a diplomatikai osztály katalógusába való beiktatásával. A tulajdonképpeni levéltári szolgálat során általában nem nagy tevékenységet fejthetett ki, amennyiben a múlt év augusztus hava óta mintegy nyolc vagy kilenc hónapot a Pettkó Béla fegyelmi ügyének vizsgálatával töltött el, s különben is a Nagyméltóságú Belügyminisztérium 79162/908. I. a. sz. alatt kelt rendeletéből a Magyarország és Ausztria közt fennforgó határkérdésre vonatkozó történelmi előtanulmányok végzésével bízatván meg, jelenleg is még ezen tanulmányokkal van elfoglalva. Nem tudom - mert megbízatása az Országos Levéltártól teljesen függetlenül történt -, hogy a rábízott munkálattal mennyire haladt elő, de a levéltári szolgálat érdekében állónak tartanám, ha Nagyméltóságod most - három év múltán - dr. Csánkinak a szóban forgó munkálatok befejezésére határidőt szabni, s ezzel lehetővé tenni méltóztatnék, hogy teljes munkaerejét minél előbb újra a levéltárnak szentelhesse. Egyébiránt bátorkodom e részben 1397/908. O. L. sz. alatt, annak idején tett előterjesztésemre

      Tagányi Károly levéltárnok a neki mint szakelőadónak ez évben (szeptember végéig) kiosztott községi pecsét-ügyekből elintézett 30 db-ot. Három hónapnál régibb hátraléka van, ez évről 36 db, a múlt évről még 4 db, de ebből kettő már revízió alatt. E hátralékoknak oka az, hogy Tagányi majdnem az egész elmúlt éven át a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárának és oklevélgyűjteményeinek megvizsgálására a Nagyméltóságú Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium által kiküldött bizottságban működvén, a tavalyról elintézetlenül maradt ügydarabokat is az idén kellett feldolgoznia.
      Barabás Samu levéltárnoknak, úgy is mint az erdélyi levéltári osztály vezetőjének, elintézés és felszerelés végett kiosztatott összesen 207 ügydarab. Három hónapnál régibb hátraléka van kettő (b. Huszár László ősfája és Bene István nemességi ügye), de ezekből az egyik már revízió alatt.
      Dr. Komáromy András allevéltárnoknak kiosztatott nemességi ügy 71 darab. Három hónapnál régibb hátraléka nincsen.
      Maróthi Rezső allevéltárnoknál, úgy is mint a helytartótanácsi és táblai levéltári osztályok vezetőjénél, az elintézés vagy felszerelés végett neki kiosztott 247 ügydarabból három hónapnál régibb hátralék nincsen. Egy elintézése (Kronberg Irma ügye) revízió alatt áll.
      Dr. Kárffy Ödön allevéltárnoknak 26 idei ügydarabból három hónapnál régibb hátraléka egy van (Serbán János nemességi ügye), de ez is a mellékleteit pótolni óhajtó fél kívánságára tartatik függőben. A múlt esztendőről egy ügydarabja (katonanövendékek nemessége) revízió alatt áll.
      Dr. Döry Ferenc fogalmazónak, úgy is mint a kancelláriai osztály vezetőjének, elintézés és felszerelés végett összesen 222 ügydarab osztatott ki. Hátraléka nincsen.
      Dr. Lampérth Géza fogalmazó, úgy is mint a kincstári és régi országos levéltári osztályok vezetője, elintézés és felszerelés végett összesen 164 ügydarabot vett át. Hátralékban csupán egy régibb ügy van nála 1909 óta, tudniillik a Keglevich Gábor-féle levéltári letét rendezése, amely különben is hosszabb időt kívánó munkával egyéb teendői mellett kissé lassan tud előhaladni.
      Horváth Sándor fogalmazónak az ez évben neki osztott 88 nemességi ügyből 15 darab három hónapnál régibb, a múlt esztendőről pedig 9 db hátraléka van; e hátralékos ügyek azonban - kettő kivételével - mind olyanok, melyekre nézve a Nagyméltóságú Minisztérium a Radványi- és Pettkó-féle fegyelmi ügyekből kifolyólag felülvizsgálatot rendelt el, amelyek tehát csak Pettkó fegyelmi ügyének végleges befejezése után lesznek elintézhetők, ha a fegyelmi vizsgálat aktáihoz csatolt s a szóban forgó hátralékok feldolgozásához szükséges iratok az előadó rendelkezésére fognak bocsáttatni.
      Az említetteken kívül még egy hátralékos ügyet, a nemesség-, előnév- és címer-adományozásokra vonatkozólag kidolgozandó szabályzat ügyét (1158/907. O. L. sz.) kell felemlítenem, amely az előadó részéről hosszabb kutatást, adatgyűjtést és tanulmányt kívánván, mind ez ideig nem volt elintézhető.
      Horváth Sándor egyébiránt a nemességi ügyek mellett az egyes vármegyék levéltáraiban őrzött, s a Nagyméltóságú Minisztérium 48943/906. sz. körrendelete folytán az Országos Levéltárhoz beküldött nemeslevelek felülvizsgálatát is szorgalmasan folytatja, s e részben hátraléka nincsen.
      Dr. Iványi Béla, aki különben a kutatószoba felügyeletével van megbízva, s emellett másolásokat végez, Bártfa város levéltárának rendezése tárgyában két ügydarabot intézett el.

4. Az irodai kezelés körül valamely szabálytalanság nem forog fenn.
Az iktatás napról-napra rendesen folyik.
A kivezetésnél 2-4 hónapos hátralék van, ami onnan származik, hogy az iratok csak a végleges elintézés után kaphatnak irattári jelzetet, amely szerint azután elhelyezhetők lesznek.
      A kiemelt s az elintézett ügydarabokkal visszakerülő előíratok reponálását hetenkint (szombaton) végzi a kiadó.
      A mutató (index) készítése - cédulákra írva - az iktatással egyidejűleg rendesen halad. A cédulák minden év végén szoros betűrendbe szedetnek, s ezek alapján történik azután a végleges mutató letisztázása, amely munkálat ez idő szerint 1910-ről az M betűig van készen.
      A jelentések, átiratok (comitivák) tisztázását a

végzi. Szorgalma és ügyessége egyaránt kifogástalan.
      A magánfelek részére készülő másolatok kiadása körül az okoz néha késedelmet, hogy az illető osztályok vezetői, kiknek a másolatokat a másolóval összeolvasniuk kell, erre egyéb elfoglaltságuk miatt olykor napokig nem tudnak időt szakítani, ami - tekintve a személyzet hiányos létszámát - némileg talán menthető.
      A másolásokkal megbízott levéltári tisztek közül csupán Guary Ernő az, akit - sajnos - gyakrabban sürgetni kell. A kezelő személyzet többi tagjai kifogástalanul végzik teendőiket.

5. Arra a kérdésre: van-e hátralék az 1911. évet megelőző időből? - föntebb, az egyes előadók munkásságának kimutatása adja meg a feleletet. Sajnálattal kell azonban jelentenem, hogy a föntebb kimutatott hátralékokon kívül egy régibb, az előadó által elintézett s revízió végett hozzám beadott ügydarabnak más iratok közé történt tévedése következtében ennek kiadása, és három vele azonos tárgyú, későbbi ügydarabnak elintézése szintén hátralékban maradt. Ezen ügydarabok (504/909., 756/910., 981/911., és 1036/911. O. L. sz.) a 88104/907. Belü. Min. sz. alatt megállapított vármegyei levéltári szabályzat életbeléptetésének Sáros, Békés, Szatmár és Ung vármegyék alispáni hivatalai részéről történt megsürgetésére, illetőleg a megyei levéltárakból magánfeleknek kiadandó másolatok kérdésére vonatkoznak, s voltaképpen az említett levéltári szabályzat életbeléptetésével fognak érdemleges elintézést nyerni. A négy hátralékos darabot - miután az eltévedt akta előkerült - a legközelebbi napokban fogom a Nagyméltóságú Minisztériumhoz felterjeszteni. A tévedésért Nagyméltóságod kegyes elnézését alázattal kérem.

6. Nagyméltóságod rendeletének utolsó pontját illetőleg, mely bizalmas felvilágosítást kíván arra nézve, mennyiben felelnek meg az Országos Levéltár tisztviselői szakképzettség és szorgalom szempontjából azoknak a követelményeknek, melyek a levéltár összes tisztviselőivel szemben joggal támaszthatók: azt hiszem, e részben már a föntebb előadottak is nyújtanak némi tájékoztatást, amennyiben a kiosztott és elvégzett munka mennyisége és minősége biztos fokmérője lehet minden egyes előadó tisztviselő szakképzettségének, szorgalmának, valamint munkaképességének is. De hogy a rendelet intenciójának tőlem telhetőleg annál inkább megfelelhessek, tapasztalataim alapján s legjobb meggyőződésem szerint a levéltár tisztviselőire vonatkozólag egyenkint a következőket jegyezhetem meg Nagyméltóságod előtt:
Dr. Csánki Dezső levéltárnok jeles tudományos képzettséggel és munkaképességgel rendelkezik, de - évekkel ezelőtt hosszabb ideig szenvedett

- munkaerejét lehetőleg kímélni szereti, minden túlerőltetéstől óvakodik, s képességeit nem annyira a levéltári szolgálat terén, mint inkább tudományos munkálkodás útján, más irányban Tagányi Károly nagy olvasottságú, széleskörű ismeretekkel, s amellett az Országos Levéltár egész anyagát áttekintő valódi szakképzettséggel bíró tisztviselő. Alaposan és behatóan, bár kissé lassan dolgozik; de munkálatai megbízhatóak, szakvéleményei bármely fontosabb levéltári vagy történeti vonatkozású kérdésben mindig helytállók és elfogadhatók. Mint a községi pecsét-ügyek előadója, az ennek alkalmából megteremtett és nagy gonddal gyarapított becses pecsét-gyűjteménnyel eléggé nem méltányolható szolgálatot tett az Országos Levéltárnak.
Barabás Samu - bár a két előbbinél kisebb tehetségű és szerényebb képzettségű, de szorgalom, pontosság és munkabírás tekintetében mindenkor példát adó tisztviselő. Levéltárnoki szakképzettsége a követelményeknek teljesen megfelel, sőt a diplomatikában - miről már több oklevéltár gondos kiadásával tett tanúságot - kitűnőnek mondható. Nem érdemül, de mint szerencsés körülményt említem fel, hogy betegeskedni nem szokott. Egyébiránt legyen szabad reá vonatkozólag Nagyméltóságod hivatali elődéhez 340/909. O. L. sz. alatt tett előterjesztésemre hivatkoznom.
Dr. Komáromy András allevéltárnok kevésbé szorgalmas tisztviselő Barabásnál, makacs gyomorbaja miatt - sajnos - elég gyakran betegeskedik is, de különben - főleg mint a nemességi ügyek előadója, amelynek terén kiváló jártassággal bír - egyike a legkitűnőbb tisztviselőknek. Éles esze, biztos ítélete és határozott véleménye van, amit mindig szabatos és a tényállást világosan megértető előadásban tud és szokott megfogalmazni.
Maróthi Rezső kezelő főigazgató és allevéltárnok, akit Pettkó Béla felfüggesztése után a helytartótanácsi és táblai levéltári osztályok vezetésével bíztam meg, minden tekintetben érdemes, szorgalmas és pontos tisztviselő; szakképzettsége teljesen megfelelő; a neki osztott ügydarabokat lelkiismeretesen, idejében dolgozza fel, s ha fogalmazása olykor kissé nehézkes is, kellő revízió mellett mindig jól használható munkát végez. Maróthira nézve bátorkodom egyébiránt a 699/911. O. L. sz. alatt Nagyméltóságodhoz intézett előterjesztésemre hivatkozni.
Dr. Kárffy Ödön allevéltárnoknak általános műveltsége, elég latin nyelvtudása van, de különben levéltári szakképzettség tekintetében jóval kartársai mögött áll. Az igyekezet ugyan nem hiányzik nála, de annál inkább a képesség, hogy - kivált egy-egy nagyobb vagy bonyolultabb ügyet helyesen megítélni, s róla elfogadható véleményt adni tudjon. Fogalmazványai pongyolák; olykor felületes [sic] is; úgyhogy ritkán sikerül egy-egy ügydarabot oly módon elintéznie, hogy az egészet átdolgozni ne legyek kénytelen. Legnagyobb baja egyébiránt az, hogy születése óta mindkét kezére béna, s emiatt azon kevés fogalmazási munkán kívül, amit rábízni lehet, semmi más szolgálatra nem alkalmas. Kárffynak immár közel harminc esztendei szolgálata, s - ha jól vagyok értesülve - némi kevés magánvagyona is van; legokosabban tenné, ha nyugdíjaztatását kérné Nagyméltóságodtól.
Dr. Döry Ferenc fogalmazó jellemzéséül csak azt ismételhetem, amit 340/909. O. L. sz. alatt Nagyméltóságod hivatali elődéhez, 699/911. O. L. sz. alatt Nagyméltóságodhoz tett előterjesztéseimben mondtam róla. Mind tehetség, mind képzettség, mind pedig szorgalom és pontosság tekintetében oly kiváló tisztviselő, akiről csak dicsérettel nyilatkozhatom. Jeles közjogi ismereteivel, amellett világos és szabatos stílusával a nemességi ügyek egyik legjobb előadója.
Dr. Lampérth Géza fogalmazó, kinek a szépirodalomban ismert neve van, mint levéltári tisztviselő is becsülettel állja meg a helyét. Szakképzettsége mögötte marad ugyan a Döryének, de a követelményeknek teljesen megfelel. Szorgalma kifogástalan, a rábízott ügydarabokat elég gyorsan és lekiismeretesen dolgozza fel, a vezetésére bízott levéltári osztályokban rendet tart; egyszóval minden tekintetben jól használható tisztviselő.
Horváth Sándor fogalmazó mint a nemességi ügyek egyik állandó referense működik dicséretes szorgalommal. Kissé fontoskodó ugyan, s szereti a felesleges szószaporítást, de megbízhatóan és kellő lelkiismerettel dolgozik, különösen pedig a heraldikában bír figyelmet érdemlő jártassággal. Hivatalában pontos, rendtartó, igen jól használható tisztviselő.

A kezelő személyzetre térve:
Mayer Gyula kezelő igazgató kiválóan rátermett arra az állásra, melyet az Országos Levéltárnál ez idő szerint betölt. Mióta a helytartótanácsi levéltári osztály vezetésével megbízott főigazgatót helyettesíti, a levéltár mindennemű kezelési ügyeiben teljes jártasságot és gyakorlatot szerzett, sőt egy s más irányban némely hasznos újításokat is hozott be. Általában véve ügyes, szorgalmas és szolgálatra kész, s úgy a levéltárat felkereső magánfelekkel, mint kartársaival szemben előzékeny modorú tisztviselő. Magasabb tudományos vagy irodalmi képzettsége nincsen, de a levéltári kezelő igazgatósághoz - esetleg főigazgatósághoz - szükséges képességekkel kellő mértékben rendelkezik.
      Guary Ernő levéltári tiszt egyéniségét - sajnos - ezúttal sem jellemezhetem kedvezőbben, mint a már többször idézett 340/909. és 699/911. O. L. sz. előterjesztéseimben tettem. Úgy látszik, az utóbbi időben még jobban elbetegesedett, s így szorgalma is annál inkább hanyatlik, ami végre is oda fog vezetni, hogy teljességgel hasznavehetetlen tagjává válik a levéltár tiszti karának.
      Dr. Dénes Miklós és Dr. Iványi Béla mindketten fogalmazói kvalifikációval bíró levéltári tisztek. Mind a kettő megfelelő képzettségű, kötelességtudó, szorgalmas tisztviselő. Bővebb jellemzésökül hivatkozom a folyó év szeptember 26-án 1659/911. O. L. sz. alatt Nagyméltóságodhoz intézett előterjesztésemre.

levéltári tiszt, bár az előbbieknél gyöngébb kvalitású, de egyébként szintén szorgalmas, hivatalát pontosan látogató, kötelességét híven teljesítő, szerény magaviseletű tisztviselő.
- mint 1659/911., illetőleg 1533/911. O. L. sz. alatt jelenteni volt szerencsém - a múlt szeptember hó folyamán tette le jó eredménnyel a fogalmazói szakvizsgálatot. Egyike azoknak a jóravaló tisztviselőknek, akiknek odaadó szorgalmában és kötelességtudással párosult képességében mindenkor bízni lehet.
Dr. Lutter János fogalmazó gyakornok szintén jó képességű és jó igyekezetű fiatal ember, akinek azonban kellő vezetésre és hosszabb gyakorlatra van szüksége, hogy minden tekintetben jól használható tisztviselője váljék belőle az Országos Levéltárnak.

Ezekben van szerencsém Nagyméltóságod elől idézett rendeletére tiszteletteljes jelentésemet felterjeszteni.

Budapesten, 1911. október 20.

Nagyméltóságod
alázatos szolgája

Nagy Gyula [s.k.]
főlevéltárnok

Eredeti, írógéppel írt tisztázat.

Ezen a napon történt április 23.

1921

Románia a Csehszlovákiával kötött szerződés révén csatlakozik a kisantanthoz.Tovább

1922

Oszmán Birodalom: A Nagy Török Nemzetgyűlés megfosztja trónjától VI. Mehmed szultánt.Tovább

1945

Megalakult a MADISZ országos vezetősége Budapesten. Elnöke Szabó Zoltán (Nemzeti Parasztpárt), főtitkára Kiss József (MKP) lett. Alelnö-...Tovább

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő