Románia a Csehszlovákiával kötött szerződés révén csatlakozik a kisantanthoz.Tovább
„alea belli dubia”
Az oszmánellenes európai összefogás kialakítása
„Mivel azonban a háború kockájának fordulása mindig kétséges, és igazából nem lehet tudni, hogy ennél a háborúnál, amelyik eddig Őcsászári Felsége számára előnyösnek mutatta magát, mi fog történni Törökországban és Magyarországon, ezt az előnyt minél inkább szükséges kihasználni, és egyesült erőkkel az ellenség ellen kell tevékenykedni.” – szögezte le 1683. október 22-én, tizenkét nappal a győztes párkányi csata után I. Lipót császár legfőbb tanácsadói testülete a titkos konferencia.
Irodalomjegyzék
A.E.C.P. Archives du Ministère des Affaires Étrangères (Párizs), Correspondances Politiques, Bavière és Turquie
ÖNB-HAN Österreichische Nationalbibliothek, Handschriften-, Autographen- und Nachlasssammlung
Cod. 6034. Epistolae ad Leopoldum I. Imperatorem a legatis aliisque fide dignis datae Constantinopoli videlicet Vol. I. Epistolae
XV anni 1684
Cod. 6035. Epistolae ad Leopoldum I. Imperatorem a legatis aliisque fide dignis datae Constantinopoli videlicet Vol. II. Epistolae X anni 1685
Cod. 8717. Caprara, Albertus comes de: Relatio italica de legatione ad turcam a. 1682-1683
ÖStA HHStA Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv (Bécs), Staatenabteilungen Türkei I.
ÖStA HKA HKR Protokolle
Österreisches Staatsarchiv, Hofkriegsratsarchiv, Hofkriegsratsprotokolle
Benaglia
1687 Benaglia, Giovanni: Außführliche Reiß-Beschreibung von Wien nach Constantinopel und wider zurück nach Teutschland auch was sich merckwürdiges dabey zugetragen deß hochgebornen Grafen und Herrn Herrn Albrecht von Caprara [etc] welche er als Ihro Römisch-Keyserl. Maj. extraordinari-Gesandter und bevollmächtigter den Stillstand mit der Ottomanischen Pforten zuverlängern verrichtet, Beschrieben von Johanne Benaglia Gesandtschafftssecretario anietzo auf vielfaltiges Begehren auß dem Italienischen getreulich in die Hoch-deutsche Sprache übersetzt. Franckfurt, zu finden bey Matth. Wagnern, A. 1687.
Danişmend
1972. III. Danişmend, İsmail Hami: İzahlı Osmanlı Tarihi Kronolojisi. Cilt III. Ankara, 1972.
Eickhoff
1970 Eickhoff, Ekkehard: Venedig, Wien und die Osmanen. München, 1970
Hammer
1835. III. Hammer, Joseph von: Geschichte des Osmanischen Reiches. Dritter Band: Vom Regierungsantritte Murad des Vierten bis zum Frieden von Carlowicz, 1623-1699. Pest, Hartleben, 1835.
Iorga
1911 Iorga, Nikolae: Geschichte des osmanischen Reiches. Vierter Band (bis 1774) Gotha, 1911.
Parvev
1995 Parvev, Ivan: Habsburgs and Ottomans between Vienna and Belgrad (1683-1739). New York, Columbia Univ. Press, 1995.
Pastor
1930 Pastor, Ludwig Freiherr von: Geschichte der Päpste im Zeitalter des fürstlichen Absolutismus, von der Wahl Innozenz' X. bis zum Tode Innozenz' XII. (1644-1700). Band 14. Freiburg im Breisgau, 1930.
R. Várkonyi
1987 R. Várkonyi Ágnes: A török háború Bécstől Budáig. In: Magyarország története tíz kötetben. Főszerk. Pach Zsigmond Pál, III/2. kötet. Budapest, Akadémiai, 1987. 1577-1636.
Uzunçarşılı
1954 Uzunçarşılı, İsmail Hakki: Osmanlı tarihi. III/2: XVI. yüzyıl ortalarından XVII. yüzyıl sonuna kadar. Ankara, 1954.
Wurzbach
1864 Wurzbach, Constant von: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich, enthaltend die Lebensskizzen der denkwürdigen Personen, welche seit 1750 in den österreichischen Kronländern geboren wurden oder darin gelebt und gewirkt haben. Wien, Druck und Verlag der k. k. Hof- und Staatsdruckerei, 1864. Band 12.
Zedler
1741 Zedler, Johann-Heinrich: Großes vollständiges Universal-Lexicon aller Wissenschaften und Künste. Halle-Leipzig, 1741. Band 28.
Zedler
1748 Zedler, Johann-Heinrich: Großes vollständiges Universal-Lexicon aller Wissenschaften und Künste. Halle-Leipzig, 1748. Band 58.
Zinkeisen
1857 Zinkeisen, Johann Wilhelm: Geschichte des Osmanischen Reiches in Europa. V. Gotha, 1857.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 23.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő