Kilépések, visszalépések

Elolvastam, kik léptek ki. Akit ismerek, minősítem: Asperján György, fafejű örmény, E. Fehér Pál részeges, kellemetlen, öntelt alak, Fekete Sándor, a jakobinus kaméleon, nyalta már Ernest Kay seggit is, Földeák Jancsi szegény, jó fiú, Gyurkó László, a hajdani disszidens, a határőrök fogták el, amikor Nyugatra akart szökni, Juhász Ferenc kissé [...] Végh Antal, nem író [... ] Külön szólok a cseh cipőgyáros esetleges rokonáról, az iszákos vörösorrú Bata Imréről. Ő is nyalta Ernest Kay seggét. Remélem, nem szerkeszti tovább az Élet és Irodalmat, hiszen ez az újság „lenne” a Szövetségé.

Feljegyzés az Írószövetség közgyűlés előtti tennivalóiról

Tennivalók
 az Írószövetség közgyűlése előtt

A november 29-30-án megtartandó írószövetségi közgyűlésre a felkészülés már számos korábbi lépéssel lényegében megkezdődött. Az írók körében is folyik már a készülődés.

Annak érdekében, hogy az 1981. évinél semmivel sem könnyebb gazdasági-politikai helyzetben az előző közgyűlés buktatóitól legalább részben megóvjuk az írótársadalmat, illetve magunkat, amennyire lehet, igyekezzünk újraértékelni és megerősíteni az előző években meglazult összhangot, több fórumon, több „menetben" módszeres előkészítő, nézet-egyeztető, tájékoztató munkát kell folytatnunk. Kézben kell tartani a technikai-szervezési feladatokat is.

A kommunista írók körében tavasszal az általános kül- és belpolitikai helyzetről, nyár végén az ideológiai frontokról kellene kommunista aktívát tartani. Ősszel ugyancsak kommunista aktíván kellene megvitatni a beszámoló vázlatát, az irodalmi, közéleti helyzetet.

A teljes párttagság részére a közgyűlés előtt két-három héttel kellene tájékoztatást adni az irodalom helyzetéről, a közgyűlés előkészületeiről, remélt vitáiról. Rendkívül fontos lenne az, hogy a közgyűlésen ne a „hatalom", hanem maguk a szövetségi tagok vitázzanak.

A szövetség vezető testületeit ugyancsak aktivizálni, informálni kell az előkészítés időszakában, egyrészt azért, hogy esetleges aggályaikat eloszlassuk, a közgyűlést tájékozatlanságon alapuló szócsépléstől mentesítsük, másrészt, hogy tágabb körű helyzetértékeléssel igyekezzünk elérni: reális önértékeléssel lássák, hol a helye az irodalomnak, magának a szövetségnek mai bonyolult társadalmi-szellemi viszonyaink között.

Ezért javasoljuk, hogy a választmány részére Pál Lénárd elvtárs tartson előadást a párt politikai feladatairól április táján, szeptemberben Köpeczi Béla elvtárs tartson előadást kulturális politikánk aktuális feladatairól. A közgyűlést megelőzően pedig talán Vajda György és Lendvai Ildikó elvtársak találkozhatnának még egyszer a választmány tagjaival, elsősorban a közgyűlés praktikus lebonyolítását tisztázandó.

A Titkárságtól a technikai előkészítésen kívül elsősorban azt várjuk, hogy jó ütemezéssel biztosítsa az alapszabály előzetes vitáját a szövetség tagjai körében, időben készíttesse el az elnökkel és vitassa meg a közgyűlési beszámoló szempontjait, valamint kísérje figyelemmel az alapszabály-előkészítő, - a jelölő - és a programbizottság munkáját.

A szakosztályok készítsenek írásos beszámolókat, adjanak segítséget a művészeti ág helyzetének elemzéséhez.

A kommunistákkal és a vezető testületekkel tervezett megbeszélések mellett kerítsünk sort arra, hogy a szövetség prominens tagjaival, meg néhány főszerkesztővel és kiadói vezetővel külön is folytasson tájékozódó-tájékoztató, nézet-egyeztető megbeszélést a párt-apparátus, illetve a minisztérium néhány vezetője. E beszélgetésekre főosztályunk április végéig készít javaslatot.

Javasoljuk, hogy az előkészítő munka során szeptember elején a miniszteri értekezlet tűzze napirendre, vitassa meg felkészültségünket, feladatainkat és szeptember végén tegye ugyanezt a Politikai Bizottság is.

Főosztályunk az előkészítés időszakában, megfelelő ütemezéssel több elemző, értékelő anyagot készít. Elkészült a PB-előterjesztés vázlata, aminek része lesz az ELTE XX. századi irodalomtörténeti tanszékétől kért elemzés irodalmunk mai helyzetéről. Felmérjük a '81-es közgyűlés, illetve a '84-es taggyűlés határozatainak, javaslatainak végrehajtását. Készítünk egy elemzést az írószövetségi tagságot foglalkoztató szakmai, politikai-közéleti problémákról. Készül egy „szerződés-tervezet", mellyel a szövetség és a minisztérium közgyűlés utáni partneri viszonyát igyekszünk körvonalazni. Elkészült egy elemzés a József Attila Kör helyzetéről, amit a közgyűlés előkészítésének további fázisaiban valószínűleg tovább kell finomítani.

Fontos lépése az előkészületeknek, hogy a minisztériumi társ-osztályokkal /KF, [Kiadói Főigazgatóság], filmfőigazgatóság, színházi osztály/ egyeztessük az írókat is érintő függő ügyeket. Megbeszélések szükségesek a Művészeti Alap, az SZJH [Szerzői Jogvédő Hivatal] illetékeseivel is, beszámolót kell kérnünk tőlük ötéves munkájukról.

A technikai előkészítés külön forgatókönyv szerint folyik. A meghívottak számát a '81-es közgyűléshez képest lényegesen csökkenteni kívánjuk.

Készül egy sajtóterv, amit az említett PB-előterjesztés mellékletének szánunk.

Budapest, 1986. március 24.

                                                                                              Tokai András sk.

MOL XIX-J-9-u-39-1986.

Ezen a napon történt március 29.

1905

Rejtő Jenő („P. Howard”) magyar író (†1943)Tovább

1912

A Déli-sarkról visszatérő Robert Falcon Scott kapitány és bajtársai (Wilson, Bowes, Oates) életüket vesztik a hóviharban (Scott naplójába...Tovább

1919

A Forradalmi Kormányzótanács közzétette – többek között – XIV. számú rendeletét a nevelési és oktatási intézmények köztulajdonba vételéről...Tovább

1946

Megalakul a MASZOVLET (Magyar-Szovjet Légiforgalmi Rt), a mai MALÉV elődje.Tovább

1971

Kiss Manyi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő (*1911)Tovább

  •  
  • 1 / 2
  • >

Magunkról

A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.

Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.

Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!

A Szerkesztőség

Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.

Beköszöntő

Tisztelt Olvasók!

Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.

Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.

Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.

Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.

Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.

Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.

Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő