Megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása Magyarországról.Tovább
Tartalékos tisztek '56-os magatartását vizsgáló jelentések a Ganzban
1957–1958 folyamán a pártvezetés tisztogató-átrendező akcióinak lezárásaként befejezték a Ganz Vagon- és Gépgyárban is a náluk foglalkoztatott hivatásos és tartalékos tisztek politikai felülvizsgálatát. A jellemzések hiteles forrásai annak, hogy milyen magatartást tekintettek politikailag megfelelőnek vagy elítélendőnek.
Tartalékos tisztnek nem javasolt MSZMP tagok
[1.] N. N. szül.: 1921. Jánosi /N. N./
Az ellenforradalom előtt és jelenleg is a Külföldi üzemellátó osztályon dolgozik. Az MDP-nek tagja volt, jelenleg MSZMP-tag. Erősen helyezkedő típus, véleményünk szerint a pártba is azért kérte átigazolását, hogy beosztását megtarthassa. Az ellenforradalom alatt semleges magatartást tanúsított. Fentiek alapján tiszti rangjának meghagyását nem javasoljuk.
[2.] N. N. 544. m.
Párttag, az ellenforradalom időszaka alatt ingadozó volt a magatartása, sok esetben a hangadókkal egy véleményen volt. Gazdasági munkáját jól végzi, mint a segédgépek művezetője szakképzés területén eredményesen dolgozik.
Javaslat
MDP, majd az MSZMP tagja. Az ellenforradalom alatt tanúsított ingadozó magatartása miatt nem javasoljuk.
N. N. N. N. [aláírás]
[3.] N. N. 547.
Jó szerelő szakember aki már több ízben lett kiküldve szerződésre, a legtöbb pártmunkáját ezen keresztül fejti ki. Ezen kívül komolyabb pártmunkát a műhelyben nem fejt ki, pedig erre minden tehetsége meg van.
Javaslat
MDP majd MSZMP tag. Semmilyen politikai tevékenységet nem fejt ki az alapszervben, nem javasoljuk.
N. N. [aláírás]
[4.] N. N. szül.: 1928. Szeged, N. N.
Az ellenforradalom előtt és jelenleg is az anyagbeszerzési osztályon dolgozik. MDP-tag volt, de átigazolását csak április végén kérte. Jelenleg MSZMP-tag. Az ellenforradalom alatt a VII. parancsnokság kb. 1956. X. 26-a körül behívta szolgálatra. 1956. XI. 2-án bejött a gyárba fizetéséért. Katonaruhában volt és sorban állás alatt azt a kijelentést tette, hogy a „Kilián laktanyánál harcolt az apjával együtt". Magatartása általában passzív volt. Fenti kijelentést vállalatunk Fizgép. főosztályán dolgozó N. N. elvtársnő hallotta. Fentiek alapján nem javasoljuk a tiszti állományban való meghagyását.
[5.] N. N. szül.: 1922. Szolnok, N. N.
Az ellenforradalom előtt és jelenleg is a gyártásfejlesztési osztályon dolgozik Volt MDP-tag, de átigazolását csak április végén kérte. A taggyűlésen beismerte, hogy gyáva volt és félt, ezért kérte ilyen késve az átigazolását is. Gazdasági munkáját jól végzi el. Jelenleg az MSZMP tagja. A fentiek alapján nem javasoljuk a tiszti állományban való meghagyását.
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 25.
1989
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő