Az Ír Köztársaság deklarálja az Brit Nemzetközösségből való kilépését.Tovább
A demokrácia megmentésének elbukott kísérlete
„Nagy Ferenc, Varga Béla és társai szökése után, Dinnyés Lajos miniszterelnöksége és Dobi István pártelnöksége kezdetén, a válság gyors megoldása következtében a Független Kisgazdapárt jobbszárnya a pártonkívüli képviselők, és az egész reakció meglepetésében és félelmében visszahúzódott minden akciótól.” – A közölt rendőrségi jelentések Z. Szabó Istvánról és a Kisgazdapárt belső ellenzéki, ún. Alkotmányvédő csoportjának tevékenységéről számolnak be.
Jelentés a kisgazdapártról 1947. július 16-án
Tárgy: F. K. P.
Jelentés
Budapest, 1947. július 16-án
A f. hó 15-i, Dobi csoport vacsoráján Dobi megállapította, hogy B. Szabóék frakciója a párt létét veszélyeztetik. Ennek ellenére konkrét tervet nem állítottak fel az „alkotmányvédők" tevékenységének megakadályozására.
Balogh György dr., Vörös Vince, Samu László, Keresztes Tamás szerint a nagyválasztmány jövő keddre Hódmezővásárhelyre „hívta magát össze".
A B. Szabó-féle csoport ma délelőtt a parlament folyosóján egy olyan nyilatkozatot szerkesztett, amely szerint nem hajlandó elfogadni a választójogi törvény reformját, nem hajlandó megszavazni sem, és amelynek új pártközi tárgyalását kívánja. Ezt a nyilatkozatot 135-en írták alá.
Ezt követően ült össze a Nemzetgyűlés, amelynek ülése igen rövid volt, és amely után hosszas tárgyalások folytak Pfeiffer-Zsedényi és az „alkotmányvédők", és egyes F. K. P. képviselők között. (Bencze, B. Szabó, Pártay, Szolnoki [István])
Délután a képviselői csoport Tildyt kereste fel, ahol hajlamosnak mutatkozott arra, hogy a választójogi törvényt az adott formájában elfogadja és megszavazza, és enyhe álláspontot tanúsítson a nagyválasztmány kérdésében is.
A képviselői csoport pártközpontba való visszatérése után kiderült, hogy a hangulat ezzel éppen ellenkező, mert követelte a nagyválasztmánynak azonnali, és Budapestre történő összehívását, és kijelentette, hogy őt semmiféle fenyegetés vagy akció nem késztetheti tevékenységének abbahagyására. A köré csoportosuló képviselők bejelentését nagy megelégedéssel vették tudomásul.
F. hó 16-án este ½ 8 órakor a polgári csoport négy éves fennállása alkalmából a Gundelnél vacsorát rendez, amely vacsorának azonban politikai jelentősége is lesz, tekintettel arra, hogy éle a B. Szabó csoport ellen irányul, mely csoportnak azonban több tagja jelen lesz a vacsorán. Oltványi vezetésével egy kisebb csoport külön helyiségben tárgyalásokat fog folytatni.
F. hó 15-én Varga István az országos pártközpontban újra szóvá tette (Pongrácz Aladár előtt) a párt gazdasági vonalán tapasztalható nagyszabású fejetlenséget. Az ügyeket intéző bizottság (Oltványi, Pongrácz Tibor, Implom és ő maga) nem jut soha közös nevezőre. Neki magának nincs felhatalmazása az intézkedésre. Nincs megfelelő organizáció, amely a rendelkezéseket végrehajtaná, és a végrehajtó közegek, Szolnoky, Rőth [Pál], Bauer háromfelé intézkedik. Rövid időn belül, ha nem szüntetik meg ezt az állapotot, nem fogja venni a jövőben magának azt a fáradságot, hogy a párt ügyeivel foglalkozzon, - mondotta.
Gépelt, aláírás nélküli, karbonpapírral készített másolat. ÁBTL 3. 1. 5. 0-11246
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 18.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő