A KISZ vezetői az MSZMP IKB titkársági ülésén a KISZ első kongresszusának összehívására tettek javaslatot. A Titkárság nem tartotta „...Tovább
Szajna parti séták Nyíregyházán
Punk és állambiztonság egy vidéki városban a nyolcvanas években
1985. augusztus 12-re virradóra valaki horogkereszteket, bekarikázott A-betűt és PUNK feliratot rajzolt Nyíregyháza legnagyobb lakótelepén, a Jósavárosban, közelebbről a Korányi Frigyes utca és a Korányi köz sarkán álló ABC falára. Az esemény másnap jutott megyei rendőr-főkapitányság III/III. osztálya tudomására, ahol "Figuráns" fedőnéven, falra írással elkövetett izgatás bűncselekmény ügyében indítottak nyomozást a tettes vagy tettesek felderítésére. A firkálásról készült fényképfelvételeket írásszakértői vizsgálatra küldték, és megkezdték a számításba jöhetők körének szűkítését.
"FIGURÁNS" fn. bizalmas nyomozás befejezéséről
SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI
RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG
III/III. OSZTÁLYA
SZIGORÚAN TITKOS!
ENGEDÉLYEZEM:
Dr. Koncz András r. ezredes főkapitány áb. helyettese
Tárgy: "FIGURÁNS" fn. bizalmas
nyomozás befejezéséről
1. példány
ÉRTÉKELŐ JELENTÉS
Nyíregyháza, 1986. február 21.
1985. augusztus 16-án "FIGURÁNS" fedőnéven bizalmas nyomozást rendeltünk el - rendkívüli esemény dosszié keretében - falraírással elkövetett, a Btk. 148. §-ba ütköző, izgatás bűncselekmény ismeretlen tettesének, vagy tetteseinek felderítésére, az ellenséges tevékenység további terjedésének megakadályozására, korlátozására.
Társ rendőri szerv útján jutott tudomásunkra, hogy 1985. augusztus 13-án Nyíregyháza, Jósaváros több pontján ismeretlen tettes(ek) horogkereszt rajzokat, valamint ellenséges tartalmú feliratokat készített(ek), piros és kék színű zsírkrétával. A horogkereszt-rajzok 15 és 120 cm méret között váltakoztak és 21 db-ot fedeztünk fel. Ezenkívül "Anarchya", "Punk" feliratokat észleltünk.
Az eseménnyel kapcsolatban tett előzetes intézkedések:
- A társ rendőri szervek a helyszíni szemléről jegyzőkönyvet készítettek.
- A rajzokat, feliratokat fotózás útján rögzítettük, festékmintát vettünk.
- Lekaparással, letörléssel a rajzokat, feliratokat megsemmisítettük.
Intézkedéseinket követően 1985. augusztus 14-én a cselekmény helyszínének környékén újabb két, hasonló módszerrel elkészített, kb. 50x50 cm nagyságú horogkereszteket fedeztünk fel. (A jelenségről fényképfelvételeket készítettünk, megsemmisítésére intézkedtünk.)
A bizalmas nyomozás során célunk volt az ellenséges rajzok, feliratok készítőinek felderítése, a cselekmény továbbterjedésének megakadályozása, bizonyítékok beszerzése, a társadalomra való veszélyesség mértékének megállapítása, a bűncselekmény elkövetés körülményeinek, kiváltó motívumainak pontosítása.
A feldolgozó munka során foganatosított intézkedések:
- A rendkívüli eseménnyel kapcsolatban - figyelembe véve, hogy augusztus 20-án a Jósavárosban nagyszabású szabadtéri programok megrendezésére került sor - e városrészben látókörünkbe került 6, fiatalokból álló laza csoportosulások, illetve politikai bűncselekmények miatt elítélt, e területen lakó személyek ellenőrzését megszerveztük. A laza csoportok tagjai közül már köztörvényes bűncselekmények miatt felelősségre vont személyeket a társ rendőri szervek útján elszámoltattuk, írásmintáikat beszereztük. A csoportokat preventív céllal bomlasztottuk. Azokat a fiatalokat, akik a törvénnyel nem kerültek még összetűzésbe, de a rendkívüli eseménnyel kapcsolatban felmerültek, operatív tiszt, hivatalos kapcsolat, társadalmi kapcsolat útján ellenőriztük, írásmintáikat beszereztük. Az augusztus 20-i rendezvény operatív biztosítására - rendkívüli esemény bekövetkezése, illetve újabb hasonló esemény előfordulásának elkerülése céljából - a tervezettől nagyobb létszámú operatív erőket, eszközöket vontunk be.
A foganatosított intézkedéseinkkel elértük, hogy az ünnepi rendezvénysorozat ideje alatt, illetve azt követően a bizalmas nyomozás során ezideig újabb rendkívüli esemény az adott térségben , illetve a megyeszékhelyen nem történt.
- A rendkívüli eseménnyel kapcsolatban keletkezett inkriminált feliratok, rajzok írásmintáit a központi nyilvántartási rendszerekben ellenőriztük. Írásminta adattárba történő besorolásra intézkedtünk.
Megállapítást nyert, hogy a kézírás nyilvántartásban az inkriminált felirat ismeretlen készítője nem merült fel. Az inkriminált feliratokat, rajzokat valószínű, hogy egy személy készítette.
- A megyeszékhelyen az Állambiztonsági Szerv előtt ismertté vált ellenséges falraírások, illetve más államellenes bűncselekmények miatt látókörünkbe került személyeket folyamatosan ellenőriztük. Megállapítottuk, hogy a fenti rendkívüli eseménynek nem ők a tettesei.
- Operatív meghallgatások útján tudomásunkra jutott, hogy a rendkívüli esemény idején NZs Nyíregyháza, Ungvár sétányon lakó személy és társai házibulit rendeztek N-ék lakásán. A rendkívüli esemény feliratait a lakás lépcsőházából kiindulva észlelték a járókelők a Korányi köz és a Korányi F. úton. A házibulin a város különböző pontjairól vettek részt pank zenei irányzatot követő fiatalok, kb. 8-10 fő. A csoportot és a lakásba feljáró személyeket ellenőriztük.
Operatív meghallgatások során merült fel BJ nyíregyházi lakos személye, aki a pank irányzatot "elvakult" formában követi öltözékében, viselkedésében, cselekedeteiben. Adatok keletkeztek arra vonatkozóan, hogy a rendkívüli esemény idején a helyszínen járt.
- Operatív meghallgatások, operatív tiszt személyes adatgyűjtése során mind több adat BJ (...) szakképzettsége nincs, foglalkozása: segédmunkás, pártonkívüli, büntetett előéletű, családi állapota nőtlen, Nyíregyháza, Árpád u. (...) alatti lakosra keletkezett a rendkívüli eseménnyel összefüggésben.
Megállapítottuk, hogy pank rajongó, korábban kapcsolatban állt a CPG együttessel. A rendkívüli esemény feliratai közül a bekarikázott "A"-t, "pank, anarchia" szavakat, kifejezéseket ő használja, illetve korábban készített ilyen feliratokat. B környezetében elmondta, hogy a falra, illetve egyéb felületre csak az anarchia szó kezdőbetűjét, az "A"-t írják ki, hogy a hatóság ne értse, miről van szó. Korábban B hordott a ruházatán bekarikázott "A" betűs jelvényt. A bizalmas nyomozás során látókörünkbe került személyek közül B volt az egyetlen, aki az inkriminált felirathoz hasonlóan az anarchia szót írásmintájában y-nal írta(ANARCHYA).
Az operatív úton szerzett írásmintákat szakértői véleményezés céljából megküldtük a BM III/III-3. Osztálynak. Az írásszakértői vélemény szerint a felküldött írásmintákból egyértelműen nem lehetett az elkövetőt azonosítani, de felhívta figyelmünket BJ-re, kinek írása igen sok hasonlóságot mutatott az inkriminált szöveggel.
Az előzetesen beszerzett közvetett operatív bizonyítékok, írásszakértői vélemény alapján, kezdeményezésünkre a Nyíregyházi Rendőrkapitányság 1985. december 5-én büntetőeljárást rendelt el, közösség megsértése vétség miatt BJ és társai ellen. A büntetőeljárás során BJ-től az inkriminált íráshoz hasonló körülmények között újra írásmintát vettek ki, melyet szakértői vizsgálatra megküldtek. Az írásszakértő a rendelkezésre bocsátott anyagok alapján egyértelmű szakvéleményt nem tudott adni (az inkriminált anyag nem volt elégséges mennyiségű). A büntetőeljárás során a célszemély bűnösségét nem sikerült bizonyítani, bizonyítékok hiányában az eljárást megszüntették.
A bizalmas nyomozás során beszerzett közvetett operatív bizonyítékok, az írásszakértői vélemény, az összkörülmények mind azt valószínűsítik, hogy BJ követte el a rendkívüli eseményt. A célszemély rendkívüli eseménnyel kapcsolatos tevékenységének bizonyítására azonban a jövőben sincs reális esély.
BJ személyével, eddigi életvitele, magatartása alapján operatív szempontból a jövőben számolnunk kell. (...) Államellenes bűncselekmény elkövetésétől sem riad vissza. Javaslom az ügy lezárását követően BJ kutatónyilvántartásba sorolását, operatív ellenőrzésének megszervezését.
A fentiek alapján kérem engedélyezni "FIGURÁNS" fn. bizalmas nyomozás befejezését.
Czirják János r. fhdgy.
EGYETÉRTEK:
Kerecseny László r. szds.
osztályvezető
Nyt. sz: 7/127
Készült: 3 pld-ban
Kapja: 1. sz. pld. rk-dba
2. sz. pld. BM III/III-3. O.
3. sz. pld. BM III/III-B Alo.
Készít: CJ/Iné
[Kézzel írt megjegyzés:]
Értékelő jelentésről 1 pld. fénymásolat készült BJ nyilvántartásba vett személy anyagába.
Nyh. 1986. máj. 12. Czirják József
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 19.
1957
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő