Jövevény levéltári anyagok Győrben
A Győri Egyházmegyei Levéltárban őrzött különböző irategyüttesek a történelem szeszélyéből időről-időre maguk mellé fogadtak a Kárpát-medence távoli területeiről származó levéltári egységeket. Ennek egyik csaknem elfeledett, második világháború utáni epizódját mutatják be az alábbi források. Egy 1946. évi őszi napon az Országos Levéltárból Győrbe érkezett egy teherautó, amelyen a gyulafehérvári káptalan és a kolozsmonostori konvent levéltári anyagait szállították a káptalani levéltárba. Az iratok több mint két év múlva, 1949. február 16-án kerültek vissza a Bécsi kapu térre.
1949. március 10.
Részlet a győri káptalan üléseinek jegyzőkönyvéből
1949. március 10-i ülés.
[...] Harsányi előadja az ugynevezett "gyulafehérvári levéltár" ügyét. Megjegyzi, hogy a káptalani levéltári ügyek Saly olvasókanonokhoz tartoznak, ő csupán szivességből foglalkozott vele. [...] Ez nem az ottani káptalan, vagy az erdélyi püspökség, hanem az erdélyi fejedelemség levéltára volt.
[...] 1946-ban Győrbe hozták és a megyeházán akarták elhelyezni, de mert ott nem volt hely, dr. Lengyel Alfréd vm. levéltáros tanácsára dr. Szabady Béla sekrestyeigazgató, káptalani levéltároshoz fordultak, aki dr. Saly olvasókanonoktól megkapta az engedélyt, hogy az anyagot a székesegyház déli szárnyában levő u. n. zenepróba-teremben helyezzék el. A terem tele volt a 1945-iki toronyégés szennyével. Keszthelyi dékánkanonok a termet kitakaríttattta, az anyagot dr. Jenei Ferenc levéltárossal 600 Ft költséggel rendeztette. Ekkor 1949. febr. 16-án megjelent Győrött dr. Fügedi Erik miniszteri biztos, hogy az anyagot vissza-szállítsa Pestre az Orsz. Levéltárba. Harsányihoz fordult az elszállítás megengedéséért. Harsányi arravaló hivatkozással, hogy ő már nem helyettese dr. Saly olvasókanonoknak, dr. Fügedi min. biztost a Püspökhöz irányította, aki az engedélyt az elszállításra megadta. Az elszállítás meg is történt. Fügedi az átvételről részletes elismervényt adott, később az Orsz. Levéltár igazgatósága Harsányihoz intézett levélben hivatalosan is elismerte az anyag átvétel-ét. Az elismervényt Harsányi bemutatta a Püspök úrnak és a mai napon átadta a Káptalannak megőrzés végett. Egyuttal indítványozta, hogy az 1000 frt rendezési költségek megtérítése ügyében irjon a Káptalan levelet az Orsz. Levéltár igazgatóságának. A levél szövegét is elő-terjesztette. A Káptalan a szöveget elfogadta és intézkedett, hogy azt a Káptalan jegyzője el-küldje. Hogy a jövőben a káptalani levéltár, amely most új levéltárost kapott dr. Buzás József személyében, felelős tényező felügyelete alatt álljon, Harsányi indítványozta, hogy Saly dr. olv. kanonok távollétéig a Káptalan válasszon pro-lektort, aki a levéltárakért felel.
Wagner nagyprépost indítványozta, hogy a Káptalan Harsányit válassza meg pro-lektorrá. A Káptalan egyhangulag megválasztja. Harsányi a választást elfogadja és működését megkezdte. - Tudomásul.
Kézzel írt eredeti jegyzőkönyv-kötetben, vonalazott, oldalszám nélküli lapokon. Jelzete: Egy-házmegyei Levéltár - Győr. A győri káptalan magánlevéltára. Káptalani ülések jegyzőkönyve. 7. 1941. május 1. - 1960. június 2-ig (oldalszámozás nélkül). Fügedi részletes elismervényé-ről ld. a bevezetőt.
Tartalomjegyzék
Ezen a napon történt április 20.
Magunkról
A Magyar Országos Levéltár 2001-ben alapította – a levéltáros szakmában annak idején teljesen újszerű kezdeményezésként – a 20. század történelmével foglalkozó elektronikus forrásközlő folyóiratát, az ArchívNetet. Az évente hat alkalommal megjelenő lap egyre növekvő olvasólétszámmal rendelkezik, és nemcsak a szakemberek, hanem a történelem iránt érdeklődők széles táborának tudásvágyát is igyekszik kielégíteni.
Az ArchívNet 2016-ban tartalmilag és formailag is megújult. A politika-, diplomácia-, művelődés- és hadtörténet mellett az eddigieknél is erőteljesebben vannak jelen a gazdaság- és társadalomtörténeti témák, nagyobb hangsúlyt kapnak a napjainkban egyre népszerűbbé váló személyes dokumentumok (naplók, memoárok, levelezések). Tematikus számok jelennek meg, az új felület pedig korszerűbb, átláthatóbb, rendezettebb a korábbinál.
Akárcsak az elmúlt két évtizedben, az ArchívNet a jövőben is publikálási lehetőséget kíván nyújtani az 1867 utáni korszakkal foglalkozó magyar és külföldi levéltárosok, történészek, pedagógusok, diákok, doktoranduszok számára. Írásaikat a szerkesztőség címére várjuk!
A Szerkesztőség
Szerzőink figyelmébe ajánljuk jelzetelési és hivatkozási útmutatónkat, amely megegyezik a Levéltári Közleményekével.
Beköszöntő
Tisztelt Olvasók!
Örömmel adunk hírt róla, hogy megjelent az ArchívNet idei első száma, amelyben négy forrásismertetés olvasható. Ezek közül kettő magyar és ukrán emigránsok hidegháború alatti történetével foglalkozik egymástól nagyon eltérő látószögekből. A következő két forrásismertetés közül az egyik társadalmi önszerveződést ismertet kapcsolódó dokumentumokkal, míg a másik folytatja egy iratanyag oroszországi összeállítása, Magyarországra szállítása hátterének a bemutatását.
Az időrendet tekintve kívánkozik az első helyre Völgyesi Zoltán (főlevéltáros, Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára) helytörténeti szempontból is értékes ismertetése, amely a gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska által alapított és elnökölt Virágegylet történetét mutatja be levéltári források segítségével 1936-ig. A Fótról az 1920-as években Zebegénybe költöző nemesasszony új lakhelyén sem hagyott fel a már korábban is végzett szociális tevékenyégével: a Dunakanyarban többek között egy gyermeksegítő-nevelő egyletet hozott létre, amelynek egyben fő finanszírozója volt. Hogy a szervezet saját bevétellel is rendelkezzen, Apponyi Franciska a településen turistaszállásokat is létrehozott – ezzel pedig hozzájárult ahhoz, hogy Zebegényt még több turista keresse fel az 1930-as években.
Retrospektív módon mutatja be Máthé Áron (elnökhelyettes, Nemzeti Emlékezet Bizottsága), hogy a vitatott megítélésű, szovjetellenes ukrán emigrációt miként próbálta saját céljaira felhasználni az Egyesült Államok hírszerzése – amely folyamatban egy magyar emigránsnak, Aradi Zsoltnak is volt feladata. Az eseménysort egy később papírra vetett, titkosítás alól feloldott összefoglaló alapján tárja az olvasók elé. A kidolgozott akcióról a szovjet félnek is volt tudomása – erről pedig a szovjeteknek kémkedő „Cambridge-i ötök” legismertebb tagja, az angol Kim Philby számolt be defektálása után visszaemlékezésében.
Németh László Imre (nyugalmazott lelkész, pápai prelátus) az olaszországi magyar emigráció pillanatnyi helyzetéről készült összefoglalót prezentálja. Ez a „pillanatnyi helyzet” az 1953-as év, amikor báró Apor Gábor, korábbi szentszéki követ, ekkoriban a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodájának a vezetője egy kérésre összeírta, hogy milyen helyzetben éli mindennapjait az olaszországi magyar emigráció az egyetemi tanároktól a trieszti menekülttábor lakóin át a sportolókig. Az egykori diplomata összefoglalójában nemcsak a mikroszintű, helyi ügyek kerülnek elő, hanem a nagypolitikai események is, így például Mindszenty József esztergomi érsek ügye, annak megítélése, valamint a magyarországi kommunista propaganda itáliai hatásai.
Idei első számunkban közöljük Seres Attila (tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár) előző lapszámban megjelent forrásismertetésének a második részét. A szerző további dokumentumok ismertetésével mutatja be, hogy harminc évvel ezelőtt milyen módon kerültek Magyarországra Oroszországból a néhai miniszterelnökre, Bethlen Istvánra vonatkozó iratok. A szerző mindezek mellett – az iratok ismeretében – Bethlen szovjetunióbeli fogságával kapcsolatban is közöl új infromációkat.
Az idei első számunkban publikáló szerzőinknek köszönjük a kéziratokat, felhívjuk egyben leendő szerzőink figyelmét, hogy az ArchívNet következő évi számaiba továbbra is várjuk a huszadik századi forrásokat ismertető írásokat gazdaság-, intézmény-, hely-, politika- és társadalomtörténeti témákban.
Budapest, 2024. március 13.
Miklós Dániel
főszerkesztő